Ars Hungarica, 1992 (20. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Gábor Eszter: Ismét a Wechselmann villáról
Ars Hungarica 1992/1 ellenére rokonságot mutat a Wechselmann-villáéval, noha középső tengelye sokkal szélesebb, mint amazé. Különösen figyelemreméltó, hogy a Wechselmann-villa tervén szereplő — végül meg sem épült — kocsialáhajtó mintha a Bittó-kastély szélső tengelyének redukált visszaidézése lenne. Az emeletes épülettömb övpárkánya azonos módon folytatódik főpárkányként az egyíves oldalszárny fölött. A Bittó-kastély csak részben emeletes. A második tengelyben, a rizalitokon alacsony toronyként megjelenő emelet, vakívek által közrefogott ablakmotívuma viszont nem a Weiselmann-villán, hanem a sugárútin ismétlődik meg, csak ott az egész épület szerkesztésének megfelelően aszimmetrikus elhelyezésben. Bizonyos részletformák is ismétlődnek: a hangsúlyos lábazati- és osztópárkányok, valamint a téglányalakú ablakok nagykiülésű éS szemöldökpárkányai tűnnek fel ismételten. Bár sikerült Ybl munkái között is a Wechselmann-villához hasonló karakterűt találnunk, a mérleg mégis, mintha Unger felé billenne. Az egy-egy azonos szellemű analógia nagyobb súllyal esik a latba a négyműves, mint a száznál több műves életműben. Mert amíg az előbbinél örömmel fogadjuk a kisebb egyezéseket is, és készséggel illesztjük a meglévő szűkös ismereteink mellé, hogy árnyaljuk vele a halvány képet, addig az utóbbinál sok tárgyi, esetleg írásos adattal van módunk összevetni az új adalékot, ezért sokkal több bizonyítékot igénylünk ahhoz, hogy valamit az életműbe be merjünk illeszteni. Ungernél egy új motívum gazdagítja a képet, Yblnél ugyanez gyanús, mert csak több hasonló megléte valószínűsíti az odatartozást. Míg Ybl szerzőségét igazolni látszik a nagy ív későbbi ismételt megjelenése - addig Unger esetében a motívum megismétlődésének kívánalmától eltekintünk, hiszen a villa megépülte után két évvel, 34 éves korában elhunyt fiatalembernek nem is lehetett módja a felvetett ötletet kiteljesítenie. (Megtehette ezt helyette például Ybl!) Tekintsük e kérdés más vonatkozását:eredeti tanulmányomban Wolfgang Brennernek azt a gondolatát, amely a lipcsei Villa Meissner főhomlokzati nagy ívét a francia forradalmi építészettel hozta kapcsolatba. 6 — a Wechselmann-villára vonatkozóan, minden formai közelség dacára kétségbevontam, hiszen az Ybl életműben hasonló előképek alkalmazására nem találni példát.27 Időközben felmerült egy Ledoux metszet a párizsi Tabary pavillonról.28 Mivel eddig nem nyert bizonyítást, hogy Ybl metszet-előképek alapján dolgozott volna bármikor is, nagyon nehezen szánnám rá magam arra,hogy a metszetet közvetlen öszszefüggésbe hozzam az Ybl által tervezett Wechselmann-villával. Unger esetében könnyebben engednék a csábításnak. A berlini és itáliai tanulmányait csak néhány évvel korábban befejezett, alkotói módszereit még feltehetően éppen csak kialakító fiatalemberről sokkal könnyebben feltételezhető, hogy Berlinben — esetleg máshol — találkozhatott a Ledoux metszettel és azt mintaként használta. Oly keveset tudunk róla, hogy nincs ellenérvünk e hipotézissel szemben. Végezetül az Ybl hagyatékban található részlettervek kérdése — hiszen ez a bizonyíték volt az, amely a Wechselmann-villa tervezőjének meghatározásához az egyik legfőbb tárgyi érvet adta.29 A villa részlettervei — illetve közülük 11 — valóban ott találhatók az Ybl hagyatékban, de ott találhatók az Unger Emil nevéhez kapcsolható további négy épület részlettervei is.30 Azaz Unger eddig ismert teljes életműve megtalálható az Ybl hagyatékban. Tehát a Wechselmann-tervek ottléte ugyanúgy bizonyíthat Unger, mint Ybl szerzősége mellett! Tisztázandó, de jelenleg nem tisztázható, hogy hogyan kerültek e tervek az Ybl tervek közé. Valószínű, hogy Unger halála után a még befejezésre váró épületek terveivel együtt a már kész épületekét is - a Formágyi ház, a sugárúti villa és esetleg a Wechselmann-villa — összefogták és átvitték az Ybl irodába.