Athenaeum, 1839/1. félév
1839-03-14 / 21. szám
328 visszahányva minden lehetséges hírlapok’ legújabb számai. Négy óra van, négy öt szorgalmas dolgozó ül az asztal körül, mert a’ lap’ tulajdonképi összeállítása most kezdődik. A’ párisi újságírók’ életének ezen legfőbb órája szokott egyszersmind látogatók és kérőkkel bővelkedni. Ezek főképen könyvárosok és irók, legújabb szerzeményeikkel terhelve, kik fejeket azon épen nem törve, hogy a’ könyv’ módja, szelleme, becse legkevésbbé is megfelelend a’ dicsérettel említésnek, gyakran erőltetve akarnak „egy jó czikkelyt“ kapni. Illy esetekben a’ szerkesztőnek fáradatlan figyelemmel és egész pártatlanságával fel kell fegyverkeznie, hogy illy kivánatoknak ellenállhasson ’s erkölcsi kötelességét teljesítse , mellyet lapjainak olvasói iránt magára vállala. ’S még is gyakran a’ legjobb akarat sem gátolhatja meg, hogy itt ott olly czikkbe ne csúsznék, mellyet csak személyes szívességből, nagy és elutasíthatlan kérésekre ’s gyakran csak a’ magány viszonyok’ leggyöngédebb tekinteteiből lehete felvenni. — Könyvárosokon és szerzőkön kivűl még olly emberek is fúrják be magokat naponként a’ hivatalba, kik azt állítják , hogy a’ legfontosabb dologban elmulhatlanul kell beszélniük a’ szerkesztővel, vagy kik a’ kapusnak adott rendelések’ ellenére is, minden kérdezés nélkül betörnek szobácskájába, ezen sanctum sanctorum-ba, hová magát elsánczolta. Fontos dolgaik többnyire végetlen hosszú történetekből állanak, mellyek más senkit nem érdekelhetnek magokon és közelebbi szomszédaikon kivűl ’s mellyet ők a’ szerkesztő’ kínjára végetlen hosszan fonnak ki; mert ez fájdalmasan veszi észre, hogy egy óra a’ másik után elmúlik, ’s nem sokára késő lesz e’ vagy ama’ szükséges munkához fogni; de a’ látogató mit sem vesz észre a’ szerkesztőnek ezen lélekkinjából, meg nem foghatja, hogy lehet valakinek más dolga is, mint őt kihallgatni ’s kérdéseire felelni. Szerencsére néha az újságok némi kárpótlásul , mellyet a’ jó ég küld nekik az illy látogatások’ kínjaiért, politicai barátaiktól, kik ugyan azon párthoz tartoznak velek, becses közléseket, jeles eszméket kapnak; az illy félbeszakasztásoktól épen nem retteg a’ szerkesztő, sőt naponkét óhajtja őket. Hat órakor kiürül a’ szerkesztő szoba, a’ dolgozó társak mind ebédhez ülnek ’s kilencz óráig nyugosznak; ekkor másik munka kezdődik, azon új híreket kell felhozni, melylyeket az esti lapok hoznak, ’s a’ délután’ eseteit, a’ kamarák’ munkálatait összeállítani. Azután az egész hírlap’ szedése rendbe hozatik, a’ Metteur en page (első szedő, ki a’ felosztásra stb. ügyel) a’ sajtó műhelyből első, elmondja mi van már kiszedve a’ politicai hírekből, feuilletonból, párisi hírekből, hirdetésekből stb., maradt-e még kézirat, vagy kivántatik-e ötven, száz vagy kétszáz sor, hogy a’ lap beteljék. Míg ez mind rendbe jó, rendesen éjfél lesz, ’s ekkor kiki elvégző dolgát, az egy szerencsétlen javitnokot kivevőn, ki a’ javítási ívre hajolva, tollal kezében törekszik a’ nyomtatási hibákat, minden irók’ ezen hydráját és ostorát, kihányni. — A’ sajtók egész éjszakán dolgoznak. Reggel korán asszonyok látnak munkához a’ sajtó műhelyben, a’ hirlapíveket összehajtogatva ’s a’ párisi előfizetők’példányait papirszeletekkel beragasztva; nyomban ezután a’ kihordok veszik által az újságokat, hogy minél előbb kioszszák ; de a’hírlap gerant-jának is, ki az ország’ ellenében a’ felelőséget viszi, fenn kell már lennie, hogy tulajdon kezével aláírja azon példányt, melly törvényes rendeletek szerint a’ király’ procurátoránál tétetik le. Ha a’ Páris’ számára szükséges példányok kinyomattak, a’ tartományi példányok’ nyomatásához fognak, az úgy nevezett „edition des départements“hez; egy külön szerkesztő átfutja e’ közben a’ megérkezett reggeli leveleket, hogy a’ külső olvasóknak a’ tegnapról jelölt számban a’ legújabb híreket is tudtokra adják. A’ költség, mellyet a’ párisi politicai hirek' szerkesztése és nyomtatása megkíván, igen nagy, — ’s ez még rendkívül szaporítva van a’ kezességi öszvet’ kamatai, az adók és bélyegpénzek által. Templomban. Emelt helyen kegyes hitszónok áll ’S hatalmas ajkból — Ki alkotott ezer világokat — Isten’ beszéde szól.