Athenaeum, 1873/2. kötet

1873-05-08 / 19. szám

I. évfolyam. Előfizetési ár: IQ év félévre 5 ft. negyedévre 2.50. »Szerkesztői lakás. Budavár, uri­ utca 42. 57. 11. kötet. Athenaeum. TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. MAGYAR KERESKEDELMI TÖR­VÉNYKÖNYV. A­ma törekvések között, a melyek 1867 óta a kodifikáció körül nyilat­koztak, eddigelé talán legkedvezőbb fo­gadtatásra a kereskedelmi kódexnek apáthi István egyetemi tanár által ké­szített tervezete talált. Ezzel még nem sokat mondottunk ugyan, mert nagy ko­­difikácionális munkálatokkal ez idő alatt egyátalán alig találkoztunk az anyagi jog terén, kivéve hoffmann pák terveze­tét, míg az alaki jogban az új perrend­tartási, közjegyzőségi tervezetek és a bűnvádi novella nagyobb tevékenységre mutatnak, de annyit az egyszeri figyel­mes elolvasás után mindenki szívesen be fog ismerni, hogy e törvénykönyvi terve­zet nem csak hazánkban, hanem más, kitűnőbb törvényhozói talentumoknak és szerencsésebb törvényalkotási körülmé­nyeknek örvendő országban is teljes mél­tánylást érdemelne és a legislációnak nem válnék szégyenére. Különös és megfejt­hette!­ szeszélye a viszonyoknak! A kivá­lókig turista magyar nemzet nem a ma­gán- vagy büntetőjogban mutatja be tör­vényhozói képességét, hanem mintha e térről, melyet századokon át műveit, el­fordulni kívánna, egyszerre egy egészen idegen és nem művelt mezőn lép fel és pedig szerencsés alkotási inspirációkkal, — a kereskedelmi jog körül. Oly téren, melyet az irodalom, a tudományosság útja nem egyengetett. Mert habár a ke­reskedelem körébe tartozó jogviszonyok természetüknél fogva kozmopolit jelle­­gűek is és így világszerte ugyanazon vagy legalább is azonos alapokon nyu­­gosznak, azért a különös kodifikátori képességet nélkülözhetővé vagy éppen fölöslegessé nem teszik ; sőt a kodifiká­tori hivatás itt éppen abban áll, kijelölni és kiválasztani a kozmopolit egyetemei­ből a különös nemzeti és hazai elemet s azt a hazai viszonyokhoz megfelelően átidomítani. E nemleges feladatnak he­lyes megoldása pedig már magában véve, sokszor súlyosabb a pozitív alkotásnál. Azonkívül míg a magánjog körében fő­leg és tán egyedül csak a hazai viszo­nyokra kell figyelmet fordítani, addig a kereskedelmi jogban egyfelől az átalá­­nos nemzetközi forgalom érdekeire is figyelemmel kell lenni, de még a hazai különös viszonyok helyes méltánylására is ügyelni. Végre még a kettőt egymás­sal össze is egyeztetni. A törvényhozás feladata a kereske­delmi jog körül tehát nem abban áll: önálló s mintegy elszigetelt állást fog­lalni el, hanem­ minél bensőbben egyesülni a világforgalom jogegyetemességében, de e mellett a külön hazai viszonyoknak is figyelmet szentelni, apáthi műve épp ezen alapelvből indult ki. Ezt nem akar­juk érdeméül fölhozni, csak azért nem, mert apáthi úr már utasításában is a német kereskedelmi törvénynek alapul vételére szólíttatott fel. A német keres­kedelmi törvény nem csak legjobbnak tartatik az összes európai kereskedelem­jogi kodifikáció termékei közt, jobbnak még a Code de commerce-nél is, melyet alapul vett, de sok hiányában szerencsé­sen kiigazított, hanem a kereskedelmi forgalom kapcsai olyannyira összefűznek bennünket e törvénykönyv keretében Athenaeum 19. sz. 38

Next