Aradi Ujság, 1926. november (27. évfolyam, 247-271. szám)

1926-11-02 / 247. szám

Ünnep utáni szám ára 3 Lei f OT. évfolyam. 247. szám. Serkesztőség és kiadóhivatal­­ Fischer Elit-palota. Telefon : 503. 1926, noiBm­bli 2« ■ri «.un mim.................... ............ ■ i i i­­ ........................................................—— Az aradi Magyar Párt akciót kezd a színház érdekében. A publikum közömbössége miatt válság fenyegeti az aradi társu­­latot — Barabás Béla felhívása. Mindössze néhány hete játszik Aradon Szendrey Mihály színtársu­lata és máris nehézségek merültek fel ennek következtében, hogy a város magyarsága nem látogatja a színházét ebben a mértékben, mint ahogyan az joggal elvárható lenne. Szendreynek óriási rezsije van, csaknem 700.000 lej havonta, ame­lyet csak úgy fedezhet, ha a kö­zönség intenzíven keresi fel a szín­­házat. Ez eddig nem történt meg, ami arra indította az igazgatót, hogy az aradi Magyar Párthoz for­duljon. Dr. Barabás Béla, a párt aradi tagozatának elnöke átértve a helyzet komolyságát és fontos­­ságát, körlevelet intézett ez aradi magyarság vezető elemeihez, amely a következőképen hangzik: Magyar Barátom és Testvérem! Szendrey Mihály aradi szinigna­rl­tó úr hozzám, mint a Magyar Párt elnökéhez, egy igen szomorú levelet írt, hogy az aradi magyar­ság vagyonosabb családjai nemcsak nem bérelnek, de az aradi magyar­ság érthetetlen módon tartózkodik a magyar előadások látogatásától. És ha ez a közömbösség még rövid ideig igy tart, kénytelen lesz a jól szervezett magyar társulatot szétereszteni s az előadásokat be*­szüntetni. Nem! Ennek Aradon nem szabad megtörténni, mert a magyarságnak el nem hárítható kötelessége van a a magyar kulturával, a magyar szí­­nészettel szemben. Hogy ez a kö­telesség milyen formában nyilatkoz­zék meg, erről beszélni, tanácskozni kell, sőt tenni is, hogy a várható szégyen ne érjen bennünket. Azért azon magyar érzésből rezgő kérést bocsáj­om ki, hogy szíves­kedjék november harmadikán, szer­dán délután fál 6 órakor az aradi Magyar Párt helyiségében Pista Plevnei (Ár­pád­ tér) 3. is, egy bi­zalmas értekezletre megjelenni. Sza­badjon remélni, hogy hivő és kérő szavam, nem marad a pusztában Méltónak szava. A viszontlátásra ! Arad, 1926 október hó 31 én. Ma­gyar üdvözlettel : Dr. BARABÁS BÉLA az aradi Magyar Párt elnöke. Reméljük, hogy Barabás Béla elhívásának meg lesz a kiránt si­­ere és az értekezlet meg fogja tan­ulni a módot, amely mellett az­radi magyar színtársulat további mutartása biztosítva lesz. Ifjabb megrendítő részletek a Mussolini elleni merényletről. Hogyan történt a merénylő meglincselése ? — Csodás véletlen mentette meg a Duce életét. Bóbitából jelenti is Stefan­ ügynökség: Mussolini miniszterelnökre, aki a tudomá­nyos kongresszus megnyitásáról távozott, a Vialindependenzet­elejárt, a pályaudvar felé haladtában egy 58 évesnek látszó fiatalem­ber áttörve a kordont, amely az ezernyi lel­kesedő tömegből ez olasz miniszterelnököt körülvette, revolveréből rálőtt, azonban a golyó Mussolini füle mellett néhány centi­méternyire süvített el. Egy karabélyos és főbb fascista nyomban rávetették magukat a me­rénylőre, aki második lövését csak estében odásolta le, azonban a golyó messze Musso­­linitől repült e levegőbe. Ami ez első rémületből való felocsúdás után történt, leírhatatlan és