Aradi Közlöny, 1939. július (54. évfolyam, 145-170. szám)

1939-07-01 / 145. szám

á. HAL. •-e­n SE­ss. $ m . ­ruggo­ MBAT intézkedéseit, azonban a danzigi rendet­ elég erősnek kell lenni ahhoz, hogy a szabad lakosságának biztonságát megvédelmezze. Berlin: A Deutsche Dipromatische Politism Korrespondenz a német külügyminisztérium félhi­vatalos lapja foglalkozik Daladier francia minisz­terelnöknek a Kamarában elmondott beszédével .A lap többek között a következőket írja: — A francia polgárnak végül is meg kell ér­tenie, hogy Németország részéről semmiféle fenyegetéstől nem kell tartania. A lap ezután rendkívül éles hangon ír a be­kerítési politikáról és azt hangoztatja, hogy a bekerítési politika súlypontja már Anglia felé to­lódott el­ Varsó harcias Varsó. A lengyel lapok vezető helyeiken foglalkoznak a kiéleződött helyzettel­ Az Express Poranny a következőket írja: Beck külügyminisz­ter több ízben kijelentette, hogy Danzig és a kor­ridor szoros kiegészítő részei a lengyel biroda­lomnak. Ha ezt a területet erőszakkal el akarják szakítani Lengyelországtól, akkor elkerülhetetle­nül bekövetkezik a háború. Lengyelország ké­szen áll a harcra. Egy talpalatnyi területet sem enged át Németországnak, a támadó csapatokat visszaűzi- Németország tisztában van azzal, hogy egy német—lengyel háború kitörése esetén a lengyel hadsereg azonnal megszállja egész Ke­­letporoszországot, amely kedvezőtlen stratégiai helyzete miatt nem védekezhetik kellő ered­ménnyel. De Lengyelország minden rendelkezé­sére álló erővel már azért is felvenné a harcot, mert tudja, hogy független állami léte ennek a küzdelemnek kimenetelétől függ. Lengyelországban különben tegnap kezdőd­tek meg a „Tenger Hete“ ünnepségei­ Varsó legnagyobb terén, a Pilsudsky téren tízezrekre menő tömeg hullámzott, a tömegben­ a követ­kező feliratú táblákat vitték: ..A tenger a mi létszükségletünk“. „Nem engedjük magunkat elzárni a Balti-tengertől“ Mosch­ko lengyel köztársasági elnök az egybegyűlt óriási tömeg­hez beszédet intézett, amelyben hangsúlyozta, hogy Danzig és Gdynia képezi Lengyelország kijáratát a tengerhez és Lengyelország minden áldozatra kész, hogy a tengeri kijáratot megvé­delmezze és nyugalmat teremtettünk a Balti- i­zén — hangoztatta a köztársa­­it a békét és nyugalmat most­­e­­lít. Azonban Lengyelország mia­­ttrepvedi a tengeri kijáratot s igye­kőrizni a Balti-tenger ezen része­ A továbbiak során hangsúlyozta, az országnak erős hadseregre van­­ beszédet óriási lelkesedéssel fa­­gybegyült néptömeg, majd pedig too , prangt! katona! és polgári méltóság tartott hasonló szellemű beszédet. Egy monstre-gyű­lésen Moscicky lengyel köz­társasági elnök beszédet mondott, amelyben a következőket jelentette ki: — Danzig és Gdynia a tengerhez vezető út Lengyelországnak ugyanazt jelenti, mint az ütőér az emberi szervezetnek- Lengyelor­szág nem létezhet a korridor és a Visztula torkolatánál lévő Danzig nélkül. A tenger­hez vezető útért Lengyelország készen áll arra, hogy a legelszántabb harcot folytassa- Nem félünk a háborútól és azok, akik Dan­zig ellen támadást terveznek vegyék tudo­másul: ha megtámadnak, véres fejjel verjük őket vissza. Nem tárgyalunk, nem alkuszunk, a vitát fegyvereink, ágyúink, repülőgépeink és tankjaink fogják elintézni- Danzig. (Rador). A Pat-ügynökség jelenti: Megbízható helyről származó értesülések sze­rint a danzigi önkéntes hadtest előkészületei to­vább folynak.