Athenaeum, 1840/1. félév

1840-04-16 / 31. szám

TUDOMÁNYOK.’ÉS SZÉPMÜTESZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHELET., l'DROSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA, --------NEGYEDIK IÍV Első félév. Pest, április* 16. 1810. , »*• szám. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Tartalom: Az elfoglalásokról a­ XIX. században (Vajda). — Nyelvtudományi kalászok. Vége (Jászay Pál). — Tanács az elm­énct íróknak (Sup. Kis János). — Szegény gazdagság (Garay János). — Első szerelem. Vége (Széky). —­­Magyar játékszíni krónika. —­ ­ Az elfoglalásodról a­ XIX. szá­z sutiban. Az elfoglalások’ nemei, törvényei, mód­jai ’s körülményeiről akarok szólani, különös tekintettel a’ legújabb korra. Valamint ma történnek elfoglalások, úgy történtek hajdan is, azon egész időn keresz­tül, mellyre az emberi faj vissza tud emlé­kezni, sőt még azon ősi szakban is, midőn az emberi faj még nem létezett, midőn ele­meiből a’ földgolyó össze nem volt rakva, azon egész időn keresztül, mellyet létezett­nek gondolunk. Igen távolra megyek hátra; de ne ijedj el, olvasom, sietni fogok az újabb idők­höz ’s gondoskodom, hogy atadban ne igen unatkozzál. Tárgyakat iparkodom elődbe állí­tani, mellyeket talán még nem nézél meg, vagy ha ismersz is, legalább mindennapiak­nak nem tartasz; örömedre szolgáland, ha ő­­ket újra emlékezetedbe hozva szemléled. Létesét a’ mindenség, e’ nagy világ, el­foglalással kezdé. Az ember ugyan gyönge képzelettel van a’ világ’ kezdetéről, de örök létét még kevesebbé foghatván föl, kényte­len azt határozni, hogy a’ világ’ léte előtt a’ semmi n­zé uraságát. Az első cselekvés a’ m­indenségben a’ semminek eltolása, és kire­kesztése volt, a’ mi nem egyéb elfoglalás­nál. A’ semmi tér jön, és az időtlenség idő lett. A’ tért eredetileg határba szorított ű­rnek képzeljük ’s hogy ez Űr világgá legyen, el kelle foglaltatnia. Az i­r tehát elfoglaltaték anyagok által, és a’ térből, az űrből, világ lett. A’ világ örökös elfoglalások nélkül el­halna; hogy tehát a’ világ fönálljon és él­jen , elfoglalásokkal kell bővelkednie. Ekké­­pen az elfoglalás’ örök gyakorlata a’ világ’ lényegéhez tartozik. Midőn a’ mindenség a’ tér’ űrét elfoglald, élni kezde; midőn az ű­r teendi visszafoglalását, a’ világ elhaland. Az egész világ nem áll másból mint el­foglaló ’s elfoglalt tárgyakból: az elfoglaló él, az elfoglalt meghalt. Mikor az állat fo­­gamtatik, elfoglalást tesz a’ tér és időben, mikor meghal, visszafoglalást gyakorol rajta a’ tér és idő. Eredetileg a’­tért anyag által képzeljük 31

Next