Ars Hungarica, 1983 (11. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Tanulmányok - Sisa József: A pesti Új Városháza

Sisa József A PESTI ÚJ VÁROSHÁZA Ars Hungarica 1983/2 A közhasználatú néven pesti Új Városházaként ismert épület lakóházak közé ékelve áll a keskeny Váci utca kevésbé divatos szakaszán, a 62—64. házszám alatt. Ez az impo­záns, de előnytelenül elhelyezett középület a kora eklektika egyik elsőrendű emléke Budapesten; építészettörténeti jelentősége, művészi értékei indokolttá teszik, hogy egy viszonylag nagyobb lélegzetű tanulmányban foglalkozzunk vele. írásunk ugyanakkor a legutóbbi időkig háttérbe szorított, tanulmányozásra méltatlannak tartott stíluskor­szak, az eklektika vagy más néven historizmus kutatásának, objektív értékelésének ügyét is szeretné szolgálni. A PESTI VÁROSHÁZÁK RÖVID TÖRTÉNETE Az egykor a Belvárosi templom mögött álló ún. Régi Városháza több építési periódusra tekinthetett vissza.1 1702-ben kezdték építeni, egyemeletesre 1767—68-ban bővítet­ték. A szerény, tornyos barokk épület átépítésére, megtoldására Hild János 1807-ben, majd 1811-ben készített terveket, de ezek nem valósultak meg. 1836-ban Kasselik Fe­renc újabb terveket rajzolt az épülethez, melyek alapján 1842-43-ban a Régi Város­házát az eredeti alapfalak megtartásával klasszicista stílusban, továbbra is tornyos for­mában teljesen felújították, valamint második emelettel látták el. A városi adminisztráció azonban hamarosan ismét túl szűknek találta a házat. 1848-ban terv született egy „városi képviselők háza" felépítésére a Régi Városháza közelé­ben, a mai Erzsébet-híd lábánál.2 A tervlapon Feszi - Gerster — Frey társult épí­tészek neve áll, az épület sajátos, gotizáló architektúrája Feszi szerzőségére vall. A há­zat még 1848 végén elkezdték, de csak a pince és a földszinti falak készültek el, a mun­kálatokat a szabadságharc hadi cselekményei megakasztották. A félbemaradt épületet megváltoztatott formában mint belvárosi plébániát fejezték be 1854—55-ben. 1861-ben a közgyűlés elhatározta, hogy az 1847-ben leégett német színház helyén (a mai Vörösmarty téren) építtet új városházát.3 Vassél Lajos városi építész 1862-ben el is készült a tervvel, mely háromemeletes, tornyos, romantikus stílusú épületet mu­tat. Megvalósítása azonban elmaradt, a város inkább a Régi Városházára húzott újabb, immár harmadik emeletet Hild József terve nyomán 1863-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék