Athenaeum, 1873/2. kötet
1873-05-08 / 19. szám
I. évfolyam. Előfizetési ár: IQ év félévre 5 ft. negyedévre 2.50. »Szerkesztői lakás. Budavár, uri utca 42. 57. 11. kötet. Athenaeum. TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. MAGYAR KERESKEDELMI TÖRVÉNYKÖNYV. Ama törekvések között, a melyek 1867 óta a kodifikáció körül nyilatkoztak, eddigelé talán legkedvezőbb fogadtatásra a kereskedelmi kódexnek apáthi István egyetemi tanár által készített tervezete talált. Ezzel még nem sokat mondottunk ugyan, mert nagy kodifikácionális munkálatokkal ez idő alatt egyátalán alig találkoztunk az anyagi jog terén, kivéve hoffmann pák tervezetét, míg az alaki jogban az új perrendtartási, közjegyzőségi tervezetek és a bűnvádi novella nagyobb tevékenységre mutatnak, de annyit az egyszeri figyelmes elolvasás után mindenki szívesen be fog ismerni, hogy e törvénykönyvi tervezet nem csak hazánkban, hanem más, kitűnőbb törvényhozói talentumoknak és szerencsésebb törvényalkotási körülményeknek örvendő országban is teljes méltánylást érdemelne és a legislációnak nem válnék szégyenére. Különös és megfejthette! szeszélye a viszonyoknak! A kiválókig turista magyar nemzet nem a magán- vagy büntetőjogban mutatja be törvényhozói képességét, hanem mintha e térről, melyet századokon át műveit, elfordulni kívánna, egyszerre egy egészen idegen és nem művelt mezőn lép fel és pedig szerencsés alkotási inspirációkkal, — a kereskedelmi jog körül. Oly téren, melyet az irodalom, a tudományosság útja nem egyengetett. Mert habár a kereskedelem körébe tartozó jogviszonyok természetüknél fogva kozmopolit jellegűek is és így világszerte ugyanazon vagy legalább is azonos alapokon nyugosznak, azért a különös kodifikátori képességet nélkülözhetővé vagy éppen fölöslegessé nem teszik ; sőt a kodifikátori hivatás itt éppen abban áll, kijelölni és kiválasztani a kozmopolit egyetemeiből a különös nemzeti és hazai elemet s azt a hazai viszonyokhoz megfelelően átidomítani. E nemleges feladatnak helyes megoldása pedig már magában véve, sokszor súlyosabb a pozitív alkotásnál. Azonkívül míg a magánjog körében főleg és tán egyedül csak a hazai viszonyokra kell figyelmet fordítani, addig a kereskedelmi jogban egyfelől az átalános nemzetközi forgalom érdekeire is figyelemmel kell lenni, de még a hazai különös viszonyok helyes méltánylására is ügyelni. Végre még a kettőt egymással össze is egyeztetni. A törvényhozás feladata a kereskedelmi jog körül tehát nem abban áll: önálló s mintegy elszigetelt állást foglalni el, hanem minél bensőbben egyesülni a világforgalom jogegyetemességében, de e mellett a külön hazai viszonyoknak is figyelmet szentelni, apáthi műve épp ezen alapelvből indult ki. Ezt nem akarjuk érdeméül fölhozni, csak azért nem, mert apáthi úr már utasításában is a német kereskedelmi törvénynek alapul vételére szólíttatott fel. A német kereskedelmi törvény nem csak legjobbnak tartatik az összes európai kereskedelemjogi kodifikáció termékei közt, jobbnak még a Code de commerce-nél is, melyet alapul vett, de sok hiányában szerencsésen kiigazított, hanem a kereskedelmi forgalom kapcsai olyannyira összefűznek bennünket e törvénykönyv keretében Athenaeum 19. sz. 38