Athenaeum, 1837/1. félév
1837-04-02 / 27. szám
A “Ü“ W Bffi) 59 SB» Tudományok* és szépművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDE It, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJZA* ■•est. Április’ 2-ján. I§37- 37. szám* Tartalom: Philosophiai vázolatok (Tarczy Lajos), 209.1. — Öröm és bú (Szilágy), 211. 1. — Emlékezések Angliára 1907-ben (T. L.), 212.1. — A’ halál mint keresztatya (Kazinczy Gábor), 215 — Gondolatok. 216.1. Haszonkeresés nélkül nem történik semmi a világon , úgy mint lehetetlen okozatot vagy következést képzelni ok nélkül ; csakhogy egyik pénzbeli haszon, másik becsület, harmadik halhatatlan név, vagy épen mennyország után vagy. Gr. Széchényi István• • Philosophiai vázolatok. (Vz.) IV. A st. simonisták ’s shakerek’ vallásinak alkotói a’ birtok’ közösségének behozatalát annál szükségesebbnek tartják, minél bizonyosabb azon sajnálható körülmény, hogy a’ polgári társaság’ tág piaczán ezer meg ezer összeütközések , irígykedések, szóval, a’ köz emberszeretetet érzékenyen sértő bántalmak tapasztalhatók e’ tárgyban. Nem lehet tagadni , hogy illy küzdések, fondorkodások láthatók naponként; de én azt kérdem: károsb-e ez vagy jótékonyabb az egész emberiségre nézve ? Minek ollyat kívánni, minek létesítése lehetetlen ? Olly egymást fölötte szerető, egymás iránt olly bizodalmát lehelő tagokból álló társaság legfölebb méhek közt alakulhat, emberek közt, kiknek keblét — többé kevesebbé — nagy, nemes, fellengő stb. vágyak feszítik, még pedig szinte minden tagban különbözően, illy közbizalmi társaság’ felállítása képtelenség. Epicur, midőn barátjai a’ vagyon’ közösségét akarták behozni egymás között, e’ szándék’ valósítását azért rászallotta, mivel ez által, úgymond, a’ barátságot tagadó bizalmatlanság nyilváníttatnék. Távol tehát attól, hogy a’ polgárok közt szoros barátság keletkezzék a’ vagyon’ közössége által, már magában azon terv’ fogantatásában tökéletes bizalmatlanság van kimutatva. — Azonban, a’ milly képtelen, szintolly káros volna annak felállítása. A’ mi élet mutatkozik jelenleg kisebb nagyobb mértékben a’ különböző nemzetek’ működéseiben, az a’ közös bírtok felállítása által s ha egészen el nem alulnék, bizonyosan tetemesen megcsökkenne. Mihelyt a’ saját birtok, ez az élet, szorgalom, küzdés’ rugalma eltűnik, legott halálos tespedés váltja fel a’ rajzó munkásságot, ’s ha ezen szép nyugalmas társaságban a’ tagok egymást nem bántják, bizonynyal csak azért nem, mivel egymást bántani munkába kerülne. Ha az erőnek minél nagyobb mértékbeni kifejlése teheti csak a’ társaságot boldoggá, annak pedig egyedüli nemzője a’ szorgalom, lehet-e okosan a’ mindenféle életnemekben uralkodó csatát, concurrentiát fájlalni vagy kárhoztatni ? Csak gondoljuk meg, ment vol- 27