Aradi Közlöny, 1939. április (54. évfolyam, 74-98. szám)
1939-04-01 / 74. szám
2 SZOMBAT A rapi kotilonz 1939. április 1. A Reuter ügynökség jelentése szerint illetékes lengyel körökben kijelentették, hogy Németország nem tett konkrét javaslatokat Lengyelországnak Danzig és a korridor átengedésére nézve. Ezzel szemben megfelel a valóságnak, hogy Ribbentrop külügyminiszter felvetette ezt a kérdést Lengyelország berlini nagykövete előtt. Lengyel részről már eleve kijelentették, hogy katonai fenyegetés nyomása alatt nem hajlandók tárgyalni és csakis az egyenlőség alapján készek bármely vitába belemenni. Grandiózus német tervek a romániai közlekedési utak kiépítésére Bérl. A német távirati Iroda jelenti: Romániának a világpiac kockázataitól való örökös függő viszonya a román—német gazdasági egyezmény folytán megszűnt. A német piac fix és ésszerű árakat biztosít Románia számára. A német geológusai és bányavállalatok résztvétele a román petróleum kiaknázásában kedvezőbb Románia részére, mint azok a feltételek, amelyek mellett a petróleumtermelés eddig történt. A kiaknázás n®m alkalmazkodott Az ,,Evening Standard“ jelentése szerint a Szovjet egyelőre nem vesz részt az angol kormány által tervbe vett közös nyilatkozatban. A Szovjet kimaradására Lengyelország magatartása adott okot. Lengyelország ugyanis világnézeti szempontból nem akar résztvenni olyan szövetségben, amelynek a Szovjet is tagja, Halifaxnak választania kell Lengyelország és a Szovjet között és az angol külügyminiszter Lengyelországot választotta. Lehetségesnek tartják, hogy a Szovjet később csatlakozik a nyilatkozathoz. Addig is az angol kormány állandóan tájékoztatja a nemzetközi kérdésekről Szovjet-Oroszországot. A „Star“ szerint a négyhatalmi nyilatkozat pótlásaként angol és francia kötelezettségvállalást mérlegelnek Lengyelország és Románia támogatására. De csak abban az esetben, ha a két ország Németországgal szemben belép a kölcsönös segélynyújtási egyezménybe. A két államnak különben ilyen vonatkozású érvényes szerződése van a Szovjettel. Londoni körökben úgy tudják, hogy Beck lengyel külügyminiszter angliai útja tisztázni fogja a lengyel álláspontot. Német figyelmeztetés, ami legfőképpen szóba kerül a lengyel külügyminiszter londoni látogatásakor A Daily Teleraph szerdai vezércikkében azt írja, hogy egyre valószínűbb, hogy Németország újabb akcióra készül. A Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz, a német külügyminisztérium félhivatalosának cikke úgyszólván az utolsó figyelmeztetés Lengyelországhoz, amikor hangsúlyozza, hogy a lengyelországi németellenes akciók súlyos következményekkel járatnak Európa jövőbeli, harmonikus fejlődése szempontjából, noha Németországnak az volt a vágya, hogy békében éljen a lengyel néppel. A Daily Telegraph szerint ezt a kijelentést aligha lehet félreérteni. Beck külügyminiszter Londonban ezekről a kérdésekről fog tanácskozni. Jugoszláv és bolgár baráti viszony Németországgal A "Völkischer Beobachter“ című lap szerdai vezércikkében visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy Németország most már Jugoszláviát fenyegetné. Bizonyos londoni és párisi körök terjesztik ezeket a híreket Németország állítólagos szándékairól, de nem tudják megmagyarázni, hogy mi célja lenne ilyen nyomásnak a baráti Jugoszláviával szemben. Belgrádi politikai körökben kellő nyugalommal fogadják ezeket a célzatos híreszteléseket és napirendre térnek azok A "Pravda" című belgrádi lap szintén azokkal a hírekkel foglalkozik, amelyek szerint a német birodalom gazdasági nyomást gyakorolna Jugoszláviára. Hála annak az előrelátásnak — írja a lap —, amellyel külpolitikánkat vezetik, Jugoszlávia északi határánál nincsenek ellenfelei. Berlinben megállapítják, hogy a Jugoszláviára gyakorolt állítólagos nyomás egyáltalában nem létezik. Belgrádból jelentik, hogy az utóbbi időben hírek terjedtek el arról, hogy Kiosseivanoff hólaz ország lehetőségeihez