Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)
1-2. szám - Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete
2. Országház: miniszterelnöki íróasztal és ülőbútorok mozgott a neogótika, neoreneszánsz, de a historizmus jegyeivel ötvözött új stílusáramlat a szecesszió terén is. „Az asztalos munkát persze egy ember el sem vállalhatta volna, az óriási tömeget öt cég között osztották fel. Thék Endre nagy gyára legtöbbet dolgozik az országház részére; nagy munkát kapott a jó nevű Michl Alajos czég is, azután Csepreghy János, a Neuschloss czég [Neuschloss Károly és fiai] s Gregersen G. Valamennyi előkelő gyártelep, óriási üzemmel, úgy, hogy sokat várhatunk az új országház részére készített és készítendő munkáiktól." 11 A miniszterelnöki dolgozószoba mahagóni mennyezetét, falburkolatát és bútorait Thék Endre Üllői úti bútorgyárában kivitelezték. A miniszterelnöki dolgozószoba mennyezete és a falak lambériaborítása mahagónifából készült. A bútorok formába préselt, színes festésű eozinmázas - Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült - kerámiabetétekkel ékesek. A szabadon álló íróasztal, a könyvszekrény és a háromajtós szekrény, a terveken eredetileg négyszögletes szalonasztal helyett megvalósult kerek asztalka, a berendezéshez egykor iratállvány és mosdószekrény tartozott, melyeket ma csak enteriőrfotóról ill. tervrajzról ismerünk. A berendezést társalgási együttes egészítette ki. Az ülőgarnitúra zöld színű bőrrel bevont kárpitozott bútorainak díszítése - szűrök hímzéseire emlékeztető, kör alakú keretbe foglalt stilizált motívumai - hímzéssel kontúrozott színes bőrapplikáció. Az ülőbútorokat Gelb Miksa és Fiai cég készítette, a munkálatokat Gyömrői Manó cégtárstulajdonos és Petényi József vezették. Théket 1897-1904 között a budai királyi palota berendezéseinek, a Szent István-teremnek, lakó-, háló-, ebédlő- és fogadószobák elkészítésére kérte fel Hauszmann Alajos. A budai királyi vár belső berendezésének hauszmanni koncepciója a magyar történelem nagy kiemelt korszakainak megörökítése, a múlttal való kontinuitás reprezentációs célú és szimbolikus értelmű kifejezése volt. Amint Hauszmann Alajos maga írja: „... emlékszerű alakban kívántuk kifejezésre juttatni az Árpádok [Szent István-terem - román], a * f f 385