Aradi Közlöny, 1940. március (55. évfolyam, 48-73. szám)
1940-03-01 / 48. szám
M Közlöny Administrator delegat, ARAD, ANUL 55. No. 48- Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 1940. március 1. ,péntek: SZ. JAKAB GÉZA E Proprietară: Societatea Anonimă pe editura Ilarului Aradi Közlöny, Inreg. in Reg. Publ. periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. A szovjetunió nyersanyagproblémái írta: Parragi György Parragi György alább következő cikke másodízben tárgyalja a szovjetek nyersanyagközkérdéseit s mint ilyen, szerves folytatása előző, e tárgyról megjelent fejtegetéseinek. Ezúttal az amerikai az angol és a német szakértők legfrissebb véleményeit tekinti át és ad áttekinthető képet az olvasó számára is. A mostani háború egyik döntő tényezője, a szovjet nyersanyagról írott múlt csütörtöki cikkünkben megírtuk: a nyersanyagszállítás. Ez ugyanis még fontosabb probléma, mint maga a ■nyersanyag Hiába áll rendelkezésre garmadában gabona, olaj, vasérc, ha hiányoznak a kiépített szállítóberendezések, amelyek a nyersanyagodat rendeltetési helyükre juttatják-Mielőtt még a szovjet szállítási eszközeinek, szállítóképességének részletes ismertetésébe belebocsátkoznánk, rá kell mutatnunk arra, hogy a szállítás, akár országúti, vasúti, vagy hajószállításról is volt szó, mindig a leggyengébb oldalát jelentette úgy a cári, mint a vörös Oroszországnak- E nehézségek legnagyobb részben Oroszország mérhetetlen terjedelmében, fantasztikus távolságaibangyökereznek. Ezek a távolságok voltak mindig Oroszország fejlődésének legerősebb fékező erői, gyengeségei, de egyúttal védelmének erősségei is. (Gondoljunk csak XII. Károly svéd király, Napóleon oroszországi vereségeire.) Ezeket a távolságokat a modern technika fejlődése és e fejlődést a szovjetunióban minden eszközzel természetellenesen is erőltető három ötéves terv sem tudta legyőzni, lényegesen megkurtítani. Vasútépítések, de különösen csatornaépítések terén a szovjet valóban sokat alkotott,de a szállítási lehetőségeket ezek az új építések is csak alig észrevehetően javították. Elég, ha bevezetőben hivatkozunk két elismert német szovjetszakértőnek pár héttel ezelőtt tett megállapíásara. Az egyik von Niedermayer ezredes, a neves német Ázsiakutató és a szovjetunió egyik legalaposabb ismerője, a német vezérkar tudományos lapjának, a Militarwissenschaft, hohe Rundschau-nak legutóbbi számában a szovjet katonai erejét vizsgáló tanulmányában nyíltan megírja, hogy a szovjet vasúti és hajózási rendszere mai állapotában nem képes megbirkózni areá háruló feladatokkal. A vasúti forgalom az utóbbi években rendkívül megnövekedett, anélkül azonban, hogy a szovjet vasutak kocsi- és lokomotivparkja is gyarapodott volna. A szállítási mizériák súlyos következményeit fokozza az akörülmény, hogy az orosz mezőgazdaságot oly nagy mértékben motorizálták, hogy az üzemanyagszállításban bekövetkező zavarok dezorga- Rzálhatják az egész mezőgazdasági termelést és így nemcsak a polgári lakosságnak, de a hadseregnek is ellátását- Von Niedermayer szerint a szovjet haderő leglényegesebb gyengeségi pontját a szállítási hálózat és a szállítási eszközökelégtelensége okozza-Szinte szóról-szóra ugyanerre a megállapításra jut Artur W Just, a másik elismert németszovjetszakértő, aki nemrég megjelent Die Sowjetunion“ c. könyvében ezeket írja erről a kérdésről: — A szovjet hadigépezete el nem készült voltának_ legpregnánsabb példája a közlekedésügy. f A 3. ötéves terv magas invesztíciós számai élesen megvilágítják azt a tényt, hogy ezt a terüleet mindeddig nem méltatták eléggé figyelemre. , vasútvonalak túl vannak terhelve és hiányvan vasúti kocsikban. Az erőknek legmesszebb,rr menő kifejtésével sem lehet elérni, hogy a békeidők feladatait elvégezzék. A teljesítőképességnek említésre érdemes fokozása kizártnak látszik, hisz a nehézségek a fuvartehernek minden neonszerű ingadozásánál azonnal mutatkoznak. A két tárgyilagos német szakértő véleményét mindenben alátámasztják Bruce C. Hopper, a Harvard-egyetem professzorának adatai és a helyszínen szerzett tapasztalatai A „Foreign Affairs“ februári számában megjelent tanulmányában ő is a szovjet gazdasági és katonai rendszerének Achilles-sarkát látja a közlekedésügy visszamaradottságában. A szovjet vasúthálózatot, szerinte a belső áruelosztás céljából és nem exportcélokból építették ki. Amikor az ötéves tervek új vasútépítéseket határoztak el, ezeknél a főszempont az volt, hogy különféle termelési centrumokat kössenek egymással össze, vagyis szénbánya vidékeket vasérc-, mangán-, vagy olaj lelőhelyekkel, acélművekkel, kohókkal stb. A legfontosabb vasútvonalakat pedig igyekeztek két-, sőt háromvágányúvá építeni. 