Aradi Ujság, 1925. június (24. évfolyam, 119-140. szám)

1925-06-02 / 119. szám

I Ára 4 lel. I XXIV. évfolyam 119. szám, TELEFON: 503. t király június végén Franciaországba utazik. Bucureşti: Ferdinánd király június 25 én a franciaországi Bagnole fürdőhelyre utazik. Az uralkodó kíséretében lesz Constantinescu Alexandru földmivelésügyi miniszter is. parlament éjjeli ülése, Bucureşti. A kamara tegnap éjjeli ülésén különbző panaszok előterjesztése után folytatták a közigazgatási reform részletes vitáját és a 18-ik szakaszig változatlanul elfogadták azt. A 19 ik szakasz első tárgyalása után az elnök az ülést berekesztette. Elhelyezett aradi járásbiró. Demján Simon aradi járásbírót az igazságügyminiszter a pecskai járásbírósághoz vezetőnek helyezte át. Zimmermann népszövetségi főbiztos nem akart megfizetni 30.000 korona ványt. Bécsből jelentik : A népszövetség ausztriai főbiztosa kellemetlen és kínos affér középpontjába került. Emlékezetes, hogy nemrég a Délivasút ausztriai vonalán felszállott egy első osztályú kocsiszakaszba és sáros cipőjét feltette a bársonypárnásülésre, amiért útitársa, egy keresztényszocialista képviselő, rendre utas tetta, a kalauzt pedig felszólította, hogy követelje a rendetlen utastól a vasúti szabályzatokban megállapított bírságot. Zimmermann főbiztos akkor kiváltságos helyzetére hivatkozott és felháborodva tiltakozott a megbírságolás ellen. Hasonló esete volt most is a Népszövetség ausztriai főbiztosának. A pünkösdi ünnepekre autón elutazott Bécsből és áthaladt Bécsújhelyen. A vámnál az őrök megállították a gépkocsit és 30.000 korona vámot követeltek annak rendje és módja szerint. Zimmermann azonban kijelentette, hogy hajtson tovább. A soffőr vágtatva tovább robogott. A vámőrök értesítették telefonon a bécsújhelyi rendőrséget s igy történt eztán, hogy a legközelebbi sorompót Zimmmermart lebocsátva találta. Az autó kénytelen volt megállani. A népszövetségi biztos felháborodva totakozott az alkalmatlankodás ellen és megtagadta a vámfizetést. A rendőrök eleinte nem akarták tovább engedni csak később, a rendőrfőnökség utasítására húzták föl e sorompót Zimmermann autója előtt, amely aztán tovább száguldott, anélkül, hogy a főbiztos lefizette volna a 30.000 korona vámot. Az ügyről a vámőrök jegyzőkönyvet vettek föl. * Leszállították Romániában a katonai szolgálat idejét. Bucureşti. A Lupta mai száma részleteket közöl a hadsereg reorganizálására vonatkozó törvényjavaslatról. A tervezet szerint az aktív katonai szolgálat 19 hónapig tart, kivéve a haditengerészetet. A tényleges katonai szolgálat eltelte után a katonaköteleseket 18 évre a tartalékba helyezik, utána hat évig népfelkelők maradnak. A katonai egységekbe való beosztást a javaslat úgy tervezi, hogy a nem román nemzetiségű katonakötelesek a nekik megfelelő arányban legyenek képviselve a román elemmel szemben. A tervezet megvalósítja a kisantant államainak katonai egységét és a kölcsönös fegyverellátást is. m ) Aláírták a román—jugoszláv katonai és vasúti egyezményt, Bucureşti. A román—jugoszláv katonai és vasúti egyezményt tegnap Belgrádban aláírták és a román delegátusok visszaérkeztek a fővárosba. A két állam hasonló szerződést köt Csehszlovákiával is. A román—jugoszláv egyezmény a kisantant bucureştii konferenciájának határozatai alapján jött létre. „nagyságos asszonyom, mire ezt a levelet megkapja, én már nem élek • • Egy budapesti tüzérfőhadnagy szerelmi tragédiája. Budapest. Néhány nappal ezelőtt a Károly király kaszárnyában főbelőtte magát Jancsó Árpád huszonötéves tüzérfőhadnagy, mert halálosan szerelmes volt egy budapesti bankár feleségébe s az asszony nem akart elválni a férjétől. A tüzérfőhadnagy mintegy háromnegyed évvel ezelőtt ismerkededett meg Lukács Nándor