­ Számos házat foglaltak le, hogy elhelyezhessék az új katonai alakulat tagjait. Ezenkívül élelmiszerraktárakat létesítettek, ahol lisztet és konzervált húst halmoznak fel. Az ösz­­szes szabókat mozgósították, hogy egyenruhá­kat és fehérneműt készítsenek. A „Danziger Vorposten“ térképe Danzig. A Danziger Vorposten térképet közöl, amely Keletporoszország határvédelmi vonalát ábrázolja az erődítésekkel együtt­ A lap szerint a védelmi vonal erős és a német nép minden támadással szemben védve van. Németország tengeren és levegőben erős és a ..béke megzava­­róinak‘‘ tervei ellen védekezni tud- Ha a demok­ráciák nem mondanak le a bekerítésről és nem teljesítik Németország igényeit. Németország fel­készül minden eshetőségre­ ír. m . júLím­ nemzeti erőit lesorvasztani. Ez nem igaz. A való­­­ság ezzel szemben az, hogy Németország csupla­­gá­t izolálja, még­pedig gazdaságijai­kal és kulturális politikájával A gazdasági és politikai elkülönítés­ azonban betetőzi a kulturális izolálást Németország­ fajpolitikája. Ha valamely állam ön­­magát izolálja és kivonja a népek összeségéből akkor­­saját maga viseli a felelősségét. Mi nem akarjuk, hogy a német nép, a férfiak a nők, a gyermekek nélkülözzenek és szen­­vedjenek. Németország izolálása egyes,egye­­­dül a német kormánytól függ. 1 Kiéleződnek az angol-német ellentétek London válasza a flottaegyezmény felmondására London. A külügyi hivatalban­­tegnap este hoz­ták nyilvánosságra azt a jegyzéket, amelyet Ber­linben az angol nagykövet nyújtott­ á­t. A jegyzék válasz volt arra a német intézkedésre, amellyel felmondottnak jelentették ki a né­m­et—angol flot­­taegyezményt. A jegyzékben az angol kormány el­sősorban utal arra, hogy az egyezményt egyolda­lúan felmondani nem lehet. Azonban­­ az angol kormány továbbra is hangoztatja azt a felfogását, hogy kész — amennyiben Németország is óhajtja — újabb megállapo­dást létesíteni tengerészeti egyezményre vo­­natkozóan.­­ A továbbiak során azokra a német­ aggodal­makra tér ki az angol jegyzék, amellyel Anglia fá­radozásait a béke megmentéséért Németországban bekerítési politikának neveznek. A jegyzék hangsú­lyozza, hogy Németország olyan cselekedetekre ragadtat­­ta magát, amellyel a kis népek fü­ggetlensé­­gének és önállóságának megszüntetésére tö­­reked­itt. Anglia egyezményeket létesített, amelynek célja a kis népek függetlenségének, önállóságának megóvása, ez nem irányul Németország ellen, miután ezeknek a népeknek is éppen olyan szükségük van a függet­lenségre, az önállóságra, mint akár Németország­nak, akár Angliának.­­ A jegyzék befejező része ismételten hangsú­­lyozta, hogy Anglia kész újabb tengerészeti egyez­­m­ény­t kötni Németországgal. Halifax nagy beszéde az angol külpolitikáról „ London. Az angol külügyi társaság ülésén lord Halifax külügyminiszter beszédet mondott, amely­ben beszámolt a külügyi helyzetről. Elöljáróban rámutatott arra, hogy egy évvel ezelőtt Anglia minden újabb kötelezettség vállalását kereken visz­szautasitotta, ma pedig Lengyelországgal, Görög­országgal, Romániával, Törökországgal szemben messzemenő kötelezettségeket vállalt. Az angol kormány ezt a garanciapolitikát tovább folytatja s még sok más államnak biztonságát is szava­­tolni fogja egy erőszakos támadással szem­­ben. — A szovjet kormánnyal is folyamatban van­nak a tárgyalások és amint remélem, Oroszország rövidesen hozzájárulását adja a kölcsönös védelmi egyezmény megköté­séhez. — Anglia ezeket a kötelezettségeket abban a határozott tudatban vállalta, hogy megvédi más államok függetlenségét és te­­­­rü­leti biztonságát.­­ Ezzel a cselekedettel a saját biztonságát, függet­lenségét és szabadságát is védelmezi, mert tudatá­ban vagyunk annak, ha az erőszaknak sikerül más­­államok szabadságát lábbal eltipornia, akkor előbb a vagy később Angliára is sor kerülne. Ezért, ami­­ikor heroikus elszántsággal más államok szabadsá­gáért harcolunk, I­­. i . H­a magunk függetlenségét is védjük, I — a világháború óta nem volt annyira egysé­ges az angol nép akarata. Angol férfiak és asszo­nyok hősies elszántsággal készen állnak arra,­­hogy mindent megtegyenek a haza védelmére . Készen állnak arra is, ha kell életüket is fel­­­­áldozzák Angliáért.