Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Rozsondai Marianne: Magyarországi gótikus és reneszánsz bőrkötések (Vázlat, a feladatok kijelölése)
Vajon Bécsben tanult a Lövöldön tevékenykedő könyvkötő, vagy onnan jött Lövöldre, vagy a bécsi bélyegzőket részben megszerezték, részben utánmetszették Lövöldön? És még egy érdekes adat. Az 1516—19-ben másolt, magyar nyelvű Biblia (rész)fordítást tartalmazó és Esztergomban az MSS II. 1. jelzeten őrzött Jordánszky-kódex háttáblája egykorú eredeti bőrkötés. A vaknyomásos, későgótikus kötés öt bélyegzőjéből három bélyegző azonos a lövöldi kartauzi kolostor fenti gótikus kötésein láthatókkal: a második keret díszét képező szabad gótikus levél, a középmező belső sarkaiban elhelyezett ötszirmú rozetta és a középmező két nagyméretű, körbefoglalt rozettája. Nemzetközileg elfogadott, hogy legalább három bélyegző egyezése kell ahhoz, hogy két kötést ugyanahhoz a műhelyhez kössünk. A kérdés az, hogy a kb. három évtizeddel későbbi Jordánszky-kódex kötését a következő, vagy már a második nemzedékhez tartozó könyvkötő kötötte-e be Lövöldön. A Jordánszky-kódex kötése tehát Dienes Erzsébet föltevését is látszik igazolni, miszerint az kartauzi és Lövöldön készült. Egy másik magyar gótikus kötéscsoport képviselője az MTA Könyvtára 32 jelzetű Nagyenyedi-kódexe, tartalma: 1. a Képes Krónika szövege latinul, 2. egy magyar nyelvű csízió, 3. János Presbyter levele Indiáról latinul és 4. História Magni Alexandri. A kötés hat bélyegzője (6. kép) megtalálható az OSzK Inc. 545 jelzetű ősnyomtatványa igen rossz állapotban levő, kopott bőrkötésén is, sőt ezekhez további három újabb bélyegző társul (6. kép). Az Inc. 545 Petrarca Caesar életrajzát (CIH 2599) és egy Ceasar De bello Gallicojához írt kommentárt (CIH 877) tartalmaz. E két, 1473-as esslingeni nyomtatvánnyal egykor egybe volt kötve Hess András 1473-ban Budán megjelent Chronica Hungaroruma (CIH 986). Ezt a Chronica Hungarorum példányt ma az Egyetemi Könyvtár őrzi Inc. 10 jelzeten múlt századi, „Dochnal A. könyvkötő, Budapest" címkével ellátott stilizált bőrkötésben. Borsa Gedeon bizonyította be, hogy e három mű egybe volt kötvett, s a Hess-féle Chronica csere útján a múlt század végén került az Egyetemi Könyvtárba. (Hogy a kolligátumok szétválasztása könyvtörténetileg és művelődéstörténetileg alig helyrehozható vétség, bizonyítja ez a példa is.) A Caesar életrajz és kommentár kötéséről nem kézenfekvő rögtön feltételezni, hogy magyar gótikus kötésben van, de ha kiderül róla, hogy a Hess-féle Chronicával egybe volt kötve, s kötése épp egy nyelvemlék (K 32 Nagyenyedi-kódex) kötésével egyezik, amelynek egyik tagja ugyancsak egy latin nyelvű magyar krónika (Képes Krónika SRH I. 239 skk.) volt, az összefüggések egymást alátámasztva segítenek a magyar provenienciához. А . 32 magyar csízióját csak magyarul is tudó használhatta és birtokolhatta. Egy harmadik gótikus kötéscsoportot képeznek az alábbi kötések. Hess András Chronicáját magyar olvasóknak szánta, s a zömét minden bizonnyal Magyarországon is szándékozott eladni. Akik itthon vették meg, itthon is köttették be. A prágai Nemzeti Könyvtárban az Inc. 39 D 14 jelzeten őrzött Hess-féle Chronica Hungarorum kötésének levonatát Borsa Gedeon szíves hozzájárulásával közlöm. A mindössze négyféle bélyegzővel díszített gótikus bőrkötés (7. kép) elő- és háttáblája azonos. Mind felépítése, mind bélyegzői megegyeznek a leningrádi Szaltikov-Scsedrin Könyvtárban Inc. 9.4.4.12. jelzeten található Hess-féle Chronica Hungarorum igen rossz állapotban levő eredeti gótikus bőrkötésén láthatókkal. A prágai példányban nincs bejegyzés, a leningrádiban 17. századi magyar bejegyzés olvasható 12 (akkor tehát még Magyarországon volt!). S mindezekhez járul a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban az Inc. 102 jelzetű ősnyomtatvány (HC 2155, Kotvan 1960. 299. sz.13) eredeti bőrkötése (vö. Koroknay, Magyar reneszánsz könyvkötések, Bp., 1973. Jegyzék 38, 20. kép), amelynek három bélyegzője egyezik a leningrádi és prágai Chronica Hungarorum kötésén találhatókkal: a keretet alkotó S idomú bélyegző, a téglalapba foglalt gótikus levél és a kicsi körbélyegző. A pozsonyi ősnyomtatvány bejegyzése: Conventus Posoniensis. E három kötés magyar provenienciájához nem férhet kétség. Most már csak itthon kellene találni egy e csoportba tar-