Aranyosvidék, 1924 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-26 / 17. szám

~ & K ăLYV évfolyam. 17 szám Turda (Torda), 1824 április 26 .JLXTIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.­­ MEGJELENIK HETENKÉNT SZOMBATON. Kiadóhivatal : Szerkesztőség: »e**y Jóssef Könyvkereskedése Piața Mihail» Turda—Torda, Calea Ferdinand (EgyhásUlva­ uM V­­teásul No. 86 (Főtér), ahol a hirdetések 1. Felelős szerkesztő : Szerkesztőség telefon sz 65 A lap szék­érül felvétetnek. Telefon­szám 34, __ 10. sz. Szerkesztőségi telefon az, bp. A lap szék­ein! Kifizetési ár: PR. BAROTNY ISTVÁN. részét illető közlemények hetenként legkésőbb K M im 150 Lei. II Negyed évre 38 Lei. ügyvéd. csütörtök délig a szerkesztőség címére küldendők Cm 76 Lei. | | Egy szám­ára 3 Len. Kéziratokat vissza nem adunk. Lapunk mai száma 12 oldal. Ara 3 lei Május elsejét a pom­pás, virító tavasz napját, mi­kor a világ minden szellemi és fizi­kai munkása ünnepli a haladás, a felvitá­gosodottság és szabadság esz­méit, a kormány rendeletileg általá­nos munkaszüneti napnak nyilvání­totta és megengedte, hogy ez a nap nyilvánosan is megünnepeltessék akár népgyűléseken, akár majáliso­kon. Csupán csak az utcai felvonu­lások nem lesznek engedélyezve. A kormány is belátta immár te­hát, hogy semmi veszedelmet nem hozhat az államra az, ha az ország szellemi és fizikai munkásai, — a­kik munkájukkal az ország előrehaladá­sát, fejlődését szolgálják, — megün­nepelhetik szabadon és nyugodtan azt a napot, a­melyet a világ­­demokrácia a haladás, a felvilágoso­­dottság magasztos ünnepévé jelölt ki. E napon magasztos eszmékről adnak oktatásokat, tartanak előadá­sokat a népgyülések szónokai s má­jus elsejének méltó megünneplésére hívják föl a hallgatóságot. A nap jelentőségének méltatása után a népgyülés résztvevői majáli­sokra vonulnak, ahol aztán gondot, bút felejtve vidáman ünneplik az egész világon május elsejét. A földgáz árának leszállítási ügye még nincsen teljesen tisz­tázva. Maga a 21561—924. sz. miniszter rendelet, valamint a 25266—924. sz. mi­niszteri rendelet nem elég világos. A földgáz részvénytársaság termé­szetesen sietett azonnal megmagyarázni a rendeletet, mondván, hogy a földgáz ára nincsen leszállítva. A fentemlített miniszteri rendeletek pedig azt mondják : „fizethető 12 részlet­ben az évi általány, az az általány, a­m­ely marad úgy változatlan, a­mint volt meg­határozva az 1923. évi május hó 18-án kiadott 14622. és az 1923. évi junius hó 18 án kiadott 25927. számú miniszteri ren­­deletekkel.­ Vagyis a rendelet ezen ré­széből kitűnik, hogy azon átalány sze­dendő 12 részletben, a­mely érvényben volt 1923 évi május hó 18 án és 1923. évi junius hó 18 án. Ismeretes, hogy a f.­6. január havá­ban fel lett emelve az átalány, tehát ha a fenti rendelet a mait év júniusi átalány­ról beszél, akkor nem lehet azt mondani, hogy a f­ é. j­um ír havában fele­melt ál­talány árak szedendők. Tekintve azt, hogy a részvénytársa­ság­ a kiadott rendelet homályos szövege­zését a maga javára igyekszik magyarázni, a­mit bizonyít az általa kiadott és múlt számunkban megjelent hirdetmény is, jónak és helyesnek találnánk, ha a nép­gyűlés által kiküldött állandó bizottság azonnal a legerélyesebb munkához látna, s igyekezne e kérdésben teljesen tiszta képet alkotni és