és alá volt rendelve az óceánontúli netre tenni társaságok érdekeinek. Németország saját érdekében nem fog visszaélni a koncessziókkal, úgy hogy ezt szemére hányják azon külföldi vállalatoknak, amelyek most dolgoznak Romániában Egyébként — mondja a német hivatalos jelentés — a román mezőgazdasági termésnek a német piac szükségleteivel szembeni függő viszonya— nem lesz nagyobb, mint a német ipari termelés függősége a román piac kívánságaival és szükségleteivel szemben. A német—román kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban azokban a román kikötőkben, amelyekben tervbe vették az ipari és kereskedelmi vállalatok kibővítését, német szabadkikötőt létesítettek. Különösen raktárakat és átrakó berendezéseket építenek a német hajók számára. E célnak érdekében kiépítik a román közlekedési hálózatot és összekötik egymással a különféle víziutakat. Ebben a vonatkozásban Németország belépése a Dunabizottságba különös jelentőséggel bír-Hamburgból rendszeres hajóközlekedést létesítenek a Fekete-tengerrel. A Hanzavárosok bekapcsolódása a délkeleteurópai áruforgalomba igen nagy jelentőségű és ennek örvendetes kereskedelmi következményei rövidesen jelentkezni fognak. Bár miniszterelnök közelebbről Berlinbe utazik. Úgy látszik, hogy az utazás közelebbről megtörténik. A bolgár miniszterelnök útközben valószínűleg kiszáll Belgrádban és tanácskozik Cvetkovics jugoszláv miniszterelnökkel. Chamberlain új nyilatkozatra készül Londonból jelentik. A péntek reggel megjelent angol lapok egybehangzóan bejelentik, hogy amenynyiben Lengyelországot katonailag megtámadnák, úgy Anglia és Franciaország nyomban a megtámadott Lengyelország segítségére sietne. Chamberlain miniszterelnök — a Havas-iroda jelentése szerint — még a pénteki nap folyamán bejelenti ezt a tényt az angol alsóházban. A „Times“ ezzel a híradással kapcsolatban megállapítja, hogy abban a pillanatban, amikor a londoni külügyi hivatalban tudomást szereztek arról, hogy a német katonai gépezet újból akcióba lépett, vagyis hogy csapatokat és hadianyagot vontak össze, szükségesnek mutatkozott a helyzet megvitatása. Angol diplomáciai körökben ugyancsak tegnap arról értesültek, hogy a német birodalmi kormány egy héttel ezelőtt erélyes hangú jegyzéket intézett a lengyel kormányhoz a danzigi korridor rendezése és a katonai műnt kiépítése érdekében. Tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban a német sajtó kihívó hangon támadta Lengyelországot, nem lehetett tisztán látni, hogy tulajdonképen a német birodalmi kormánynak mi a célja? Angol diplomáciai körökben azt hiszik, hogy ezzel a módszerrel a német jegyzék kedvező elintézését akarják kikényszeríteni a lengyel kormánytól. Ugyancsak tudni vélik hogy éppen Beck lengyel külügyminiszter küszöbön álló londoni utazására való tekintettel az angol alsóház pénteki Stockholm. A nemzetközi politikai köröket egyre inkább foglalkoztatja a kérdés: semleges marad-e Svédország háború esetén. Svédországnak olyan vasérctelepei vannak, amit Németország háború esetén nem nélkülözhet. Ezenkívül Németország ellenfelei háború esetén Dániában, vagy Svédországban repülőbázisokat létesítenek. Végül megoldásra vár az a kérdés, hogy kinek jutnak Dánia élelmiszer tartalékai? Svédország kormánya és népe egyetért abban, hogy háború esetén mindent meg kell tenni Svédország semlegességének megőrzéséért. Ezért nagy tartózkodással kell fogadni azokat a híreket, hogy Svédország háború esetén kész beszüntetni ércexportját Németországba. Svédország attól tart, hogy ezt a lépést Németország a semlegesség megszakításának minősítené és erőszakkal venné el a vasércet. Ezért Svédország inkább akar ércet szállítani Angliának és Németországnak is, mint a világháború idején tette. Miből fog fizetni azonban Németország, amelynek sem devizája, sem aránya, — ez már, ülésén a kormány ünnepélyes nyilatkozatot tesz, hogy úgy Anglia, mint Franciaország a megtámadott Lengyelország