Aradi Közlöny, 1939. február (54. évfolyam, 25-46. szám)

1939-02-01 / 25. szám

Administrator delegate , ARAD. ANUL 54 No. 25. « Redactor responsab'î: Dr. STAUBER JÁNOS 1939. február 1.. szerda. SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonimă pî. editura ziarului Aradi Közlöny, înreg. în Reg. puM. Periodice sufi No. 10/I—1938. Trib. Arad. 1 MA KEZDŐDIK az aradi és arad megyei magyar front­ alosztály önálló névlajstromainak felfektetési munkája. Va­lóban nagy és komoly érdeklődés fogadta az itt élő magyarság részéről u­gy a központi szervező bi­zottság, mint az aradvárosi előkészítő­ bizottság felhívásait, amelyek jelentkezésre hívták fel a magyar népkisebbség tagjait a Nemzeti Újjászü­letés Frontjának magyar alosztályába és ennek az érdeklődésnek ténye már az elmúlt napon is megnyilatkozott, amennyiben számosan megje­lentek máris a jelentkezésre kijelölt helyiségben, hogy belépjenek a Frontba, bár a hivatalos listák a ..Felhívásuk értelmében csak mától kezdve álla­nak rendelkezésre. Az eddigi érdeklődés minden­esetre annak a jele, hogy az aradvárosi magyar­ság a népkö­zösségi öntudat fegyelmezettségével várta eddigi gyakorlati vezetőinek felhívását, hogy annak ugyanilyen öntudattal és fegyelme­zettséggel tehessen eleget. Három helyiségben indul meg a jelentkezési irodák munkája a város területén és minden előkészület megtörtént an­nak érdekében, hogy senki részére komoly idő­­veszteséget ne okozhasson a jelentkezésének le­bonyolítása. A kiadott felhívás szövegéből, de magából a Nemzeti Újjászületés Frontjának alapszabályzatá­ból is nyilvánvaló módon kitűnik, hogy a magyar frontszekció névlajstromába mindenkinek fel kell vétetnie magát, aki magyar. Ennek értelmében önmagával szemben fennálló, nyomatékos erköl­csi kötelezettségének tesz mindenki eleget, aki magyarnak vallja magát, ha attól függetlenül, hogy jelentkezett-e már, vagy sem valamilyen szakmai korporáció, vagy egyházközségi közös­ség keretein belül, külön is súlyt helyez rá, hogy politikai jogait, — amelyet az új alkotmány és a Front alapszabályzata biztosít minden büntetlen előéletű, román állampolgársággal rendelkező, 21 évnél idősebb férfiúnak és legalább négy kö­zépiskolai képzettséggel rendelkező nőnek, vagy kétgyermekes családanyának — ezeket a politikai jogait a Front magyar alosztályának szervezeté­ben gyakorolhassa. Egyszerű adminisztrációs, könnyen megoldható eljárás folytán válik elke­rülhetővé, hogy egy-egy polgár végeredmény­ben kétszer, vagy többször ne szerepeljen az ál­lampárt egységes keretei között, ez a jelentkező polgárt nem is érdekli, mert helyette a magyar alosztály kialakuló vezetősége fogja rendezni min­den egyes alosztályi tag helyzetét. Az azonban minden egyes, magát magyarnak valló állampol­gár kötelessége, hogy a számára külön biztosított politikai jog gyakorlásáról már eleve le ne mond­jon a saját népkisebbségi szervezetén belül, mert ezzel nemcsak politikai jogának gyakorlását biz­tosítja a maga számára, de egyben automatiku­san tagjává válik annak a külön magyar népkö­­zösségi, gazdasági, kulturális és szociális szerve­zetnek, amely a Front politikai célkitűzéseitől füg­getlenül lesz hivatva rá, hogy sajátosan magyar közéleti kérdéseinket képviselje a kormány ille­tékes tényezői előtt. Így vonul fel az aradi ma­gyar front-alosztály jelentkezési helyiségeibe mindenki, aki a magyar népkisebbség tagjának tudja magát és súlyt helyez rá, hogy az­­elkövet­kezendő politikai életben a magyarság politikai szervezetének keretei között vegye ki részét azokból a jogokból és kötelezettségekből, amelyet az­ ország minden egyes­­polgára számára, egyfor­mán biztosít úgy az ország, mint a Front alkot­mány­ törvénye. A vármegye magyarsága a községi hivatalok­ban tesz eleget jelentkezési kötelezettségének és személyi nyilatkozat-lapjának megfelelő népi, származási (origina etnica) rovatát a ténynek megfelelőbe tölti ki, amidőn beírja, hogy ..ma­ghiara“. Minden másértelmű nyilatkozat magát a közokiratot hamisítja meg s igy eleve semmissé teszi az érvényét. Bizonyosra vehető, hogy a magyar alosztályi frontszervezet, akár az önálló magyar népközösségi szervezet meg fogja találni a törvények adta legcélravezetőbb módját annak, hogy a falun élő magyarságnak ezeket a tömegeit Jugoszláviába utazott kedden Gafencu külügyminiszter A Jugoszláv kormány félhivatalosa Gafencu külügyminiszter belgrádi útjáról Bucureşti GAFENCU Grigore külügyminisz­ter felsége társaságában