Aranyosvidék, 1925 (35. évfolyam, 2-52. szám)

1925-03-14 / 11. szám

XXXXV. évfolyam. fi BBám. Turda, 1925. március 14 mit­iKAI táRSADALMI HETILAP. - MEGJELENIK HETENKÉNT SZOMBATON* -. i­*.. Szarkuitflaég : Fttsay József köoyvki reaked?Be Pi.ț. Mihail­­a , Turda-Torda, Calea Ferdinand (Egyhii­alYa-** Viteazul No. 36. (fcld­tr), »hol a hirdetések u ^sleid« d^erkeeztO t . flC A . .. felvételnek. Telefon ^zam 34. __ „ ,u u lö' “• Szerkesztőség telefon az. 65. A lap .aellem 4-onaetaai ír­ 0R* B^RÓT­HY ISTVÁN. réaz« illet« közlemények hetenként legkésőbb Egéez 200 Lei­­|| Negyed év« 50 Lei * ügyvéd. csütörtök délig a szerkesztőség címére küldendők Fél évre 100 Lei || Egy arám ara 4 Lei Kéziratokat vissza nem adunk. Petőfi és Jók­ai. Emlékezés. Irta: Harmath Domokos Petőfit és Jókait. A költészetnek e két ré­­gen csillagát dcsőitni és ünnepelni mindig időszerű. Kortárs­ak és lelki barátok vol­tak. A két évi korkülönlegig nem zavart» lelki egységüket, a költészet­­ben­ ker testvérek vattak ők! A szél­é n­yfárnyain együt­t emelkedtek a ma­gasba, egyik a lírai költészetben,a másik a regény és mese terén gaz­dagította a magyar irodalmat. S e két magyar költő-óriás a világiroda­­lom híin is méltó kimagasló helyet foglalt el. De a sorsharag megirigyelte a két rokonlélek barátságát és a 26 éves Petőfi Lant én Kard­dal a kezében etegett a segesvári csatában úgy, a mint megjósoló: .Ott issem sl én A harc mez*j »rí, Ott iovjoG sz ifjúi vár ki szivemből.“ 8 fölszál­t lelke az égi magas­ságba fényes csillagként tündökölni mindörökké. A hősi halállal az Égbe szállt Petőfit Jókai félszázaddal túlélte s elérte költői dicsőségének fénykorát. Ma, midőn igy elgondolkozom a mult idők nagy eseményeiről, tovább tűzöm emlékezet­met és elmondok egy epizódot a Jókai életéből. Mely­nek én is részese voltam és ez »1 hálomból egy kedves emlékem van Jókaitól. Mi öregek jól tudjuk, hogy Pe­tőfi akkor járt Erdélyben, mikor Tor­dán 1­48-ben julius hó 28 -n a re­formátus lelkész családja körében hagyta lelkének drága kincseit: ne­jét és gyermekét a kikhez többé vissza nem térhetett De a szerencsés Jókai már nem egyszer fordult meg Erdélyben , kü­lönösen Tordán, a­m­it a még most is élő tanuk a születése századik évfordulója alkalmából szóval és írásban elregéiték a vele való lélek­emelő ismerke­dést Az én alkalmi ismerkedésem ugyan nem Tordán történt, de álta­la no­s érdekű, mert azon időre esik, mikor Jókai sjtülővárosa Komárom, nem adott nagy szülöttjének képvi­selői m­andátumot. Ti­sa Kálmán az akkori kor­mány­elnök nagy barátja volt Jókai­nak , a parlamenti harcokban maga mellett óhajtotta látni Jókait és a választási izgalmakban Erdélyben ke­­reste a kerületet a költő számára, meg lévén erre a bizalmas főembere Háromszék megyében Sepsiszentgyör­­gyön a város híres polgármestere Császár Bálint személyében, a­ki már azelőtt fényes tanújelét adta arra­­valóságának azzal, hogy a debreceni válaszlásban kiseb­bségben maradt Tisza Kálmánnak 48 óra alatt kezé­be adta a székely város mandátumát olyan ügyességgel, hogy az ellenje­lölt nélkül álló Dr Lsik­y Kálmánt a földvári vasúti állomásr­ól visszatérí­tették Budapestre. (Akkor Szent­györgynek még nem volt vasúti ál­lomása ) Én akkor Szentgyörgyön kis hi­vatalnok voltam, de társadalmi állá­som szám­ottevő volt, mert hivatali kötelességemen kívül a közügyek és kulturális érdekeket szolgáltam s a közben érintkezésem volt a társada­lom vezető egyéniségekkel. 1­884 október 2 - án délután Csá­szár Bálint izgatottan lépett be a ka­­r­iázba kezében egy távirattal , ab­ból felolvasta, hogy a kormány­elnök arról értesíti, hogy 18-án odaérkezik Jókai harmad­magával és a költőt Ilyefalván meg kell választani ország­gyűlési képviselőnek. (Ez a komáromi bukás után tör­tént.) Császár Bálint felszólította az as­ztaltársaságot, hogy menjünk vele Presa József főispánhoz és mi men­tünk egész készséggel. A megyehá­zán megtartottuk az értekezletet. A főispán azonnal megtette a választás érdekében szükséges rendelkezése­ket. Mi pedig: a Mikó kollégium ta­nárai és én az ünnepélyes fogadta­tás rendezését vállaltuk. A polgár­mester gondoskodott küldöttségről, kocsikról a földvári vasúti állomás­­hoz. Én az alkalmi művész-estély rendezésével lettem megbízva, a­mi annyiban nem volt nehéz feladat, mert a Nőegylet éppen akkor terve­zett egy estélyt és az én feleségem fel volt kérve szavalni; ebből az öt­letből ajánlatomra program­ba vet­ték Petőfinek „Jókai Mórhoz“ című versének szavalását­ .Miért szeretsz te enge­met, Kit a­nyian gyűlölnek?“ Minden jól elő lett készítve s mi­oden sikerült is . . . Jókai és Ta­­nárky államtitkár a főispán vendégei volt­ak. Beksics Gusztáv mint a vá­ros akkori képviselője Császár Bá­­lintnál volt szállásolva És Jókai a költő-politikus fényes elégtétellel megkapta az ilyefalvi kerület man­dátumát. A „Székely Nemzet“ c. helyi lap 1884 október 21-ik számában a mű­vész estélyről közlemény jelent meg melyből idézem a következőket: „A városháza dísztermé­ben zöldelő növény gruppok felett megkoszorúzott arcképe függött Jó­kainak,, az ünnepélyes háttér előtt szőnyegekkel lebontott díszes emel­vény állott a szereplők számára. A nagyterembe már be volt gyűlve a díszes közönség élénk érdeklődéssel várva a nagy vendégét! Nemsokára megjelentek a várva várt illustris vendégek megyénk fő­ispánja é­s más előkelőségek kísére­tében, a kiket az estély háziasszo­nyai három díszes virág­csokor át­­nyújtásával üdvözölték. Jókai meghatottan köszönte meg e figyelmet s Bartánét, ki vissza­­voná kezét a kézcsók elől, megcsó­kolta . . . Ezután a háziasszonyok néhányat be­mutattak a vendégek­nek, s megkezdődött az estély prog­­rammja, melyet a városi zenekar nyitott meg. Következett Hamath HARY & Tudatja, hogy átköltözködés miatt a raktáron levő összes árukat le­szállított árakon árusítja. Szabó kellékekben dús választék. Nem reklám. Hanem valós Lapunk mai száma la oldal. Ára 4 lei női- és férfi­­divatáruh­áza

Next