segítségére siet annak dacára, hogy előzetesen az érdekelt államok között semmi sem ilyen irányú írásos megállapodás nem volt. A német csapatmozdulatokról szóló híradás folytán attól lehetett tartani, hogy a német—lengyel viszony végzetesen elmérgesedik és ezért Chamberlain miniszterelnök, továbbá Halifax külügyminiszter felvették az összeköttetést úgy Pakissal, mint Varsóval és azonnali választ kértek. A ,.Times cikke végül megállapítja, hogy a német jegyzéknek nem volt ugyan ultimátum jellege, de éppen ezért kell a nagyhatalmaknak haladéktalanul állást foglalni nehogy ezt a szigoru hangú jegyzéket ultimátum kövesse. Varsó csöndesen a kedélyeket Varsóból jelentik. Hivatalos helyen hangsúlyozzák, hogy Beejt külügyminiszter londoni útját még a nemzetközi események bekövetkezése előtt határozták el és hogy a külügyminiszter utazásának programja módosítást nem szenved. Kihangsúlyozzák azonban, hogy a közvélemény a lengyel külügyminiszter londoni útjától szenzációkat ne várjon. Gorth és Gamelin tanácskozása Párisban Londonból jelentik: Itteni diplomáciai körök szerint erősen csökkent a támadást elítélő vélemény. Az angol külügyi politika pillanatnyilag elejtette az orosz szovjettel való szorosabb érintkezést, viszont egyes sajtómegítélés szerint Lengyelország támogatása még korántsem tisztázott, mert Lengyelországnak külpolitikai nehézségekkel kell megküzdenie. Ezzel szemben az angol lapok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak Gorth, az angol birodalmi haderők vezérkari főnöke és Gamelin találkozásának. A két vezérkari főnök szerdán három órán keresztül folytatott bizalmasabb megbeszélést és még tolmács sem volt jelen- Az angol sajtó kiemeli, hogy a világháború óta nem volt olyan fontos katonai esemény, mint a két ország vezérkari főnökének megbeszélése. Ágyúszörnyek költözése a Maginot-vonalban Párisi jelentés szerint Guy de la Chambre légügyi miniszter a francia vezérkar több tábornokával tegnap Reimsbe érkezett, ahonnan autón elindult a kíséretében lévő tábornokokkal együtt a Maginot vonalnak a megszemlélésére. Az erődítményekbe két hét óta szállítják a nehéz kaliberű ágyukat, azokat a legújabb típusú monstrumokat, amelyek hatása minden képzeletet felülmúl. A jövő héten Franciaországba, érkezik Sir Kingley Wood angol légügyi miniszter, aki szintén megtekinti a Maginot-vonalat. A két miniszter között nagyfontosságú tanácskozások folynak majd le, más kérdés. Ha a háború címződik, Németország helyzete még súlyosabb lesz. Svédországban tartanak attól, hogy Anglia — esetleg a Szovjet — nem fogják megengedni a skandináv államoknak, hogy ércet , azaz muníciót szállítson Németországnak. Stockholmban azt hiszik, hogy Anglia nem akarja Svédországot Németország karjaiba kergetni, ami azonban megtörténne, ha blokáddal arra kényszerítessék Svédországot, hogy semmit se szállítson Németországnak. Ez azonban nem elég ok a német presszióra, miután Svédország megfelelő élelmiszer tartalékokkal rendelkezik — kb. 140 millió korona értékben. Hoszszú időre ez sem elég Más lenne a helyzet és Svédország rögtön felhagyna semlegességével, ha a németek elfoglalnák Dániát. Svédország ebben az esetben kénytelen lenne lemondaniideáljáról. Arra a kérdésre tehát, hogy a német monológyáraknak elengedhetetlenül szükséges vasércekben gazdag Svédország elkerülheti-e a háborút, tagadólag kell válaszolnunk, mert Svédor- Angliának választania kell a Szovjet és Lengyelország között Kiutasítják Franciaország területéről az összes külföldi politikai ügynököket és izgatókat Franciaország az ország lelki egységének biztosítására máris fontos intézkedéseket határozott el. Közelebbről kiutasítják francia területről az összes külföldi politikai ügynököket és izgatókat. A hárommillió külföldiből csak a politikailag nem exponált egyének további tartózkodását engedélyezik és ezeket a francia mezőgazdaságban és a fegyverkezési iparban foglalkoztatják. ..És Svédország?