Ars Hungarica, 2006 (34. évfolyam, 1-2. szám)

1-2. szám - Lovay Zsuzsanna: Thék Endre historizáló bútorművészete

2. Országház: miniszterelnöki íróasztal és ülőbútorok mozgott a neogótika, neoreneszánsz, de a historizmus jegyeivel ötvözött új stílusáramlat­­ a szecesszió terén is. „Az asztalos munkát persze egy ember el sem vállalhatta volna, az óriási tömeget öt c­ég között osztot­ták fel. Thék Endre nagy gyára leg­többet dolgozik az országház részé­re; nagy munkát kapott a jó nevű Michl Alajos czég is, azután Csep­reghy János, a Neuschloss czég [Neuschloss Károly és fiai] s Greger­sen G. Valamennyi előkelő gyártelep, óriási üzemmel, úgy, hogy sokat vár­hatunk az új országház részére ké­szített és készítendő munkáiktól." 11 A miniszterelnöki dolgozószoba mahagóni mennyezetét, falburkola­tát és bútorait Thék Endre Üllői úti bútorgyárában kivitelezték. A minisz­terelnöki dolgozószoba mennyezete és a falak lambériaborítása mahagónifá­ból készült. A bútorok formába préselt, színes festésű eozinmázas - Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült - kerámiabetétekkel ékesek. A szabadon álló íróasztal, a könyvszekrény és a háromajtós szekrény, a terveken eredetileg négyszögletes szalonasztal helyett megvalósult kerek asztalka, a berende­zéshez egykor iratállvány és mosdószekrény tartozott, melyeket ma csak enteriőrfotóról ill. tervrajzról ismerünk. A berendezést társalgási együttes egészítette ki. Az ülőgarnitúra zöld színű bőrrel bevont kárpitozott bútorai­nak díszítése - szűrök hímzéseire emlékeztető, kör alakú keretbe foglalt sti­lizált motívumai - hímzéssel kontúrozott színes bőrapplikáció. Az ülőbúto­rokat Gelb Miksa és Fiai cég készítette, a munkálatokat Gyömrői Manó cég­társtulajdonos és Petényi József vezették. Théket 1897-1904 között a budai királyi palota berendezéseinek, a Szent István-teremnek, lakó-, háló-, ebédlő- és fogadószobák elkészítésére kérte fel Hauszmann Alajos. A budai királyi vár belső berendezésének hauszmanni koncepciója a magyar történelem nagy kiemelt korszakainak megörökítése, a múlttal való kontinuitás reprezentációs célú és szimbolikus értelmű kife­jezése volt. Amint Hauszmann Alajos maga írja: „... emlékszerű alakban kívántuk kifejezésre juttatni az Árpádok [Szent István-terem - román], a * f f 385

Next