páratlanul áll ez ilyen merényletek történetében. Száz és száz ember rohant arra a helyre, ahol a merénylő egy karabélyos puskatusáló­ le­­ütőben a főidőn hevert. Hasztalan fáradozás volt a fascisták és a rendőrök részéről a tö­meg visszatartásé. A szenvedélyességtől és a dühtől megvadult emberek légiója vetette rá megát a merénylőre. — Megölték a Dúcét ! Megölték a Dúcét ! — ordították az emberek és a hátulállók, a­kik csak a lövéseket hallották, de azt nem látták, hogy Mussolini sértetlen maradt, mint az őrültek nyomták előre a többieket. Elő­kerültek a hosszú olasz tőrök. Aki csak érhette, ütötte, verte, szúrta a főidőn felrengő embert, akiben semmi élet sem volt, amikor a karabinerek és a rend­őrök pár perccel később kiszabadították az őt körülvevő halálos gyűrűből. Mindössze másfél perc telt el a merénylet óta, de ez elegendő volt ahhoz, hogy halálra lincseljék a Duce merénylőjét. Fojtogatások nyomainak egész légiója volt az áldozaton konstatálható, azonkívül 15 késszúrás, amely közül kettő is elegendő volt ahhoz, hogy el­vegye az életét. Az egész test ke­resztül kasul volt szúrva a tőröktől. Mussolini nyomban tovább folytatta útját és a pályaudvaron az ott összegyűlt tisztek­hez beszédet tartott anélkül, hogy egy szó­val is említést­ tett volna a merényletről. Nyugodtan beszélgetett két államtitkárjával és a bolognai fascista párt titkárjával, végül családjával együtt elutazott Fernibe, viharos üdvözlésekkel fogadták. A király táviratban megvetését fejezte ki a merénylet felett, majd síjét, valamint a királyi család nevében szeretettel üdvözli megmenekülése alkalmából. Bsigona : Az első jelentésekkel ellentét­ben megállapítható, hogy merénylő golyója igenis érte Mussolinit, aki egy csodás vélet­lennek köszönheti csak megmenekülését. A merénylő golyója összeroncsolta a Mussolini mellén levő Mauritius rend bronzból készült nagy ke­resztjét, a bronz érdemrendről le­­siklott, irányt változtatott és sú­rolta a bolognai polgármester ka­­bátujját, aki Mussolini mellett ült. Mussolini tökéletesen megőrizte nyugal­mát Autóját pár pillanatra megállította, majd folytatta útját a pályaudvar felé­*1* Róme. A Mussolini elleni merénylet híre tegnap este vált ismeretessé a fővárosban. Az egész városban nagy tüntetések voltak Mussolini mellett A külföldi diplomaták nyomba szerencse kívántaikat tolmácsolták. A fővárost ünnepélyesen kivilágították. Turati a fascista párt főtitkára nyílt le­velében a következőket mondja : Az igazság­szolgáltatás első aktusa a merénylő meglín­­cslléséve befejeződött Még a bűnrészesek és összeesküvők megbüntetése hátra van. Híre jár, hogy Rómában és vidéken több letartóztatás történt a merénylet ügyében. Róma. A me­rénylet délelőtt történt, mi­után Mussolini az 50 000 ember befogadó képességű Littoriate nevű sportpalotát fel­avatta. A vizsgálat kiderítette, hogy a me­rénylő egy Anteo Zamboni nevű fiú, aki mindössze 15 éves és egy jómódú bolognai könyvnyomdász fia. A fiúnak apja délután öt óráig adott kimenőt. Amikor fia ez esti órákban sem érkezett meg, bejelentette a rendőrségnek az eltűnést, majd az erősen megcsonkított testben felismerte szerencsétlen fiát. Anteo Zamboni a gimnázium hetedik osztályának volt a növendéke­ Róma. A pápa mély sajnálkozását fejezte ki a merénylet miatt és üdvözölte Mussolinit megmenekülése alkalmából.

Next