1913-ban a cári Oroszországnak volt 58.549 kilométer egyvágányú vasútja. 1938-ig az ötéves tervek végrehajtása során a szovjetunió vasúthálózatát kibővítették 86.500 km-re és ezenkívül 26.500 km-t kettős vágányúvá építettek ki. A most folyamatban lévő 3. probletka alatt 8000 km. második vágányt és 11 ezer km- ús vasútvonalat akarnak építeni. Ezek kétségtelenül imponáló számok, de azonnal megfelelő világításban látjuk reális értéküket, ha megírjuk, hogy Franciaországnak alig pár kilométerrel kevesebb vasútja van, mint az összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországnak. De más fontos tényezőket is figyelembe kell venni e kérdés elbírálásánál. Hopper is rámutat arra az anomáliára, mi von Niedermayert.„ hogy amíg a szovjetvastak teherforgalma tetemesen növekszik, addig vasúti kocsik, mozdonyok utánpótlása terén nem tudnak lépést tartani a megnövekedett forgalommal. 1937-ben négyszer akkora terhet szállítottak a szovjet vasutak, mint 1913-ban. Ezt a négyszeres terhet azonban csak 47,5 százalékkal nagyobb számú mozdony szállította, ezeknek fele is régi, kimustrált típusú. Még beszédesebbek ezek a számok: 1913- (Folytatás a 2-ik oldalon) Hosszú bábom készült fel a hadban álló hatalmak A helyzet komolyságát hangsúlyozzák a hangadó angol, francia és német államférfiak. Tovább folyik a szovjet karéliai hadianyag- és ember pazarlása Előkészületek folynak a közelkeleti érdekfrontokon minden meglepetés kizárására Helsinki (Rador.) A petsamoi frontról idei érkezett újabb hírek szerint a szovjet csapatok támadása nagy erővel kiújult- Az orosz haderő Nautsiig tolta előre állásait. A csapatokat erős légi flotta támogatta hadműveleteikben. Az előnyomulás a Jeges-tenger mentére, déli irányban 20 kilométerre történt. Helsinki jelentés szerint a finn védelmi állások Nautsinál vannak. A finn haderő rendezett átcsoportosításával végleg lezárult a karonai földszoros nyugati szárnyán folyó szovjet támadás első fejezete, a hadtörténelem egyik legvéresebb művelete, amelynek során az oroszok legalább 100 ezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben. A szovjet hadvezetőség most húsz hadosztályt vont össze a nyugati szárnyon és embert, valamint hadianyagot nem kímérve, folytatja offenzíváját. A finnek jelentékeny megerősítéseket, tüzérséet és légihaderőt vontak össze a viipurii öböl körül és eddig sikerrel utasították vissza az orosz támadásokat. A szovjet csapatok a tegnapi nap folyamán legalább 2500 halottat és sok harcikocsit veszítettek. Az egyik szovjet hadosztály szántalpas harcikocsikkal és szánokra szerelt könnyű ágyukkal próbált átkelni a befagyott Finn-öböl jegén. Amikor a tó közepére értek, egy finn repülőraj az Angliából kapott legújabb rendszerű gépekről bombazáport zúdított az oroszokra és az öböl jegére. A jég beszakadt és az egész hadosztály emberekkel, ágyukkal és harcikocsikkal együtt eltűnt a tó jeges hullámaiban. A Stefani olasz hírszolgálati iroda jelentése szerint az oroszok vesztesége a katonai földszoroson folytatott harcok során a következő: 100 ezer halott, 400 páncélkocsi és 300 repülőgép. ’I A leningrádi katonai körzet parancsnoksága jelenti: Február 28-án a katonai földszoroson a szovjet csapatok támadása további előrehaladást eredményezett. Az ellenség, miután meghiúsult az a kísérlete, hogy támadásainkat ellentámadásokkal feltartóztassa, tovább folytatta visszavonulását, amelynek során nagy veszteségeket szenvedett. Csapataink a Salmankatte-folyó északi partján levő megerősített szakasz elfoglalása után megszállták a Vuoksiervi-tó nyugati partján levő Ripasaari helységet. Elfoglaltuk továbbá Malkeia, Hamanijervi és Hekikuri helységeket, a Jurapalervii-tótól északra, valamint Kemere helységet Helsikki állomástól négy kilométernyire délnyugati irányban és Alatom helységet Viipuri mellett. Csapataink február 28-án 42 ellenséges erődítményt foglaltak el. Egyéb fontos esemény nem történt. A spanyol polgárháború lefolyását ismerő Finnországban tartózkodó külföldi tudósítók szerint Viipuri város bombázásának borzalmas következményei olyan drámai látványt nyújtanak, amely mindazt a pusztítást felülmúlja, amit a spanyol polgárháborúban láttak. .Viipuri városát teljesen kiürítették, a város polgármestere átadta a város kulcsait a katonai hatóságoknak. 3 lei