Athenaeum, 1841/1. félév

1841-04-27 / 50. szám

Tartalom : Természet és vallás’ befolyása az egyetemi polgárodás’ fejletére. Folytatás (Vachot Imre'. — Éji lovasok Folyta­tás (Gaall. — Tárcza: Játékszini dolgok (Kossuth). — Nyilatkozás a’művészet’ ügyében (Hensslmann Imre). Természet és vallás' befolyé­sa, az egyetemi polgárodás' fejletére. I. Valamint a’ physical természet’ kény ural­kodása kívülről igen nagy hatást gyakorol az ember’ beléletére, úgy a’ vallás, mint a’ meg­­foghatlan anyagi és szellemi természeterök’ tisz­tán költői eredménye, létünk’ belső természe­téből hat ki a’ külsőre, ’s mint egy fiatal, szép örült hölgy, lázas álmakkal, zavart, virágos eszmékkel tér vissza származása’ bizonytalan kútfejéhez, ’s leginkább ahhoz csatlakozik,mi látszólag nagy , szép, jó, ’s a’ mi, fájdalom,— valótlan­ azonban ha jó irányt vesz, ’s körén túl nem vág egyéb közérdekek’, például a’ po­litikai élet’ jogaiba, szinte hatalmas előmozdí­tója lehet a’ polgárodás’ fejletének. Régibb vallásokból eredő hitágazatok még most is támadoznak, de egészen új, ’s messze­­terjedő vallások’ alakulásáról, már régóta hall­gat a’ világkrónika. Az előtt, az emberiség’ gyermekkorában, könnyebb vala fából faragni beretvát. Egy két költői szellemű genialisabb egyed, túllátván és átjárván a’ sötétben bo­torkáló tömeg’ fejletlen eszén, a’ nép’ lelkü­le­­tével egyező vallásos és polgári törvényeket alkota, s az illy isten- és ördögidézö vezérek, magok is apotheosisi dicskoronát nyertek a’ meg­búvótt sokaságtól.­­ A’ hajdankor ismeretlen küszöbén sötét éj nehezkedik, mellyet a’ ter­mészet’ rende szerint bizonyosan nappalnak kel­lett megelőzni, egy sötét éj, mellynek rideg felhőit csak a’ vallás’ villámai metszik át. És mi jámbor hívek a’ legájtatosabb készséggel borulnánk le a’ napszámra folyó teremtés’ elmé­leti ideájának fönséges színe előtt, ha mellette a’ görög chaosz’ rejtekező tárgyainak létretö­­rését nem vennék észre; mi a’ tisztelet’ leg­­patriarch­álisabb jelét mutatva, saru nélkül kö­zelítenék meg Euphrat és Tigris’ édenkertében a’ bűn és halál’ gyümölcsével kínálkozó isme­ret­ fát, ha Pandora’ minden roszát magában foglaló szelenczéje’ ugyanazon almafából nem volna kifaragva; sőt csodálva méregetnék az araráti kikötőt, ha a’japán, chínai, hellen mythos, csak úgy mint Mózes’ genesise, az általános vizözönt különböző időpontokban nem emlitné, ’s bizonyosak lennénk abban, miként nem Xisusthras- és Deucaliontól, de egyedül Noah apánktól származunk! — Azonban mit használ ? A’ Honnéinál is nagyobb ’s tartósabb­ hatású Mózes megcsapja Horeb’ szikláit, hogy források bugyogjanak elő , ’s még a’ legké­sőbb műveit világ is, az ő bibliai történetében imádja a’ kezdet’ kútfejét. — A’ támadó hajnal leleplezi rózsaujjaival az éj’ halálos sötétét, és szerelme’ lángsugarait egyiránt árasztja el ki­rályon és rabszolgán. Ez a’természet-imádó em­bernek olly jólesik, ’s olly nagy jótétemény, 50

Next