Átalvető, 1999 (29-32. szám)

1999-03-15 / 29. szám

EKOSZ-EMTE 2. oldal r Atalvető, 1999. március Előző lapszámunk már a nyomdában volt az EKOSZ 1998. december 12-13-án, Mezőberényben megrendezett Fóruma, ill. választmányi gyűlése idején, ezért itt számolunk be röviden a rendezvényről. A Mezőberényi Erdélyi Kör tagságát, vezetőségét, személyesen Kajlik Péter el­nököt illeti elsősorban köszönet a példás ren­dezésért. Az előzőleg jelzett meghívottak különböző okokból nem tudtak részt venni, helyettük más jeles közéleti személyiségek­nek köszönjük, hogy hozzájárultak a rendez­vény sikeréhez. Pallag László országgyűlési képviselő, a FKg.P. alelnöke szólt az erdé­lyiek szerepéről az összmagyarságon belül, arról, hogy a magyar-magyar kapcsolatok jelentik polgári kormányunk számára az egyik központi kérdést és hogy e kormány várja a mi jelentkezésünket, hoz­zájárulásunkat is az ország ügyeinek ren­dezéséhez. Halász János országgyűlési képviselő a FIDESZ részéről és mint a Tár­sadalmi Szervezetek Bizottságának tagja vett részt a vitában, ismertette a Bizottság működését, szólt a pályázás módjáról, a támogatások rendszerének változásairól. Megtudtuk, hogy a költségvetésből 6,9 mil­liárd Ft jut a társadalmi szervezeteknek, és 323 millió Ft azon jellegű szervezeteknek, ahová az EKOSZ is tartozik. Miután Király Károly egészségi ál­lapota nem engedte meg a téli utazást, Krizbai Imre baráti ref. Lelkész képviselte az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülést. Elmondta, hogy ezen szervezet létrejöttét az egykori ellenállóknak az erdélyi magyar politikai életből való kiszorulása indokolta. Király Károlynak prófétikus szerepe volt az elmúlt történelmi időkben, jelenleg pedig azon (is) dolgoznak, hogy az erdélyi és anyaországi magyarság kapcsolata ne csak az eddig létező vezetőségi szinten működjék. (Ez teljes mértékben találkozik a mi elképzeléseinkkel és tevékenységünk irányával.) Miközben a román társadalom sajnálatos módon lefelé halad, az erdélyi magyarság jogot formál az önálló életre, egy erdélyi magyar parla­mentre. Értékes gondolatokat vetett fel Dr. Mécs László, a Szegedi Önkormányzat képviselője, és Kirschné Tóth Erzsébet is, a Szegedi Információs Iroda vezetője. A fórum bevezetéseként Dr. Kövesdy Pál EKOSZ elnök vázolta a vendégek számára a szövetség felépítését és működését, majd részletesebben szólt az át­települtek fontosabb szerepkészleteiről. Beszédének néhány fontosabb gondolatát a 12. oldalon közöljük. Szakács Attila alelnök visszatekintést adott az EKDSZ elmúlt 7 évéről és elmondta, mindenikünk mint ember és mint magyar kell megfeleljen ott, ahol éppen él, együtt a magyar társadalom többi részével. Beszélt az erkölcsi válságról és demográfiai problémá­inkról. Székely Csaba, a Békéscsabai Erdélyi Kör elnöke Schengen problémáiról, a kettős állampolgárságról szólt, ami a Szentkorona tana folytán és a jogfolytonosság elve alapján jár minden magyarnak. Szekeres Sándor, a Monori Bethlen Gábor Erdélyi Kör elnöke egy részletes tanulmányt terjesztett elő az erdélyi magyar helység- és személynevek hivatalos magyarországi használatának gyakorlatáról. Miután ezt az EKOSZ választmánya el­fogadta, az EKOSZ elnöke eljuttatta Pintér Sándor belügyminiszternek. Válasz lapzártáig nem érkezett. Másnap, a választmányi ülés alkalmat adott számos felvetett kérdés részletes megvitatására. A rendezvénynek különösen értékes mozzanata volt Réti Árpád egri színművész csodálatos Kányádi­ műsora. 1999. január 16-án az EKOSZ elnöke és számos erdélyi kör vezetői együtt vettek részt a Magyarok Világszövetségének fórumán Budapesten. Itt lehetőségünk nyílt arra, hogy az MVSZ vezetőségének és a jelenlévő számos civil szerveződés képviselőinek bemutassuk szervezeteinket és kiemelten lapunkat. Kurucz Gyula, az Anyaországi Régió elnökének felhívása nyomán az EKDSZ elnöke részletes írásos anyagot juttatott el nevezettnek az EKOSZ múltjáról, tevékenységéről, lapunkról. Az anyag az MVSZ egyik készülő kiad­ványában fog megjelenni. 1999. január 18-án Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályának államtitkára hivatalában fogadta Kövesdy Pál EKOSZ elnököt és Helmeczy Józsefet, a Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület elnökét. A sikeres megbeszélés célja szintén a szövetség bemutatása, céljaink, tevékenységünk ismertetése volt. Az államtitkárnő több vonatkozásban ígért támogatást és elkötelezte magát az Országos Erdélyi Orvos-Gyógyszerész Találkozón is részt venni. (Utólag ezt lemondta.) FELHÍVÁS Felkérjük az Erdélyi köröket és minden Erdélyben vagy Magyarországon lakó barátunkat, igyekezzenek kapcsolatot létesíteni magyarországi és erdélyi hely­ségek, plébániák, parókiák, iskolák, in­tézmények, kórusok, tánccsoportok között Érdeklődők a határ mindkét oldalán vannak csak össze kell hozni őket. Felajánljuk eh­hez az Átalvető segítségét is. Paks Dr. Serdültné Benke Éva fáradhatatlan tevékenységének újabb dokumentumát, 1999-es terveit küldte el a szerkesztőségnek. A példaértékű program néhány pontja: 1. Az Energetikai Szakképzési Intézet tanárai számára rendhagyó szakmai továbbképzést szervez május 18-23 közt. Ennek lényege: híres erdélyi köny­vtárakat, nagymúltú oktatási in-Szerkesztőbizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Márton Ferenc szerkesztő, Nyéki István technikai szerkesztő Kiadja az EKOSZ és az EMTE elnöksége Alapító főszerkesztőj Orbán László Levelezési cím: Dr. Kövesdy Pál, 7100 Szekszárd, Otthon u. 2. Kiadásért felelős az EKOSZ elnöke ISSN 1416-4698 Kerényi Nyomda KFT. - Szekszárd

Next