Athenaeum, 1840/1. félév

1840-05-08 / 37. szám

A‘T­H­S­IN ^3 (9 GS) TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEDJEEI, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ . RAJZA. ■■■IIIHC NEGYEDIK ÉV ............... Klső félév, 5*cvt, május­ 8. S840, 3S* szám. B'artalom : A’ fénysugár' polarisaliója (D. Csécsi Imre). — Életbölcseségi töredékek (27). — A’ színmű. Krane,zia novella (N—y 1—ez). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg (-jd­).— A’ fénysugár’ polarisatiója. Non fumum ex fulgore , sed ex fumo dare lucem. Hora t. Nem csak az újabb physicában, hanem a’ mineralogiában is, olly nagy szerepet ját­szik a’ fénysugár’ polarisatiója, hogy ennek helyes értése nélkül már ma el nem lehetünk. Ila azonban e’ tárgy iránt magyar physicu­­sainkat kérdjük, azok részint csak nevéről említik a’ dolgot, annak érdemébe nem bo­csátkozván,— mint p. o. a’Bugát által fordí­tott Tscharnerféle physica—; részint, a’ mi még roszabb, zavart eszméket tálalnak élénk­be, mint ezt prof. Tarczynál találjuk. Nem lesz azért, úgy vélekedem, sem idején, sem helyén kívül, köz­érthetőséggel ugyan, de azért rendszeresen — mit némellyek össze nem férhetőnek láttatnak tartani — minden esetre pedig minél rövidebben értekezni a’ fénysu­gár’ polarisatiójáról, alapúl révén a’ Baum­gartner, Eisenlohr ’s Arago’ vizsgálatait, a’ nélkül azonban, hogy a’ betűhöz szolgáikig ragaszkodnánk. Ne feledjük, hogy tapasztalati physicával van dolgunk, és így némi vizsgálatokat kell tennünk, mellyekhez bizonyos műszerekre, készületekre lesz szükségünk. De válaszszuk minden lehető segéd eszközök közöl a’ leg­olcsóbbakat ’s legegyszerűbbeket, u. m. egy 1—2“ átm­érőű, egészen tiszta, átlátszó mész­­ispát rhomboedert; egy vékonyabb lemezt (la­mella) ugyanazon ásványból, vágva a’ kris­tály’ elválási lapjainak mentében; továbbá egy vékonyocska (2—3/g/ vastagságú) lemezt ugyan­azon ásványból, vágva a’ rh­omboéderféle a­­xisra fü­ggőleg álló derékmetszések (Quer­schnitt) által; ’s végre egy turmasínból ké­szült polariskópot. Az egész készület kapható minden jobb physicai, műszer­­készítőnél , ’s legfelebb sem kerül többe 5—6 ezüst forint­nál. — Most a’ dologhoz! Közönségesen ismeretes dolog, hogy, ha valamelly egyenes vesszőt dőlt szeglet alatt merítünk víz alá, annak képe a’víz alatt más irányban látszik, mint a’ levegőben. Ezen irányváltoztatásnak azt az okát adja az opti­ca, hogy a’ világosság’ sugara, melly sze­münk és a’ vízbe mártott vessző közt esik, a’ víz alatt eltér az egyenes úttól, vagy, más szóval, megszegődik, megtörik. — Ha egy tányér’ fenekére egy krajczárt teszünk, 37

Next