Aradi Közlöny, 1940. április (55. évfolyam, 74-85. szám)

1940-04-02 / 74. szám

Administrator delegat: Dr. STAUBER JÁNOS Proprietară: Societatea Anonimă pt­ editura ARAD. ANUL 55. No. 74. 1940- apolis 2.. kedd. ziarului Aradi Közlöny, inreg. Redactor responsabil: SZ. JAKAB GÉZA in Reg. Publ. periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. Chamberlain kedden bejelenti az ostromzár megszigorítását Bonyodalmak az új német „Fehér Könyv“ körül — Jelentéstételre hívták Francois Poncet római francia nagykövetet is London­ (Rador.) Az angol alsóház kedden tartja első ülését a húsvéti szünet után és ezen Chamberlain miniszterelnök bejelenti a szövet­séges hatalmak blokádjának megszigorítását, amelyet tudvalevőleg az angol—francia legfel­sőbb haditanács határozott el. Ez a terv közelről érinti Németország vala­mennyi szomszédját. Ezzel áll kapcsolatban a Délkeleteurópában állomásozó angol követek londoni tanácskozása az angol külügyminiszté­riumban. A délkeleteurópai államoknak Német­ország helyett más piacokat fognak ajánlani, megfelelő árak biztosítása mellett. A Daily Mail úgy értesült, hogy racionalizálni fogják a Né­metországgal szomszédos államok bevitelét, nehogy azok a fennmaradó feleslegeiket Német­országnak adhassák tovább­ Több külföldi és angol lap is az utóbbi napok­ban arról írt cikkeket, hogy a szövetséges ha­talmak a német ostromzárt szélesebb alapokra kívánják fektetni. A Reuter-ügynökség illeté­kes helyről szerzett felvilágosításai szerint, ha ezek a híradások arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre akarna behatolni, vagy ha arról volna szó, hogy az angol tengeri haderő törvénytelen vállalkozásokba kívánna bocsát­kozni, úgy ezek a hírek a leghatározottabban megcáfolhatók Lehetséges, hogy hamarosan tényleg megszigorítják a Németország elen el­rendelt ostromzárt és az ide vonatkozó ter­vek a szövetséges kormányok, valamint a leg­felsőbb haditanács birtokában vannak és ezek még távolról sem ismeretesek. A­kik pedig Chamberlain angol miniszterelnök holnapi nyi­latkozatában idevonatkozó szenzációs bejelen­téseket várnak, azok alaposan tévednek. A kétszázalékos nemzeti védelmi illeték április elsejével megkezdődött ,gyakorlatii alkalmazása olyan hatás, amelynek keresz­tülvitele nem csupán a gazdasági élet tényezőinek és a pénzügyminisztérium külső szolgálatainak munkája, de a legnagyobb figyelmet igényli a kormányzat részéről is. Rendkívüli idők rendkívüli követelményeket támasz­tanak és ezt minden gyakorlati alapon gondolkodó egyénnek tudomásul kell vennie, ám éppen a rendkí­vüli idők rendkívüli figyelmet is kívánnak, mert a ki­zánt cél csak úgy szolgálhat, ha az intézkedések be­leilleszkednek a gazdasági élet kereteibe Adott kö­rülmények között nincs fontosabb, mint a termelés, a fogyasztás, általában pedig a gazdasági vérkeringés­­folyamat zavartalanságának megőrzése és éppen ez az a szempont, amelyet ebben a vonatkozásban is mély­reható vizsgálódás alapján érvényesíteni kell. Minden új törvény a közösség érdekeinek legmeg­­felelőbb megvalósítását célozza. Megjelenése pillana­­tjában kísérleti próbaköve a gyakorlati alkalmazás. A törvény — törvény, társadalomi rendszabály, amelyet tiszteletben kell tartani s ez mégsem azt jelenti hogy merev, az élet követelményeinek megfelelő fogékony­­ságot nélkülöző keret hogy alkotói elzárkóznak a min­dennapi élet valóságainak tanulságától. Tulajdonképen éppen ez az igaz­ság a törvény-végrehajtási utasítások alapja, a végrehajtási