Aradi Ujság, 1923. május (22. évfolyam, 98-118. szám)

1923-05-02 / 98. szám

1923. május 2 ARADI újság még nem jutottak el törvény­széki tárgyalásig. Ez pedig azzal a súlyos következmény­nyel jár, hogy a kilakoltatást az elsőfokú ítélet alapján vég­rehajtják. A fennálló törvény tudvalevő­leg azt mondja, hogy a feleb­be­­zés nem halasztja el a kilakolta­tást, mert nem bír halasztó h­atály­­yal. A t­örtvén­y­széki lakás­tanács túlterheltsége miatt egész csomó egzisztencia kerü­­l­het az utcára. Ezen a helyzetem úgy lehet csak segíteni, ha a törvényszék még egy második lakásitanácsot nevez­ne ki, amely permanens üléseket tartana és közös­ erővel dolgozná fel a felgyülemlett lakásfellebbe­zéseket, amelyek mindegy­ike eg­zisztenciális kérdése egy-egy csa­ládinak. Mezopotámiába vándorol ki húsz arad megyei család. A magyar és sváb parasztság körében kivándorlási láz uralkodik hónapok óta. Eddig Észak-Ameri­kába vándorotak ki azok, akik új otthonra vágytak és akiket a meg­gazdagodási vágy vezérelt. Tavaly azonban Dél a­meri­kába terelődött a­­kivándorlók figyelme, akiket hangzatos szavakkal csábítottak arra, hogy Braziliába és Argentei­­niába menjenek, ahol ingyen nagy földterületeket kapnak. Ezer meg ezer csaád szedte össze cókmók­­ját és ment a bizonytalanságba. A kivándorlási láz nem szűnt meg, hanem egyre terjed. Braziliába egyre többen kérnek útleveleket. Argentiniába már nem megy sen­ki. adig ennek az országnak­ a klí­mája leginkább közelíti meg az it­teni klímát. Legutóbb kelet irányá­ba kezdenek kivándoroli az arad megyeiek. Az aradi vármegyéhez legutóbb több kérvény érkezett be, amelyben­­Törökors­zágba kértek útlevelet. A kérvényekben jelzik, hogy Mezo­potámiába akarnak kivándorolni és ott telepedni. Ezt a kivándorási akciót a volt osztrák-magyar had­sereg egyik őrmestere indította, a­ki háború alatt bejárta a Gallipoli félszigetet és aki hosszabb ideig volt Mezopotámiában. Az ott szer­zett impressziók érlelték meg ben­ne azt az elhatározást, hogy oda vándorol ki. Lassanként a közsé­gében több hivet talált a törökor­szági kivándorlás terve, amelynek tápot adott az a körülmény, hogy a kiv­ádorolni szándékozók, kér­­dezősködésükre biztató választ kaptak. Körülbelül húsz család szándékozik csa­ládostul Törökor­szágba kivándorolni, ott házat és földet szerezni. A földnek az ára, a lej értékéhez viszonytva, arány­lag nagyon olcsó. . A kivándorlási mozgalomra dr. Petrutin Áron vármegyei másod­­főjegyző a következőket mondotta munkatársunknak : — Nagyon sok kivándorlási kér­vény érkezik be hozzánk. Mi azon­ban n­em tudjuk ellenőrizni, hogy tényleg hányan hagyják el az or­szágot és távoznak tengeren túlra. A kiállított útleveleket a miniszté­riumba küldjük fel, ahonnan nem érkeznek vissza, nyilván azért, mert a felek vagy az érdekelt ha­­jóstársaságok közvetlenül a mi­nisztériumban veszik át az útleve­leket. Tiszta képet csak akkor szerezhetek, ha a járási fosztolga­­birák erre vonatkozó jelentést majd beérkeznek hozzám. Annyi tény, hogy Brazíliába nagyon so­kan­ kértek útleveleket, Argentiniá­ba már kevesebben. Érdekes, hogy lgutóbb többen Törökországba kér­tek kivándorlás­i útleveleket és úgy hallom, hogy húsz család akar Törökország ázsiai rézsébe kiván­dorolni. Munkatársunk ezután megkér­dezte, hogy a húsz kivándorolni szándékozó család között nincs-e olyan zsidó család, amely a cioniz­mus őshazájába a szentföldre akarna jutni. — Olyan nincs ezek között — válaszolta a főjegyző. — Egyálta­lán amióta a kivándorlási mozga­lom megindult egyetlen egy izrae­lita sem jelentkezett kivándorlásra még Palesztinába sem, ami talán természetes is, mert a zsidók nem igen gravitálnak kifelé. A prefektus és a polgármester Bucurestiben. Gheorgescu János belügyi ve­­zér­ügyelő, aki napok óta időzik a fővárosban, m­a délután, vagy holnap délelőtt érkezik vissza Bu­­c­ure­stiiből, ahol több fontosabb közügyben járt el a különböző m­inisztériumokban. Tagnap délután a fővárosba uta­zott Robu János dr. polgármest­er is, akit a szépművészeti miniszté­rium sürgönyű­leg szólított Bucu­­restiibe. Nemcsak az aradi, hanem több más város polgármesterét is magához kérette a szépművészeti miniszter. Valószínű, hogy fontos színházi ügyekről lesz szó. Május elsejének megünneplése. Paris. Május elseje úgy a fővá­rosban, mint az egész országban