Athenaeum, 1838/2. félév
1838-10-28 / 35. szám
at sä afajosa. TUDOatÁSTYOK’ ÉS SZÉPMÜTESZETEK* TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖSMARTI. szerkesztő társ: BAJZA. — második i.— második félév« Pest, October* 30. 1838. 35. szám. Tartalom: Német romantica ’s angol ízlés [V—a). — Javítási nehézség régi társaságokban (Fábián Gábor). — Anyakérelem (Matisz Pál). — Nyárdal (Győri Dániel). — Blanka. Franczia novella. — Magyar játékszíni krónika (V.). — Hangászati szemle (Cs. I.). — Egyveleg. Német romantica és angol Ízlés. A’ Foreign Quarterly Review’ egyik hosszak!) czikkelyéből némelly helyeket akarunk itt közleni, melly megmutatja, minő vélekedéssel van legalább egy része az angoloknak a’ németek’ úgy nevezett romanticai költéséről, azon kifejtésben nevezetesen, mellyet Uhland által ért el. Különös érdeküek azon parallelák, mellyek itt ott az angol és német költés és szellemi sajátságok között vonatnak. A’ szerző nem látszik a’ romantica’ nagy barátjának lenni, ’s mintha az angol szilárdság és erő’ ellenében a’ német gyöngédséget kissé nagyon lenézné. „Heine egész könyvet írt (így szól szerzőnk) a’ németországi romanticusok ellen, melly a’ mi fogalmaink szerint szükségtelen, fölösleges munka volt. A’ romantica, legnedvesebb bujaságában is igen ártatlan dolog, ’s ezen phantasia-hiányban szenvedő korban inkább soványságától mint bőségétől félhetni. Igen kevés tenni valója van azon férfiúnak, ki ágyékát teljes keresztes háborúra evedzi föl olly napi életű lény ellen; magától is meghal az, ’s ha egyszer odavan, a’ legbetanultabb bűbájos sem bűvöli többé árnyékát is elő annak, a’ mi volt.“ — A’ romantica’ felvilágosítása’ kedvéért így szól: ,,A’ kereszténység tiszteletteljes szemmel vizsgálta a’ lélek’ csodáit; a’ pogányság a’ bájos természet’ szépségeiben bujálkodott, a’ kereszténység az emberi lény’ legmélyebb titkainak megfejtésével foglalatoskodott: isten-, erény-, halhatatlansággal; a’ pogányság’ részint imádta a’ testi természet’ alakjait, részint játszadozott velők. A’ megkülönböztetés mellett könnyen megfoghatjuk, milly megfoghatlan, titokteljes, végtelen valami teheti azon költés’ sajátságát, melly a’ keresztény valláson alapult, ’s ezen elv adja a’ kulcsot az olly elmék’ értelmi eredetének megértéséhez , minek Schlegel, Novalis, Görres. A' határozatlanság, ködösség, álmodozás és értetlenség, mellyeket ez írókon olly sokszor kárhoztattak, nem mindig hiba. Természetes következése az a’ végtelen és örök dolgokróli gondolkozásnak, mellyre a’ keresztény vallás alapíttatott. Ismerjük el, mint illik, a’ szellemi, ’s majdnem úgy mondhatni, metaphysical, transcendentalis elemet a’ keresztény vallásban, vagy különben a’ német lite 35