utasítás az utolsó simítás, amit az elméleti elképzeléseken a gyakorlati alkalmazás ér­deke megkövetel. Az új. kétszázalékos illeték létesítéséről szóló ren­delet alkalmazásának első napján, most került érint­kezésbe a gyakorlati élet próbakövével. Tömegével adódnak a felmerülő kérdések, a tanulságok s egészen bizonyos hogy a kormányzat nem kíván elhaladni ezek felett. Nem túlzás, amikor azt állítjuk, hogy minden üzlet, minden vállalat bőséges adatokkal szolgálhat arra nézve, hogy milyen intézkedések szükségesek ah­hoz, hogy az új rendszer a kereskedelem és ipar min­dennapos munkája által mutatkozó követelményekhez idomuljon. Elvben kimondották hogy a kereskedelmi és ipa­­ri körforgás valamennyi állomása két százalékos külön bélyegilletékkel terheli a fogyasztási cikkeket. Annyi­szor két százalék számítandó, ahány kézen az áru ke­resztülmegy, amíg eljut a fogyasztóig. Ezért nevezik két százalékos nemzetvédelmi illetéknek az új közter­het és ezért nagyjelentőségű az a megállapítás, ame­lyet a gyakorlati keresztülvitel első napján tehetünk, nevezetesen, hogy a jelenlegi rendszer mellett általá­ban több mint két százalék a lerovandó adó. Ezt pe­dig a töredékösszegek felfelé kerekítésére alkalmazott módszer okozza, amikor, száz lejen felül minden száz­­lejes tételt meghaladó összeg oly módon egészítendő ki, hogy kétszázegy lej után már háromszáz lejnek megfelelő adót kell leróni, vagy ezeregy leinél a bé­lyegilleték kétezer leinek megfelelően alkalmazandó. Százötven lejes vásárlásnál is éppen úgy 4 leit kell leróni, mint 200 leinél, holott ebben az esetben a bé­­lyegilleték — 2 százalékot véve alapul — csak 3 lei lenne. Sokkal nagyobb az eltérés nélláül ha az ezer lejekkel kapcsolatos kiegészítést vesszük. Mí­g ha va­lóban 2 százalék illetéket alkalmaznak, 1050 leit kitevő vásárlásnál 21 lej bélyeget kellene ragasztani a szám­lára, addig a gyakorlatban ez már 2000 lejes vásár­­lásnak számít és a kereskedő, vagy vállalkozó kény­telen 40 lejes bélyeget alkalmazni Indokolt tehát az az óhaj amely már első nap után kialakult, hogy a töredékösszegek felfelé kerekítésénél alkalmazzanak mnás módszert és ennek megfelelően hozzanak forga­­lomba páratlan számjegyű. —­1, 3. 5. 7. 9. 30, 50, 70, 90 lejes, stb. — címletű bélyegeket is. Ha valaha fontos volt az érdekeltek meghallgatá­sa a törvények keresztülvitelénél, úgy ebben az eset­ben nélkülözhetetlen ez Márpedig a kormányzat több­­ízben hangsúlyozta, hogy különösen a gazdaságpoliti­kai rendelkezések megalkotásánál és megvalósításánál nemcsak hajlandó meghallgatni, de meg is kívánja a véleménynyilvánítást, hogy tárgyilagos vizsgálat után felhasználja a valóban közérdekű megnyilatkozásokat. A tapasztalatok alapján a gazdasági élet tényezői kívánságokat terjesztenek elő nem helyezkednek szembe a törvénnyel, ellenkezőleg, a közösség érdeké­ben a zökkenésmentes keresztülvitelt szorgalmazzák. Másrészt kérdések tömege merül fel naponként, külö­nösen az első időkben és gondoskodni kell arról, hogy ezekre a kérdésekre gyors, szabatos választ, kielégí­tő megoldást kaphasson mindenki. A méltányos szem­pontoknak figyelembevételével kell­­megszervezni az új rendszer alkalmazását, mégpedig természetesen t■■■dm­ mit mi nem csupán a visszaélések üldözése szempontjából, hanem a jóhiszemű tévedések, hibák elkerülése vé­gett. Hiba lenne rosszakaratot feltételezni ott, ahol tájékozatlanság lehetséges. Az ország gazdasági élete fokozott figyelemmel tekint az új rendszerről szóló rendelet