Ars Hungarica, 1982 (10. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Otto Wagner ifjúkori alkotása
Rz mantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb moreszk építményét alkotta meg a Rumbach utcai zsinagógában. Nyolcszögű kupolával fedett belső tere ugyanakkor — mint emlékszünk rá — szokatlan, újszerű szerkezetével zavarba hozta a pesti tanács műszaki hivatalait; a Rumbach utcai templom — Wagner első monumentális és szakrális célú épülete - már előrevetíti a mérnöki tudományokban magasan képzett, a technikai vívmányokat merészen alkalmazó, újítókedvű vezéregyéniség képét. Utóbb elfordult a historizáló stílustól, ifjúkori munkájára emlékezni sem akart. (Mint ahogy a kortárs kritikus, Ludwig Hevesi írta 1906-ban:32 „Wir erinnern uns, wie er in Budapest 1873... eine Synagoge haute... Ihm ist diese Tat schon fast aus dem Gedächtniss geschwunden.") A centrális templom gondolata azonban, amely e korai alkotásában fogalmazódott meg először. Wagner munkásságát végigkísérte; erre példa a berlini Dómhoz készült pályamű (1891) vagy a steinhofi tébolyda kupolás temploma (1904—1907). Otto Wagner 1894-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1894-97-ben a bécsi városi vasútnak tervezett állomásépületeket, majd a Duna-csatornához hidakat, sőt várostervezéssel is foglalkozott. 1899-től a bécsi Sezessionnak volt egyik vezető egyénisége, majd a modern építészeti törekvések európai jelentőségű előfutára lett, tevékenységével iskolát alapított. A modern stílusjegyeket viselő alkotásai közül legkiemelkedőbb — a már említett steinhofi templom mellett — a bécsi Postatakarékpénztár (1904—1907). A Rumbach utcai izr. templom felépítése után nem szakadt meg Magyarországgal a kapcsolata. Tervezett templomot Soborsinra és Eszékre — ezek nem épültek meg —, majd 1882—83-ban Kallina Mórral és Bernd Rezsővel társulva részt vett a budapesti Parlamentre kiírt nemzetközi tervpályázaton, amelyen az egyik első díjat kapta meg.33 1901-ben a Nemzeti Bank budapesti székházára kiírt pályázaton szerepelt,34 Kallina Mórral együtt a budapesti Váci körúton (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) épített bérházat.35 Felmerült Wagner neve akkor is, amikor 1899-ben a lipótvárosi szr. templomot akarták megterveztetni. Ludwig Hevesi műkritikus amellett szállt síkra, hogy az immár világhírű művész ifjúkori zsinagógáján, a Rumbach utcain kívül tervezzen Budapestnek még egyet, de modern stílusban. 6 1910-ben a Magyar Építőművészek Szövetsége hívta meg az agg mestert Budapestre, aki itt felolvasást tartott. 7 Kallina Mór építész (1844-1913),38 aki a Rumbach utcai templom részletrajzait készítette és az építkezést irányította, majd később Wagnernek több budapesti szereplése alkalmával társa volt. Morvaországban született, tanulmányait Prágában és Bécsben végezte. Ezután Otto Wagner irodájában helyezkedett el, aki őt a Rumbach utcai építkezés irányítására Pestre küldte. A fiatal építész végül is itt maradt, letelepedett és önállósította magát.39 Több neoreneszánsz stílusban épült ház tervezése fűződik nevéhez. A tárgyalt zsinagóga munkálatait vezető építőmester, Buzzi Bódog (1829-1875),40 bár családja olasz származású, szintén Morvaországban született, Lembergben és Bécsben tanult, végül Budapesten telepedett le, ahol több házat tervezett és kivitelezett. JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK BFL = Budapest Főváros Levéltára Tervtár , Budapest Főváros Tanácsa V. B. Városrendezési és Építészeti Főosztály, Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda - Tervtár, a 34.199 hrsz. alatt őrzött tervcsomó