­­ A külügyminiszter ezután az angol hadiflotta­­félelmetes erősségéről, a légi hadsereg tökéletes­­­ségéről beszélt. ■­­ Az emberek a békét szeretik, azokban az or­szágokban is, ahol a propaganda állandóan támadó háborúra tüzeli a népet. Ha új erőszakos támadás következnék be, mi min­den halogatás nélkül a leggyorsabban és teljes erőnkkel a megtá­­madottak segítségére sietünk. Mindenkor teljesíteni fogjuk vállalt kötelezettségünket. Az egész világ tudja, hogy a mi célunk kizá­róan a megtámadott szabadság megvéd­elmezése. Csak a védekezés a mi célunk, sem több, sem kevesebb. Németország arról panaszkodik, hogy mi izolálni akarjuk, vagy ahogy ők nevezik, bekerítő politikát folytatunk ellenük, hogy K­­­ait el akarjuk zárni és­ Milyen feltételek mellett hajlandó Anglia az együttműködésre ? Egy dolgot tisztázni akarok — folytatta a külügyminiszter «— hogy később ne támadjanak félreértések.­­ .­­ . A világ békéjét csak megértődés lehet előbb revinni, , Anglia, amely minden állammal kész a világ­kereskedelem kérdésében együttműködni­, készséggel hajlandó együttműködni Német­­­országgal is, amely ilyen módon árui számár­­­á­ra kellő piacokat tálalhatna. De erőszakkal semmi tartósat nem lehet elérni.­­ Addig, amíg a neme­ti Sajtó az angol politikusok­­ról mint tolvajokról, zsarolókról emlékezik meg,­­addig lehetetlen az együttműködés. Ha német és Olasz ,részről ez a bántó hang megszűnnék, Anglia mindent megtenne, hogy a kölcsönös megértést előmozdíttsá. 1 [ , i | ! Ebben a megértésben Németország sokkal töb­­bet nyerne, mint amennyit erőszakkal az élettér "jelszavával­ el tudna érni.­­­­: :. — Nem elég olyan eszközt teremteni, amely­ megakadályozza az erőszak használatát a mosta­ni állapot megváltoztatása céljából­, ha nincs oly­­szervezet, amely békés megoldást hoz létre. Sür­gősen szükség ,van megteremteni egy olyan szer-é övezetet, amely ezt a célt megvalósítaná. Politikánk, egyik alappillérje, hogy jó­l szembe szálljunk az erőszakkal, a másik annyi: megismerése, ho­gy a világ folytatni akarja a béke felépítésének alkotó munkáját. Ha meggyőződünk arról, hogy másoknak ,i­s ugyan­olyan szándékaik vannak mint nekünk és ha mindannyian a békési megértést akarjuk, akkor az új­­légkörben tárgyalhatunk valamennyi olyan kér­désről, amely minden európai polgár életét érinti. Ma azonban a - -s fegyveres erőszak fenyegeti a világot és en­­nek következtében célunk a támadóval szem­­­be fordulni. Az új védelmi szervezet , Anglia készen áll arra, hogy Európában a tartós békét közvetítse. De két kérdésben előzete­­sen garanciát kell kapnia. Olaszországnak és Németországnak ki kell­­ jelenteniük, hogy lemondanak az erőszak ú­i.­ halmozásáról és biztosítékot kell adniuk, hogy nem fogják a béke biztosítására vonat­kozó egyezményeket egyoldalúlag felmon­dani, illetőleg megszüntetni. Ha megállapítjuk majd, hogy az európai légkör, ténylegesen megjavult és a körülmények alkalma­sak a különböző nemzetek sérelmeine"... az orvoslá­­sára, akkor­­ nem zárkózunk el a­ttól, hogy az összes problé­mákról tárgyaljunk. Kijelentem azt is, hogy a gyarmati kérdésről és a nyersanyagok igaz­ságosabb felosztásának tárgyalásától nem zárkózunk el. Tárgyalunk a vámsorompók lerombolásáról és a kereskedelem szabadságának visszaállításáról .És Németország ekkor fogja megtalálni az igazi életteret. ? Katonai erőszakkal való fenyegetéssel, zsa­­rolással, szuronyerdők felvonulásával sem. ■■ mit sem lehet elérni. De ismételten kijelentem: ne legyen félreértés...Mi reális alapra akarunk helyezkedni. A túlsó oldal­ról azt hangoztatták: elég a szóból, jöjjön a cse­lekedet. Én is ezt hangoztatom. mi lépjünk a cselekvés terére. De cselekvés alatt én nem az,­ értem, amit Olasz­ország és Németország eddig tett. Az igazi cselekvés kétoldalú: venni és adni London. Pénteken kézbesítették szét az anya­­ország területén a kötelező katonai szolgálat alapján besorozott negyedmill­ó­nyi angol polgá­rok számára a behívókat. Az újonok orosz, ál­ július tizenötödikén kezdi meg a huskálatát és az hat hónapiig fog tartani. .

Next