bankárral, Lukács Vilmos és fia cég beltagjával és ennek feleségével. Az elegáns, finom modorú fiatal katonatiszt két hétig járt a szép aszszony után s ekkor az asszony figyelmeztette férjét, hogy bárhová megy, Nyujtódi Jancsó Árpád főhadnagy, mint az árnyék követi. A férj ekkor figyelmeztető levelet intézett a főhadnagyhoz . Másnap reggel két katonatiszt Jancsó nevében elégtételt kért a bankártól, aki azonnal megnevezte segédeit. Két napi tárgyalás után a segédek a tárgyalást felfüggesztették, mert Lukács Nándort, az ismeretes szalámi üggyel kapcsolatban a törvényszék egy évi börtönre ítélte. Úgy látszott, hogy ezzel elintéződött az ügy. Lukács Nándornak azonban nagy volt a meglepetése, amikor három héttel későb felesége sírva panaszolta neki, hogy hiába minden, alig lép ki az Attila utca 14. szám alatti lakásából, a következő pillanatban már megjelenik mögötte Jancsó Árpád. Az asszony elmondotta, hogy a főhadnagy fellépése nem kihivó, inkább szerény és alázatos, de napnép után megismétli : — Asszonyom, könyörgök, váljon el férjétől. Elveszem feleségül. Tegyen boldoggá. Lukácsné minden alkalommal kijelentette, hogy a legboldogabb családi életet éli, gyermekei vannak és folyton kérte a főhadnagyot, hagyjon fel céltalan közeledésével. Hiába volt minden, Lukácsné idők múlta már panaszkodni sem mert az urának, akinek akkoriban egész családi életét feldúlta a törvényszéki ítélet. A véletlen azonban a legnagyobb bajkeverő. Egy este Lukács Nándor a feleségét akarta telefonon felhívni és legnagyobb meglepetésére egy telefonbeszélgetésbe kapcsolták bele. Felesége beszélgetett a főhadnagygyal. 1925. június 2. aki a következőket mondotta : — Nagyságos asszonyom, nem bírok meg a nélkül élni, könyörgöm, váljon el urától. Az asszony ideges hangon válaszolt : — Figyelmeztettem már önt nem egyszer főhadnagy úr, hogy engem se az utcán ne molesztáljon, se telefonon ne hívjon fel. Ebben a pillanatban beleszólt a telefonba Lukács Nándor: — Mégis csak hallatlan, mit merészel maga tenni, főhadnagy úr ! Szó szót követett s kölcsönösen a legsúlyosabb sértések hangzottak el. Másnap délelőtt dr. Rácz Vilmos lakásán megjelent Jancsó két segédje és bejelentették az ügy legújabb fordulatát. A segédek ekkor megállapodtak, hogy miután súlyos kölcsönös sértések történtek, a lovagias ügyet tovább nem lehet függőben tartani és súlyos feltételű párbajban állapodtak meg. Már fi is volt tűzve a párbaj időpontja, amikor a főhadnagy még egy utolsó kísérletet tett, ismét megszólította az utcán Lukács Nádornét és kijelentette, hogy ha nem hallgatja meg, öngyilkos lesz. Az asszony ekkor a Ráday utcában egy rokonához ment látogatóba, itt volt találkozója férjével. Lukács Nándor észrevette, hogy a főhadnagy egy szemközti kapuban várakozik, ismét felelősségre vonta Jancsót és köztük olyan izgatott szóváltás keletkezett, hogy már már revolverükhöz nyúltak s az elősiető rendőrök kisérték be mindkettőjüket a közeli őrszobába. A párbajsegédek tárgyalásai során ezalatt megállapították a párbaj időpontját, mert időközben Lukács Nándort a tábla felmentette az egyévi börtönbüntetés alól. A párba előtt három nappal azután Lukács Nándort Jancsó Árpád lehivatta az ucára. — Nagyon kérlek, bocsásd meg, amit tettem, — mondotta. Vagy elhagyom Magyarországot vagy agyonövöm magam. De kötelességem kijelenti, hogy feleségeddel szemben mindig a legkorrektebbül viselkedtem. Lukács Nándor igyekezett megnyugtatni a főhadnagyot és abban a hitben tért vissza lakására, hogy sikerült lebeszélnie végzetes szándékáról Jancsó Árpádot. Másnap délben ordonánc kereste fel Lukácsnét és levelet adott át, amelyben ez volt írva : Nagyságos Asszonyom, tegnap megvallottam férjének, hogy A leu ma Zürichben a zárlatkor: 245.)