nyugodtan folyt le. Essen. A munkásság május el­­seji ünneplése nyugodtan folyt le az egész Ruhrvidéken. Essenben több százezer főnyi tömeg felvo­nulást rendezett. Francia csapatok nem voltak az­ utcán­, csak repü­lők figyelték a menetet. A Ruhr­­vidé­k többi városaiban hasonló felvonulások voltak, de minden incidens nélkül. Bécs. A munkásság május else­jét impozáns módon ünnepelte meg. Az ünneplésben több száz­ezer ember vett­­részt. Sehol sem került sor a rendőri beavatkozás­ra. Az ünnepség fő része a parla­menthez­­való felvonulás volt, ahol tizenöt szónok beszélt, többek kö­zött Seitz képviselő is, Berlin. A munkásság óriási rész­vétele mellett folyt le május el­seje megünneplése. A szociálde­mokraták és a kommunisták már kora délelőtt zeneszó mell­lett ki­indultak a Burggartenbe. Számos szónoklat hangzott el, többek közt egy francia kommunista képviselő is beszélt. Pasicsot megint megbízták kor­mányalakítással. Belgrád. Miután Davidovics, a demokraták vezére, pártjával való tanácskozás után visszaadta a ki­rálynak a kormányalakításra vo­natkozó megbízatását, a király ma ismét Pas­ícsot, a radikálisok ve­zérét, bízta meg a parlamenti kn­tika kormányának megalakítá­­sával. A válság megoldása kü­szöbön áll. Egy kardpárbaj tragikus vége, Budapest. Két hét előtt Kirch­ner Ferenc tengerésztiszt egy magyar politikussal kardpárbajt vívott, amelynek során a hónalján olyan súlyos sérüléseket szenve­dett, hogy karját amputálni kel­lett. Azon­b­am a műtét sem hasz­nált, a tengerésztiszt vérmérge­zést kapott és tegnap meghalt. Glattfelder püspök saját költségén építteti fel a szegedi székházat. Tudvalevő, hogy Gla­ttf­elder Gyula­­dr. Csanádi püspök Szege­den fog megtelepedni. A szegedi lakás­h­i­vatal azonban mindez ideig­­nem tudott a püspök számára meg­felelő rezidenciát találni a Város­ban. Először úgy tervezték, hogy a város egyik régi szállodáját, az Európa szállót fogják erre a célra átalakítani. Ez a kombináció azon­ban megdőlt mert csak óriási költségek mellett sikerült volna a tervet megvalósí­tani. Ezeket a tervezgetések­et aztán a napokban végleg eloszlatta a püspök. A na­pokban levelet­­intéz­ett Várhelyi -prelátushoz, amelyben tudomására hozta, hogy a püspöki székhelyet saját költségén fogja felépíteni. Az a terve, hogy az ujjs­zeged­i tanító­képzőt, amelynek az építését még a háború előtt megkezdték, sür­gősen, még az ősz előtt befeezteti s püspöki szkhelyét a Boldogasz­­s­zony a sugárúton lévő régi prepa­randi­ábam helyezi el. Azonban itt is csak ideiglenesen, mert a püs­pök az új rezidenciát egy később m­egállapítandó időben saját költ­ségén fogja felépí­ttetni. Egyebek­ben Glattfe­ld­er püspök tervbe vett római útját elhal­a­sztotta. Románia és Jugoszlávia is ve­gyes bizottsággal intézik el a ma­gyar határincidenseket. Bécs, Románia és Jugoszlávia kormányai elhatározták,­­hogy ve­gyes bizottság u­tán tisztázzák a Magyar­or­szággal még fennálló ha­tárincidenseket. Nagy csapatösszevonások a Kau­kázusban. A­ngolá­ból jelentik: A Kaukázus­ban történt nagy csapatösszev­o­­náso­k következtében a kemalista hadügyminisztert valamennyi ren­delkezésre álló csapattal Erze­­r­untba küldték. Az ír felkelők beszüntették a had­műveleteket. London: De Valera parancsára a felkelők tegnap beszüntették az ellenségeskedéseket. Befejezték a magyar-cseh határ­incidensek vizsgálatát. Kosice. Tegnap a cseh-magyar vegyes bizottság befejezte az ösz­­szes határincidensek érdemi meg­vizsgálását. A bizottságok holnap beterjesztik jelentésüket a külüü­gy­minisztereknek. Massaryk feleségét szélhűdés érte Újabb politikai gyilkosság Szófiában. Szófia. A bolgár fővárosban megint politikai gyilkosság történt Jurukov Nicola mérnököt, a bul­gáriai föderatív macedón szerve­zet egyik vezetőjét. Szófia utcá­ján egy mohamedán meggyilkolta. Jurukov -dir. Anitanasoval együtt Macedónia autonómiája érdekében­­szállt síkra és­­alítélte a bandahar­­cokat. Prága. Massaryk elnök felesé­gét, aki már régebben érelmesze­sedésben szenvedett ma éjjel nyelv és jobboldali bénulás érig.­­ Fordításokat román irodal­mi nyelven­ csak az „Universál“ szakemberei készítenek- pontosan a Pi­bl­inger-féle Biztosítási irodá­ba. Strada Moiisa Nicoara (Petőti­­ufea) 1. em. I. Kaucsuktalp és kaucsuksarok tartós­ab­b a legjobb bőrnél! Rádió hiftre.t­a­ft *.hrb

Next