kedden délelőtt 10 óra­kor magánjellegű látogatásra Jugoszláviába uta­zott- Az állomáson megjelent DUCICI jugoszláv,­­ COLLAS görög és TENRIDER török meghatalma­zott miniszter, valamint a külügyminisztérium több tisztviselői. Gafencu minisztert útján elkíséri­­ CRETEANU meghatalmazott miniszter is. Belgrad. (Rador.) A Vreme bucureştii munkatársa Gafencu külügyminiszter közeli belgrádi látogatásával kapcsolatban a követ­kezőket írja: Ennek az utazásnak kizárólag tá­jékozódási célja van, mert Gafencu tanács­kozni akar Stojadinoviccsal Románia magatar­tását illetően mindazokban a kérdésekben, a­melyek elsősorban Romániát érintik. Ez a találkozás annál jelentősebb, mert közvetlenül Ciano gróf látogatása után és a Balkán szövetség állandó tanácsának összehí­vása előtt történik. Bucureştii beavatott he­lyen hangsúlyozzák, hogy a két államférfi azo­kat a kérdéseket fogja megbeszélni, amelyek a sinaiai konferencia napirendjén szerepelnek. Ugyanezek a körök megállapítják, hogy a Ju­goszláviával és Bulgáriával való barátság biz­tosítékát nyújtja a balkáni népek békéjének és barátságának, míg a jugoszláv—magyar barát­ság nagyban hozzájárul a Dunamedence béké­jének és az ottani államok együttműködésé­nek biztosításához. Gafencu, mikor átvette a külpolitika vezetését, ezt azzal a szilárd elha­tározásal tette, hogy a külpolitikában tényeket akar végrehajtani, Jugoszlávia példája nyo­mán. Chamberlain újabb beszéde az angol—olasz viszonyról „Egyetértünk Mussolinival abban, hogy megkezdjük Olasz- Keletafrika, Szudán és Brit-Afrika határainak szükségszerű módosítására vonatkozó tárgyalásokat“ Olaszországnak nincsenek területi igényei Spanyolországban Londonból jelentik. Az angol parlament a karácsonyi szünet után kedden tartotta első ülését, amelyen elsőnek ifj. Henderson inter­pellálta az angol kormányt Hitler német biro­dalmi vezér és kancellár hétfői beszédével kap­csolatosan. Az interpellációra Chamberlain a következő választ adta: — Üdvözlöm Hitler hétfői beszédének ama kitételeit, amelyekben hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép között a bizalmat és az együttműködést kívánja. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy újból kifejezzem az üd­vözlés érzelmeit, amelyekben a kormány és az angol nép is osztozik. S örömmel állapítom meg azt a tényt is, hogy a két ország ipari körei között tárgyalások indultak meg. Sir John Nall: Várjon a két ország kor­mánya is folytatott egymással tárgyalást? Chamberlain: Nem! Ezután MacDonald bejelentette, hogy a Palesztinai kérdésben a tárgyalások a jövő hét keddjén kezdődnek, Smith képviselő pedig a csehszlovákiai kérdésben kért felvilágosítást. Chamberlain így felelt: " A kincstári kancellár úr korábban már nyilatkozott ezügyben­­és közölte a kölcsöntár­is bevonja a maga keretei közé s így tegyen ele­get nemcsak saját rendeltetésének, de az állam­­pártot alkotó törvény eredeti elgondolásának is. A romániai magyarság aktív vezetői úgy érzik, hogy ezúttal is arra a helyes útra találtak, amely a magyar polgári tömegek politikai, majd külön gyalusok befejezését. Azóta egyetlen figye­lemreméltó fejlemény történt a magyar és a csehszlovák kormányok között: az ismeretes viszály felszámolását elintéző megállapodás. Utána Chamberlain részletesen nyilatko­zott római látogatásáról: — Őszinte örömmel üdvözlöm Mussolinit, hogy megújíthattam a személyes érintkezést, amely már Münchenben létrejött. Útközben mint ismeretes, Párisban találkoztam a francia kormány vezetőjével és a külügyminiszterrel és a két országot közösen érintő ügyekről folytatott megbeszéléseink ezúttal is megerő­sítették az általános felfogásbeli azonosságot. Mussolini kijelentette, hogy a béke politi­kájának a híve és szintén hajlandóságot muta­tott arra, hogy akar és tud is a béke érdeké­ben cselekedni. Kétségtelen, hogy Olaszország politikájának lényege a Berlin—római tenge­lyen alapul, de ez nem jelentheti azt, hogy le­hetetlen volna Angliával vagy egyéb hatalom­mal megegyezni és azt sem, hogy lehetetlen volna a megegyezés Németország és Francia­­ország között. Ismétlem: Mussolini közölte, hogy békepolitikájának szellemében bármikor szívesen használja fel befolyását. 3 lei társadalmi, gazdasági és kulturális érvényesülé­sét a legegyenesebb irányban éri el a közeljövő­ben, a romániai magyar tömegek pedig az elmúlt évtizedek kisebbségi tapasztalatai után maguk is vallják, hogy az összefogás erőforrásáról sem­mikén le nem mondhatunk. ____

Next