Ars Hungarica, 1983 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Sisa József: A pesti Új Városháza
1867-ben a tanács úgy döntött, hogy a mai Váci utcában új városi törvényszéki épületet emeltet. Utóbb a kormány elvette a törvényszéket a város jogköréből, s a kiszemelt telken 1870-75-ben elkészült az Új Városháza. Több városi hivatal ideköltözött, de a Régi Városháza továbbra is használatban maradt. Az 1880-as évek végére a két városháza teljesen elégtelennek bizonyult a világvárossá fejlődő, egyesített Budapest adminisztratív központjának céljaira. A problémát a Károly-kaszárnya (eredetileg Invalidusok Palotája) megvásárlásával és városházává alakításával oldották meg, melyet a tanács 1897-ben vett át. A Régi Városháza 1900-ban az Erzsébet-híd építését és a Belváros szabályozását megelőző bontások áldozata lett, azóta hívják a volt Invalidus Palotát Központi Városházának. Az Új Városházában a főpolgármesteri hivatal, majd a IV. kerület (Belváros) elöljárósága kapott helyet. A II. világháború után, az új kerületi beosztás bevezetésével a kerületi tanács máshova került, az épületbe különféle fővárosi és egyéb intézmények költöztek. Közgyűlési terme azonban az épület elkészülte óta folyamatosan a Fővárosi Tanács üléseinek színhelye, csak időnként engedik át más célokra. A TERVEZÉS, AZ ÉPÍTÉS ÉS A BERENDEZÉS TÖRTÉNETE A múlt században, egészen 1899-ig a Váci utcának az Erzsébet-hídtól délre eső szakaszát valójában Lipót utca néven tartották nyilván. A mai épület helyén korábban egy régi ház, az ún. Sörházkaszárnya állott. Az Új Városháza tervezése és ismételt újratervezése hosszú időn, több mint három éven át húzódott. Az ügy akkor kezdődött, amikor Pest város tanácsának 1867. november 27-én tartott közgyűlése kimondta: a Lipót utcai Sörházkaszárnya „haladéktalan felépítése által" kell gondoskodni a városi hivatalok, s különösen a városi törvényszék célszerű elhelyezéséről. Az új épületben helyet kapna „egy, nyilvánosság igényeinek megfelelő közgyűlési terem" is. A tervek és a költségvetés elkészítésére Szentkirályi Mór főpolgármester elnökletével bizottság alakult. Arról is döntöttek, hogy „miután a mérnöki hivatal folyó munkákkal eléggé terhelve van, a dolog sürgős voltánál fogva, a tervek és költségvetések elkészítésére, a városban működő magánépítészek valamelyike szólítandó föl". A következő év elején elhatározták, hogy megveszik a Sörházkaszárnya mellett álló földszintes házat is, mivel a rendelkezésre álló terület nem elég nagy a tervbe vett középület céljára. A közgyűlés az emelendő és akkor még elsősorban törvényszéki céloknak szánt épülettel kapcsolatban kikötötte, hogy „úgy a polgári, mint a fenyítőosztály külön bejárással bírjon". (Bár az épület nem törvényszék lett, a fenti utasítás határozta meg az elkövetkezőkben létrejött tervek, sőt a megvalósult épület kétbejáratos éskapualjas elrendezését. A tervváltozatok a módosítások során úgy látszik igen sokat megőriztek a legelső variánsból.) A közgyűlés elfogadta az építést előkészítő bizottság javaslatát, hogy a tervezésre pályázatot hirdessenek 1868. március 20 -i határidőre, 600 forintos I. és 300 forintos II. díj kitűzésével. A pályázati felhívásról sokszorosított program tájékoztatott. A kiírásról a számbajöhető sajtóorgánumok nem közöltek hírt. Ez szűk körű, valószínűleg meghívásos pályázatra enged következtetni, amit a résztvevők csekély száma is alátámaszt. Azt is