végrehajtási utasítása elé. Mert, hg­ ez a végrehajtási utasítás­i tapasztalatok figyelembevételével, az érdekeltek tár­­gyilagos meghallgatásával történik, ez többet jelent az úyítás gyakorlati keresztülvitelénél A kereskede­lem és ipar munkájának zavartalanságát jelentheti. tb. k.) Svédország és Norvégia helyzete a háborús bonyodalmak között Páris. (Rador­) A párisi norvég követség cá­folatot adott ki. Eszerint nem felelnek meg a valóságnak a francia la­poknak azon hírei, amelyek arról szólnak, hogy a német hadihajók norvég felségjog alá tartozó területeket tengerészeti támaszpon­tul használtak volna fel. A L'Intransigeant kopenhágai levelezője szerint a német admiralitás egy torpedórombolók­ból álló hajórajt küldött azokra a vizekre, ame­lyeken az angol hajók ellenőrzést gyakorolnak az északi államokból Németországba irányuló vas­­érc-szállítások­ka­l kapcsolatban. Beavatott kö­rökben nagy tengeri csata kialakulását sejtik. Stockholm. (Rador.) A haditengerészeti mi­nisztérium megvásárolt több utasszállító hajót tengeralattjárók ellátása érdekében. Hétfőtől fogva a svéd hadiflotta egységek fogják a svéd partok mentén. Götesburgtól Heisingbergig kísérni a svéd kereskedelmi hajókat­ London. A Press Associated jelenti: Stock­holmból érkezett jelentés szerint a svéd kor­mány 225 harci repülőgépet és 566 repülőgépmo­­tort rendelt az Egyesült­ Államoktól. Angol rész­ről ennek a rendelésnek lebonyolítását figye­lemmel kísérik, mert valószínűnek látszik, hogy ezeket a repülőgépeket a svéd kormány Német­ország számára rendelte. Az olasz hadikéssü­ltség Róma. (Rador.) A szenátus pénzügyi bizott­sága megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely­nek alapján nyolcmiliárd sra petlétet irányoz­tak elő az olasz hadsere­g részére. Róma és Moszkva viszonya Róma. (Rador.) A Relazioni Internacionale című félhivatalos lap kategorikusan megcáfolja a Berlin—Róma—Moszkva közötti háromszögről el­terjedt híreket. A lap beavatott köreikből nyert információ alapján megállapítja, hogy az olasz­szovjet viszony most újból abban a stádiumban van, mint amelyben volt a finn—orosz konflik­tus előtt- Újabb fejlemények nem várhatók. Brüsszel. (Radiopress). A belga távirati ügynökség jelentése szerint illetékes német kö­rökben úgy tudják, hogy a német—olasz orosz egyezmény szigorúan meghatározott tárgyakra fog csupán szorítkozni és jelentősége erősen le­csökkentett lesz.­­ Bulgária semleges Szófia. Boris király tegnap délután fogadta a képviselői ház tagjait, akik átnyújtották a trón­beszédre adott válaszukat. Az üdvözlésre adott válaszában Boris király hangoztatta, hogy Bul­gáriának a békés semlegességre irányuló politi­káját a külföld helyesli s kellően értékeli. Rador, Páris tájékozódik... Páris. (Rador.) Francois Poncet római francia nagykövet ma jelentéstételre Parisba visszaérkezett. Francia politikai körökben rá­mutatnak arra, hogy nem csupán Francois Poncet nagykövetet hívták Parisba, hanem hasonló felszólítást több más állambeli francia követ is kapott. A francia diplomaták Párisban való megjelenése ugyanazt a célt szolgálj­a,­ mint a balkáni angol követek Londonba való hívása. Ami Francois Poncet párisi útját illeti, ezt különbözőképen kommentálják. Frossard tá­jékoztató miniszter lapja, a La Justice és en­nek nyomán az l‘Oeuvre és az Intransigeant is célzásokat tettek arra nézve, hogy talán Francois Poncet római tevékeny­sége nem elégítette volna ki a francia kor­mányt, amely a diplomata visszahívása­

Next