Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Szelestei N. László: Magyarországi egyházi könyvtárakban őrzött kódexek
Ars Hungarica 1989/1 A 285 kötet közül magyarországi eredetű, vagy bizonyíthatóan a középkorban már Magyarországon volt minden ötödik-hatodik. Tematikailag: 15 a Szentírást tartalmazó kötet. Imakönyvek (köztük 13 hóráskönyv), bibliamagyarázatok, szentbeszédek, értekezések, egyházjogi művek fordulnak elő nagyobb számban a liturgikusokon kívül. A többiek: orvosi tartalmúak (Kalocsán ebből öt kötet is), iskoláskönyvek (Esztergomban 3), történeti művek (5 tétel), formuláskönyvek (Esztergomban 2, Pécsett 2), asztrológia-kronológia (4 tétel), klasszikus auktorok (Ovidius Horatius Debrecenben, Terentius a ferenceseknél, Vergilius Pápán, Arisztotelész Kalocsán és Székesfehérvárott, retorikai gyűjtőkötet Kalocsán és Szombathelyen), Dante latinul, latin-cseh szótár. Időben all. századtól kezdve minden század képviselve van, döntően azonban a 14. századtól a 16. század elejéig keletkeztek a kötetek. Az egész köteten végigvonuló festett díszítés vagy illusztráció található egy Speculum humanae salvationisban (Központi Kegyesrendi Könyvtár)16, egy herbáriumban (Debreceni Ref. Nagykönyvtár)17, az ún. Baratella-kódexben (Egri Főegyházmegyei Könyvtár)18 , különböző mennyiségben és minőségben a hóráskönyvekben, bibliamagyarázatokban és liturgikus kéziratokban. Díszes iniciálék másutt is. Latin nyelvű kódexekben előfordulnak német, magyar és cseh nyelvű bejegyzések. Magyar nyelvűek az ún. Nyírkállói-kódexben (Pécsi Püspöki Könyvtár)19, a Németújvári kódexben (Ferences Könyvtár)20 és az Egerben őrzött sermonariumban21. Cseh nyelvű 14. századi Mária-himnusz található a ferencesek egy kódexében22, cseh szavak két Esztergomban őrzött kötetben. Ugyanott található egy latin—cseh szótár. Némely kötet vizsgálásához modern technikai eszközökkel dolgozó szakembereket kértem fel, pl. kivakart szövegek olvasására (a Kalocsán őrzött ún. Vitéz-kódex23 és egy Egerben őrzött, a kassai domonkosoktól származó kötet24 esetében), vagy kormeghatározásra az ún. Esztergomi Rövid Krónika esetében23. Próbálkoztam a szakirodalomban egymással összefüggésbe hozott kódexek (pl. Németújvári kódex, Nyírkállói-kódex és a Budapesti Egyetemi Könyvtár Sermones dominicalese) egymás mellé helyezett együttes vizsgálatával is — negatív eredménnyel. Befejezésül: minden egyházi könyvtárunkban őrzött középkori kéziratról rendelkezünk mikrofilmmel24. A mikrofilmek használata, de különösen az azokról történő másolat készítése és publikálása a kötetek tulajdonosainak engedélyéhez kötött. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja számára 1978-1980-ban valamennyi tételről megadott szempontok szerinti leírást készítettem három példányban. Természetesen az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában is lehet tájékozódni. JEGYZETEK 1. 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet S/1971. MM sz. rendelet. 2. SAJÓS-SOLTÉSZ E.: Catalogue incunabulorum, quae in bibliothecis publicis Hungariae asservantur, I—II. Budapestini, 1970. 3. Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratai - 1850 előtti kéziratok. Szerk. Szelestei N. László. Kiad. az Országos Széchényi Könyvtár. 1. FEKETE CS.—SZABÓ F.: A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) kéziratkatalógusa. 1979. 310. 1. 2. SZABÓ F.: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa. 1981. 240.1. 3. L. KOZMA J.—LADÁNYI L.: A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) kéziratkatalógusa. 1982. 340. 1. 4. BÖRZSÖNYI J.: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Sárospatak) kéziratkatalógusa. 1986. 411. 1. 5. IVÁNYI L.: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa. 1986. 250 1. 6. SZABÓ GY.: A Dunántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Pápa) kéziratkatalógusa. 1987. 232 1. 4. BERKOVITS I.: A kódexfestészet emlékei a Főszékesegyházi Könyvtárban. In: Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom műemlékei. Szerk. Genthon István. Bp., 1948. 291 — 371. 5. VÍZ KELET Y, A.: Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken, Bd. II. Wiesbaden, 1973.