Asztalitenisz, 1978 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
nyilvánulhat a szükséges feszültségi állapot hiányában (amikor a versenyző már nem tud „harapni”), illetve a túlfeszített állapotban, amikor már nem tudja leküzdeni gátlásait. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan lehet a túlzott izgalmi állapotot, feszültséget csökkenteni olyan szintre, hogy az a sportteljesítményt ne befolyásolja károsan. Anélkül, hogy tagadnám az elején leírtakat, hogy az izgalmi állapot létrejötte és annak elviselése alkati kérdés és része annak, hogy a versenyző ,individuum”, mégis azt kell mondani, hogy hatását lehet befolyásolni. Egyrészt az önfegyelem, az akaraterő növelésével, tehát pszichikai eszközökkel, másrészt fizikai igénybevétellel, fizikai terheléssel. Nagyon sokat segít — az egyéb okok miatti szükségessége mellett — a játszmák előtt az erős bemelegítés, a poénok közötti mozgás, lazítás. Megfigyelhető, hogy könnyebben úrrá tudnak lenni idegeskedésükön azok a versenyzők, akik játszma közben az egyes poénok közötti szünetben állandóan mozognak, mint akik szinte dermedten álldogálnak az asztalnál. Az izgalmi állapot más módon, mesterséges készítményekkel, gyógyszerekkel való csökkentését mindenképpen el kell kerülni. Hasonlóképpen ellenezni kell az altatók szedését is, amelyek közül az erősebbek (Dorlotyn, Tardyl) hatására nem élettani alvás, hanem szinte az eszméletvesztéshez hasonló ájult alvás következik be.,Hatásukra az agysejtek pihenése nem a kívánatos, természetes alvás formájában történik. A feszültségtől való ilyen menekülésnek, a gyógyszeres nyugtatásnak, a hozzászokás veszélyén túl ára is van; a reflexek tompulása, ami pedig a sportoló szempontjából rendkívül lényeges, a mai gyors asztaliteniszben pedig egyenesen következhet belőle a balsiker. Vigyázzunk tehát a gyógyszerek használatával, csak igen elkerülhetetlen esetekben szedjük őket, kizárólagosan orvosi utasításra és felügyelettel, mert az adott pillanatban kedvezőnek érzett hatásuk károsan befolyásolhatja a sportolók teljesítményét. DR. ORMAI LÁSZLÓ A BVSC Szőnyi úti termében a továbbfejlődést szolgáló új adogatóasztalt állítottak be. Kovács Pál, az egyesület sportiskolásainak edzője agilitásának egy újabb eredménye ez az elmés szerkezet. Lényege, hogy egy normál asztal egyik rövid oldalán 30—40 centi magas necchálót rögzített, amolyan labdafogót, melynek aljában az asztal alatt egy vájúban gyűjti a labdát. Azután a labda visszagurul a csövön az adogató játékoshoz egy ládába, amelyből csak ki kell emelnie és folyamatosan tovább adogatható. Tulajdonképpen bizonyos mértékig a kényelmet szolgálja, mert így nem kell a túloldalon a földről összeszednie az adogatást gyakorlónak. Túlnézve a kényelmen, azért mást is szolgál. Például a folyamatosságot, amely állandó mozgást és jó összpontosítást eredményez. Márpe- AZ ÉV LEGJOBBJAI KISHÁZI BEATRIX (Statisztika) 1977. év legjobb női asztaliteniszezője, GERGELY GÁBOR (BVSC) pedig az év legjobb férfi játékosa. Mindketten a szövetség véleménye szerint kerültek az élre. Egész évi teljesítményük alapján teljesen megérdemelt és egyértelmű a kitüntető cím: ,AZ ÉV LEGJOBBJA”. Itt jegyezzük meg, hogy Kisházi immár ötödször került az első helyre. Mindkettőjüknek gratulálunk! 2 dig az adogatásnál ez a két tényező nem nélkülözhető. Minél többet gyakorolják a versenyzők az adogatást, annál kevesebb lesz az ebből „eladott” pont. A sportág szakemberei is elismeréssel nyilatkoztak az újszerű adogató asztalról. Kovács Pál egy lépéssel előbbre vitte újításával a BVSC-sek adogatásoktatását. Ez a törekvés is dicséretes. (Zs. L.)