Concha Károly (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára, 1881 (Budapest, 1881)
Kossuth Lajos dolgozó-szobája
Kossuth Lajos dolgozószobája. (Képpel a 103. lapon). Nincs a külföldnek oly híres városa, melynek nevét Magyarországon többen ismernék, többen emlegetnék, mint azt a kis olasz telepet ott Turin közelében, hol hazánk történelmének egyik nagy szereplője, Kossuth Lajos lakik. A politikai vélemények lehetnek eltérők, de nincs oly magyar szív, mely kegyelettel ne viseltetnék Collegno al Baraccone ősz remetéje iránt; a nép millióinak lelkéből pedig a Kossuth’ neve kitörülhetetlen. És méltán. Mert tudjuk, hogy az a hajlott korú, de mai napig is bámulatosan élénk szellemű és törhetetlen lelkű férfiú ott a távolban önkéntes számkivetésében is mindig csak egyet tart szemei előtt: nemzete boldogulását. Hat esztendeje, hogy Kossuth Collegnoban, vagyis inkább egy e kis helységhez közel fekvő házban lakik. Azelőtt Turinban élt s a vidéken tett nagy sétái alkalmával fedezte föl e kies helyet, honnan a messze távolban égnek meredő Alpesek csúcsaira elragadó a kilátás. A házat volt tulajdonosa, Capuccio mérnök meglehetősen elhanyagolt állapotban adta át, a két holdnyi kert vad bozót volt, de Kossuth rendező keze alatt csakhamar minden megváltozott. A ház egyszerű, de ízléses berendezést nyert, a kert pedig valóságos mintakert, melyben a legritkább növények pompáznak s melyre Kossuth, ki tudvalevőleg szenvedélyes füvész, különösen nagy gondot fordít. Ha látogatói érkeznek, szívesen körülvezeti őket és maga mutogatja, magyarázgatja a ritka és érdekes növényeket. Maga a ház újabb olasz stélben emelt, középen két, szárnyain egyemeletes épület. Az első emeleten két szoba van, melyek általában kicsinyek s melyek közül legérdekesebb a jobb ablakos szoba, a Kossuth Lajos dolgozószobája. Dolgozószoba ez valóban, mert Kossuth most, hetvenhat éves korában, sem ismeri még a tétlenséget s minden órája vagy tudós 101 ültetve, a kevéssé nedves és homokkal vegyített talajban legjobban sikerül, szintén elcsoportosodik, s minél sűrűbb, annál hatásosabb. A sárga nárezis jóval előbb virágzik, de a később nyíló fehérrel együtt a tavaszi virány egyik kitűnő alkatrészét képezi. Ez igen kedvelt amaryllideák dél-európai eredetűek, legnagyobb részt a pyrénei félszigetről terjedtek el. Vannak még más fajok is, milyen:a narcissus bicolor, tonquilla, pseudo-narcissus és f a z e 11 a, ezek azonban ritkábban fordulnak elő és inkább virágcserépben, szobai növény gyanánt műveltetnek. 9. Az ernyős vagy úri sárma, Ornithogalum umbellatum, mintegy 18 — 20 cm. hosszú, keskeny leveles, rövid, sátorozó, majdnem ernyős virágfürtös, fehér szirmú hagymás növény. A homokkal vegyített porhanyós földet szereti, s nyáron át bő öntözést kíván. Annyira szapora, hogy a neki tetsző talajban pár év alatt valóságos gyommá válik. 10. A sósdi, Oxalis, többnyire Amerikából honosított fajai, szintén tavaszszal virágzó, utóbbi időben nagyon is felkarolt szegélyzeti növények. Hazánk lomberdeiben, a bokrok árnyékában, főleg vízmosásos helyeken a madár. sósdi, 0. Acetosella terem, kertekben pedig a fürtös sósdi, 0. corniculatus és a gumós sósdi, 0. esculenta műveltetik. A kapföldről behozott sárga virágú 0. cernua, bíborvörös, aranysárga pontokkal ellátott 0. speciosa szintén figyelemre méltók, azonban inkább virágcserépben tenyésztetnek. Valamennyi a homokos lápföldben — Haideerdő — sikerül. Igen jól alkalmazható és hatásos szegélyzeti dísznövény még: 11. A pomás tulipán, tulipa Gesneriana is, melynek legelső hagymáit 1559. évben Gesner, augsburgi virágművelő, Konstantinápolyból kapta. Műveltetését illetőleg azt gondolom, hogy ez iránt minden virághagyma-termesztő egészen tájékozott. Kunszt János. Ш-----