világos helyzetet terem­teni, hogy a város földgázfogyasztó kö­zönsége ne legyen kétségek között. Természetesen oda­ kell hatni, hogy a mai nagy drágaság közepette a földgáz ára minél lejebb szállíttassék. Tekintve, hogy a miniszteri rende­letet a hivatalos lapban már sokan olvas­ták, szerkesztőségünket nagyon sokan ke­resték fel kérdéssel, hogy most már az igaz e, a­mi a miniszteri rendeletben van, vagyis, hogy a földgáz ára leszállíttatott úgy, amint volt 1923. június havában, vagy a részvénytársaság hirdetménye az igaz Természetesnek tartjuk, hogy az kell legyen igaz, a­mi a miniszteri rendelet­ben van, vagyis az kell legyen igaz, hogy a földgáz árát leszállították, az egyetlen vagyona és megélhetési for­rása. Ezen szegény embereket most nagy meglepetés érte, mikor a földeket meg­­akarták szánta­ni és be akarták vetni, el lettek tiltva azok használatától. Erre egy küldöttség jelent meg Dr. Mester László prefektus urnál és kérte, hogy mindaddig mig a felülvizsgálati ké­rések el lesznek intézve, — hagyassák meg birtokukban a föld. A prefektus úr megígérte, hogy az ügyben intervinálni fog és azonnal táviratilag fordult a Comi­tetul agrár­hoz, kérve hogy a végrehajtás függesztessék egyelőre föl. A tulajdonosok most már aggódva várják, hogy mi lesz a prefektus inter­venciónak az eredménye, remélik azonban, hogy a prefektus urnak sikerülni fog az ügyet közmegelégedésre elintézni. V­A­S női- és férfi­­divatáruháza , az Férfi és női szövetek állandó nagyraktárai 140 cm. széles kabát és öltöny szövet tiszta gyapjú 260 Lei. Divat különlegességek: crepmaroehen, crep de chine, georgettek, epongek, gyapjú delének, grenadinok. Szabó kellékek, dús választékban! Szabott áraki A lucernás dülóbeli földek nagy részét kisajátították. A tulajdonosok nagyrésze felülvizsgálati ké­rést adott be a bizottságok határozatai ellen s nyugodtan tovább használta föld­jeit. A földek tulajdonosai között igen sok szegény ember van, kinek ez a kis föld A járási értekezletek a közigazgatás jó menetének érdekében minden járási székhelyen megtartanak. Április hó 14 én Aranyosbányán, áp­rilis hó 16-án Felvincen és április hó 19 én szombaton Topánfalván lettek megtartva ezen értekezletek, a­melyek mindenikén Dr. Meiler László prefektus iz elnökölt. Az értekezleten jelen voltak a vármegyei államhivatal vezetői, a járási körjegyzők, aljegyzők és községi bírák, valamint igen sok érdeklődő is. Az értekezletek befejezése után min­den járás székhelyén 60—80 terítékű ban­kett volt, a­melyek igen jó hangulatban, lelkes pohárköszöntők mellett teltek el. Nyomorúságból a halálba. Hét gyermekes apa öngyilkossága Tragikus szerencsétlenség színhelye volt a Bethlea Gábor utca egyik alacsony földszintes háza a múlt heti húsvéti ün­nepek harmadik napján. Barta László kovácsmester, aki hét árván maradt gyermekével nagy szegény­ségben élt, az ünnep harmadik napjának reggelén házának padlásán felakasztotta magát Az öngyilkos édesapa, akire felesége pár év előtti halála után a sok gyerekes család gondja szakadt s maga is beteges ember volt végső elkeseredésében követte el végzetes tettét. A rossz kereseti viszonyok, az elke­seredés és az örök vigasztaló, a bor ki­­ér­ték már hosszú idő óta azon az uton, amely most a halálba vezetett. A kisiparos minden nyomorúsága

Next