Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete
erősen befolyásolta Thék gondolkodását: „A leghatalmasabb befolyást gyakorolta reám Kossuth Lajos azon szava, amikor én és több magyar fiú, akik Párisban éltünk, az osztrák-német háború idején a magyar légióba akartunk állni, hogy Ausztria uralmát megtörni segítsünk és a magyar nemzet jobblétét biztosítsuk. A háború után békének kell lenni és a mi feladatunk csak ezután következik be igazán a békés munkásság folytán. Tehát ne a légióba menjek folytatta, hanem haza és ott munkásságommal szolgáljam hazámat" - emlékszik vissza Kossuth Lajos szavaira már említett önéletrajzában. Thék komolyan vette a biztatást, és későbbi munkásságával a hazai iparfejlesztés ügyét szolgálta. A maga romantikus-patetikus stílusában ír a hazafias lendületét kiváltó környezetéről: „így p.o. 1866-ban Simonyi Ernő Párizsban élő nagy hazánkfiával már együtt intéztük a magyar egyesület ügyeit, ő mint annak elnöke, én mint az egylet titkára és pénztárnoka. Abban a kitüntetésben is részesültem, hogy feledhetetlen Irányi Dániel, Horn Ede és mások társaságában nagy tárgyalásokban vettem részt, amelyeken az elhangzott szavak oly csodás erővel hatottak rám, hogy a jólétet ígérő Amerikába való menetelről lemondottam, hallva az egyes nagy hazafiak varázserejű szavát, hogy a magyar nemzet jövőjének fényessége csak akkor következnék be, ha minden magyar megtenné kötelességét, ki-ki saját hivatása terén." Valamikor az 1867 és 1870 közötti időben Thék Endre visszatért Magyarországra, és Pesten próbált elhelyezkedni. Pesten az Üllői úti „Bútor-kézműzeti gyár"-ba jelentkezett az üresedésben levő művezetői állásra, de a tulajdonos - Taussig József - bizalmatlanul fogadta és nem alkalmazta, így 1872-ben „a Párisban megismert 48-as menekültek támogatásával a Józsefváros Szűz utcai kis telepén kezdte az üzemét és munkával ellátva, elég hirtelenül fejlődött...". A műhely termékeit már az 1872. évi országos kiállításon, Kecskeméten bemutatta, majd részt vett az 1876-ban Szegeden rendezett kiállításon is. Ettől kezdve minden országos kiállításon szerepelt, és legtöbbször a szervezési munkákban is részt vállalt. Az 1873-ban rendezett bécsi világkiállításon történt hazafias közreműködését, hasznos és sikeres szolgálatait Ferenc József császár arany érdemkereszttel ismerte el. Az 1870-es években a magyar iparfejlődés iránt érzett kötelesség- és felelősségtudata közéleti szerepvállalásra késztette, 1874 óta az Iparegyesület tagja, 1881-től az Országos Iparegyesület igazgatósági tagja, 1897-től 1919-ben bekövetkezett haláláig alelnöke volt. Műhelyének bőven akadt munkája magán megrendelésekből, polgári lakások, de kastélyok bebútorozásában is. A szakmai elismertség nagyobb állami megbízásokhoz juttatta (1884 - Operaház), és anyagi gyarapodással is járt. Sorsszerűnek tűnhet, hogy 1885-ben Thék megvásárolta Taussig József asztalosüzemét, „megszervezte a régebben fönnállott bútoripar részvénytársaság Üllői úti nagy telepét, és műhelyét is itt rendezte el és mintaszerűen rendezte be".9