Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Wehli Tünde: Kódexkutatás és művészettörténet

60 Ars Hungarica 1989/1 70 Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár következő töredékét (Énekes könyv, MSS. II. 276., 13. kép) egy kvalitásos A iniciálé díszíti. A vörös tollrajzos technika, a betű formája és annak részletei, így a szíjpánt és a gazdag palmetta típusa a 12. század második felétől a következő század elejéig a Rajnától Keletre és az Alpoktól Északra bárhol készülhetett. Többek között Magyarországon is. Egy ilyen, önmagában álló lap meghatározása ritkán old­ható meg biztonsággal. A hasonló iniciálék meghatározása csak akkor oldható meg, ha azok nagyobb mennyiségben, egy hosszabb ideig működő műhelyben keletkeztek. Példaként a heiligenkreuzi iniciálék meghatározását idézhetjük.2 Az esztergomi lap meghatározása tehát az írás és a neumák vizsgálatától remélhető. A budapesti Egyetemi Könyvtár Vetustissima gyűjteményének Vet. 43/46 jelzetű köteté­ből egy, a magyarországi emlékek körében ritka, krónikarészietet tartalmazó pergamen (14. kép) került elő. A lapot, a tudmányos munkákra jellemzően egy sematikus rajz díszíti. A körökből és oszlopokon nyugvó ívből álló genealógiai táblázat összeállítása igényes. Az oszlopok formája, a palmetta- és levélsorok kialakítása a későromanikát idézi. Az élénk vörös, narancs és zöld szín is ide illik. Mindehhez egy osztott törzsű, filigránnal díszített gó­tikus iniciálé társul. A datálást ebben az esetben a szöveg tartalma biztosíthatja. Ez 1265-ös esemény említésével zárul. A szép, de sematikus rajz és az iniciálé a lokalizáláshoz kevés. Az írás típusából gondoljuk, hogy a krónika Itáliában keletkezett.3 Az Egyetemi Könyvtár Liber sextusból származó töredékeivel (Fr. 1. m. 100., 15. kép) több ízben foglalkoztunk, megnyugtató eredményre azonban mind ezideig nem jutottunk.4 A jogi kódexek nagy része Itáliában készült. E töredék esetében azonban a lokalizálás tág lehetősége forog fenn, az itáliai könyvfestőműhelyek többsége számításba jöhet, csak Bolog­na nem. Az iniciálék világos színei, a könnyedén kavargó, szaggatott körvonalú levelek az általunk , egyszer felvetett Velencén kívül Pisa, Siena, Lucca, Firenze és Nápoly 1330— 1350 közötti emlékeire is jellemzők.5 Az alábbi példák azt a szerencsés esetet mutatják be, amikor a művészettörténeti meg­közelítés a stílus vagy ikonográfia segítségével a szöveg tartalmára és az írás formájára irá­nyuló kutatásnál eredményesebb lehet. Az Egyetemi Könyvtár fr. 1. m. 275-ös töredékén az eddigi fragmentumkutatások leg­szebb emléke, egy A iniciálé maradt fenn.6 A pergamen eredeti szövegét levakarták, hogy újabbakat írjanak a helyére. Az eredeti kézirat típusára, keletkezési helyére és korára az ini­ciáléból lehetetett következtetni. A trónoló Úr alatt egy írásszalagot tartó aggastyán térdel és egy püspöksüveggel jellemzett fiatalabb auktor ül. Nyilvánvaló, hogy egy komplikáltabb A(d te levavi) illusztrációval van dolgunk. A reprezentatív iniciálé címoldalra készült. Ezt az a körülmény is igazolhatja, hogy az iniciálé készítésekor a hátoldal még üres volt. Az A(d te levavi) a Graduale incipitje. Tehát az eredeti kézirat egy Graduate volt. Stílusa alapján a Rajna—Köln vidéken készült 1260 körül. Az őrzőkönyv eredete alapján ez a fólió illetve az a kódex, amelynek ez része volt, már régóta Magyarországon lehet. Elképzelhető, hogy röviddel az elkészülte után ide került. A 13. század második felének Magyarországon őr­zött illuminált emlékeinek többsége német eredetű. Ez a fólió még egy tanulsággal szolgál. Megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a 17-18. századi könyvkötők szemében a beírt és a díszített pergamennek nagyobb értéke volt az üresnél. A könyvkötő úgy hasznosította ezt a foliót, hogy a legszebb, a trónoló Urat ábrázoló rész kerüljön a kötés gerincére. Az Egyetemi Könyvtár Pseudo-Platon, liber quartus töredékének (Fr. 1. m. 60. 16-17. kép)7 szövege jellegtelen, 14. század közepi textualis gotica. A készítés helyéről semmit sem mond. Ez esetben viszont többet mondhat a közepes kvalitású, eklektikus, erősen kopott iniciálé. Hasáb-formájú kerete, a betű formája, a végén a csomókkal közép-európai jellegű. Az auktorábrázolás tulajdonképpen itáliai szokás, de az iniciáléban látható fej rajza és formái

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék