Athenaeum, 1873/4. kötet

1873-11-27 / 48. szám

3081 Abhkhaeum. 3082 KRÓNIKA. E hét főeseményét­­ a jövő hétre várják. A cs­ászár-király huszonötéves jubileumát ért­jük, melyre az osztrák székvárosban nagy­ban folynak a készülődések. A mi törvény­­hatóságaink is egymásután sietnek ez ünne­pélyes alkalomból kifejezést adni lojalitásuk­­nak, így Pest városa is nov. 24-ei közgyű­lésén elhatározta, hogy e nap emlékére a Jo­sephinum és Elisabethinuus árvaházakban tizenkét ágyat alapit s egy huszonnégy tagú küldöttség hódolati iratot nyújt át. — Királyné ő felsége nevenapját nov. 19-kén emelkedett hangulatban ülte meg az egész ország, melynek színe a budavári templom­ban a hercegprímás által olvasott misén jelen volt. — Deák Ferenc egészségi állapota a múlt héten aggodalmakra adott okot, ma azonban már jobban van, csak az állam­ügyektől kell hosszabb ideig tarózkodnia. A belpolitikát a miniszterválság zavarai dominálják, melyekből ma csak annyi áll tisztán, hogy Kerkapoly pénzü­gymiszter a pénzügyi bizottság legutóbbi tárgyalásai folytán, és Tisza Lajos közlekedési miniszter, régibb elhatározása következtében nov. 19- ken beadták lemondásukat. — A képviselő­­háznak nevezetes ülései voltak. Nov. 18-kán került tárgyalás alá Simonyi Ernő határozati javaslata, hogy t. i. az önálló magyar jegy­bank ügye napirendre tűzessék, mely a pénz­ügyminiszter érvelése folytán elvettetett. Nov. 22-kén tárgyaltatott Perczel Béla indítványa, hogy a képviselőház huszonnégy tagú kül­döttséggel üdvözölje dec. 2-kán a királyt. László Imre ellenindítványa nyomott hangu­latű­ vitát idézett elő, melyben a legtöbb ba­bért Tisza Kálmán aratta, és a­mely Perczel indítványának 22 szavazat híján lett általá­nos elfogadásával végződött. Ugyanez nap a felsőház elhatározta, hogy testületileg fog tisz­telegni. Nov. 25-kén kezdetett meg a köl­­csön-ü­gy tárgyalása. — Komáromban az új képviselőválasztás dec. 6-ra tűzetett ki; jobb és baloldal Ghyczy Kálmánra adja szava­zatát. A külpolitika első­sorban Franciaország­gal és a Virginius-ügygyel foglalkozott. A ver­­saillesi nemzetgyűlés nov. 17-ken Mac-Mahon szigorú hangú üzenetével kezdette meg tárgya­lni a tizenötös bizottság javaslatait a közhatalma rendezéséről. A bizottság republikánus több­sége azt ajánlotta, hogy szerveztessék a kon­zervatív köztársaság, szavaztassanak meg az alkotmánytörvények, és ha ez megtörtént, Mac-Mahon öt évre a köztársas­ág elnökévé választassék. A minoritás a hatalom föltétlen meghosszabbítását ajánlotta. A döntő ütközet nov. 19-be­n roppant izgatottság közt azzal ért véget, hogy Mac-Mahon marsall uralmát 68 szótöbbséggel 7 évre föltétlnül meghossza­­bították.­­ A konfliktus, mely az északameri­kai és spanyol kormányok között Kuba szi­get, illetőleg Virginius hajó ügyében kifejlett Jonathán bátya falánksága következtében már igen komoly. A múlt héten Sickles, mad­ridi amerikai követ és Castelar közt olyan jelenetek fejlődtek ki, melyek folytán Sickles útlevelét kérte s a két állam közt az össze­köttetés megszakadt. A tengerentúli köztár­saság roppant hadi készületeket tesz. A művészeti események terén nem igen tud megindulni a mozgalmasabb idény. Nov. 17-kén melegített föl a nemzeti szín­ház egy régebben hatásos francia vígjátékot, Az élet színfalai­t Duvienoir és Clairville­­től. A darab ismertebb, hogysem­­­ővebben szólni kellett volna róla; hatása kevesebb volt, hogysem még soká találkozzunk címé­vel a szinlapokon. — Miklósi István téri szín­házában, mely a szinház nevet már csak bi­torolja a komédiás bódé helyett, nov. 20-kan 2?sse£C-ben lépett fel egy Bausznerből Bunkó Viktorrá vissza­magyarosodott német szinész , ki sem sajnálná, ha megint visszanémetesed­­nék. — Richter János nov. 19-kén adta a városi vigadó nagy termének nem egészen megtelt sorai előtt, első zenekari hangverse­nyét ftauck k. a. közreműködésével; legna­gyobb hatást tett Weber Oberon-nyitánya és Beethoven F-dúr szinfoniája. A könyv­ szem­­ész tekintélyes halomra nézhet e héten. Megjelent Toldy István irányzatos történeti könyve: A jezsuiták, melyre, valamint az alább megnevezendő könyvek érdekesebbjeire vissza fogunk térni. Az Athenaeum kiadásában megjelentek : Pór Antal Róma története, mely számos fa­metszettel és egy akadémiai koszorúval ékes­kedik ; továbbá Fabó Andrásnak a történet­­kedvelőkre nézve mindenesetre nagyon érdek

Next