Athenaeum, 1840/1. félév
1840-04-02 / 27. szám
TUDOMÁNYOK.’ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEBEL, VÖRÖSMAJRTír, szerkesztő társ: Ms&tfZA* IK év Fest, április* 3. 1810/ 3ff. szám. Tartalom: Általános nézetek az aegyptusi művészetekről (Ilenszlmann Imre). —Liszt Ferencz (—ld.). — Rózsa és vérpad. Folytatás [Sz. JD.) — .Magyar játékszini krónika. Első félév. Altalános ncsetele as aegyptusi ntuvésseteleröl. I. I. Az aegryptusi művészetek’ eredete. Czélomra nézve mindegy, akár Heerennel egyetértve, az aegyptusi papi és katonai osztályzatokat mint indiai gyarmatosokat tekintsem, akár az összes nemzetet déli Afrikából számlázottnak, és a’ Nil’folyamát követvén , az aegyptusi földre megérkezettnek nézzem. Mert az aegyptusi művészet egy különvált, sajátos, melly csak távolról emlékeztet más nemzetekére p. o. az indusokéra. Azonban fontos kérdés a’ nemzet’ anyagi terjedése, és annak fokozatos leereszkedése a’ Nil’ völgyében , mivel épen ezen leereszkedés áll megfordított viszonyban a’ művészet’ fölemelkedésével, melly habár erősen megkezdve találtatik is felső Aegyptusban, először még is csak ezen ország’ alsó részeiben fejlődött ki fényesen, és hatékony nagyszerűségének legfőbb polezát itt érte el. Már a’ régiek Nil’ ajándékának nevezék Aegyptust. Újabb időkben ezen kép nagyon korlátolva, és igen anyagilag vétetett; midőn ez egyedül a’ rendes és korszaki liszadék (Anschwemmung) által okozott föld-felemelésre és nagyobbításra vitetett át; azonb’an ama’ kép mélyebb értelmet rejt, ezt t. i., hogy az így alkotott honnak a Nil’ hullámai áradásukkal egyszersmind egy méltó, vallásos’s polgári rendszerek által fönmüvelt népséget szállítottak. A’ mennyire olly távol eső időkre biztosan lehet visszatekintni, egy tudományos, bölcs és még igényeiben mérsékelt papságot látunk mint vezetőjét a’ közérdekeknek , ’s így a’ nép’ költözéseinek is. Ezen túlhatalomnak alapoka egyedül a’ papság’ bölcseségében található, melly szerint a’ vallást alkalmazni tudá minden nép- és helyviszonyokhoz, és avval egyszersmind óvá, nehogy a’ nép a’ megtört pályától szükségtelenül eltérjen. Illy nézetek figyelmeztetnek bennünket az aegyptusi művészet’ eredetére, melly egyedül a’ vallásban található, és habár más osztályzatoktól gyakoroltatok is, mindig a’ papság által igazgattatott, és vallásos czélokra fordíttatott. Ezen észrevétel általánosan minden régi nemzetre alkalmazható, de kivált Aegyptusra, hol a’ számtalan emlékek’ tömegében alig lehet egyes ereklyékre találni, mellyeknek a’ vallás ne szolgálna a 27