Korkes Zsuzsa (szerk.): Viselet és történelem. Viselet és jel. Az aszódi Petőfi Múzeumban elhangzott néprajzi konferencia előadásai 1996. augusztus 15. - Múzeumi Füzetek 45. (Aszód, 1996)
Hajdú Tamás: A katonai viseletek hatása a paraszti öltözködésre a XVIII-XIX. században
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK ^őíi sílú Q’aniái A KATONAI VISELETEK HATÁSA A PARASZTI ÖLTÖZKÖDÉSRE A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (A SALAVÁRI ÉS A RAJHÚZSI) A Nyugat-Európából Magyarországra érkező utazóknak rendszeresen feltűnik a magyar lakosság katonás viselete. John Paget a múlt század első felében egyenesen a paraszti vágyak netovábbjaként írja le a magyar huszáregyenruhát,1 és ő emlékezik meg a magyar gyalogságnak a nemzeti viseletként számon tartott, szűk kék nadrágjához való, megkapó ragaszkodásáról.2 Nem egy falu viselete valóban megdöbbentően emlékeztet a XVIIIXIX. század egyenruháira. A metzensofi férfiviselet például öltésre megegyezik a XVIII. század végének huszáregyenruháival, de nem csak teljes öltözet-együtteseket, hanem egyes ruhadarabokat átvesz az egyenruházatból a civil lakosság. Katonai viseletnek a közvélemény általában az egyenruhát tartja, holott az csak a XVII. század második felére jelenik meg és terjed el a katonáskodó ember jellemző külsőségeként. Az ezt megelőző időszak METZENSÉFI LEGÉNY HUSZÁROS VISELETÉBEN - 49 -