Athenaeum, 1841/2. félév
1841-09-07 / 30. szám
■m ÖTÖDIK táv !— második félév. Pesten , September* 5. 1811, 30. szám. Tartalom: Mire kell leányainkat nevelni ’s neveltetni?steinacker Guastav). — A’mezei lak (Király Károly). — Csóktolvaj (Pés 7*.). — Igaztalanság (Pajor István). — A’ szoros Út. Vége (Parthos János). — TárCza: Ritka könyv (L. Nemes Sámuel). — Carl Henriette énekesnő’ügyében (A'szerk.). — Mulattató (—/■—).— Literatúrai mozgalmak (L. F.). mire kell leányainkat nevelni é s neveltetni ? Közönséges vizsgálati beszéd *). Nagy tiszteletű ’s tekintetű gyülekezet! Ismét megérkezett az ünnepélyes alkalom, melly ezen intézetben a’ helybeli reform, eklésia’ n. t. elöljáróságát, tisztelt szülőket, ’s az ifjúság’ mind a’ két nemen levő érdemes barátjait ’s pártfogóit nagy számmal összegyűjtötte , hogy , mint növendékeink’ előmenetelének személyes tanúi, az ifjúság’ szellemét ’s igyekezetét jelenlétükkel buzdítsák ’s ébreszszék. — Nekem pedig harmadszor nyílik szerencse, mély tisztelettel üdvözölni ezen n.é. lelkes gyülekezetét, ’s ez ünnepélyes alkalmat egy a’ nevelés’ érdekében teendő rövid nyilatkozásra használni. Miután az első ’s második közönséges vizsgálat’ alkalmával külső körülmények’ sürgető szükségénél fogva többnyire ezen intézet’ czéljáról, valamint a’ szülők’ ’s a’ nagyobb közönség’ irántai viszonyáról volt szerencsém értekezni, mai napon, szivem’benső vonzódásának engedvén, inkább azok’ ártatlan körének határai közé szorítkozom, kiknek számára ezen intézet a’ helybeli n. t. ref. consistorium’ bölcs gondolkozása által megalapittatott. Szabad legyen ezen leányokról, szüleik’ legdrágább kincsei, az emberiség’ kertjének legszebb virágai , a’ jövendőnek legédesb reményei, nemzetünk ’s hazánk’ boldogságának legbiztosb kezességéről , szalanom. Mellyik atyai szív nem dobog föl melegebben, mellyik anyai szem nem sugárzik fényesebben, ha virágzó leányát az ifjuság’s épség’ díszében látja maga előtt? Kinek juthatna eszébe csak távolról is kétkedni szülei szeretetökröl, vagy arról, hogy a’ szülők nem minden tekintetben legjobban tudják ’s fontolják meg: mit bírnak leányaikban, ’s mire kell azokat nevelniök? És mégis szorosabb vizsgálat gyakran azt mutatja, hogy épen a’szülék azok, kik e’részben sokszor legkevésbbé helyesen számolnak magokkal, ’s e’ tárgyban azért néhány fejtegető szó ez alkalommal talán nem lesz egészen czélszerűtlen. Az első ’s legfelsőbb czél leányaink’ nevelésében nem egyéb, mint azokat emberekké képezni; — emberekké, a’ szó’ legszebb, legnemesb értelmében, emberekké, a’ millyenek az istennek emberi észben kijelentett szent akaratja , a’ miilyenek természetünk ’s rendeltetésünk’ czélja által kívántainak. Ezen isteni akaratot ’s rendeltetésünk’ czélját a’ közmivelődés’ különböző fokain különbözőképen fogták fel ’s igyekeztek magyarázni 30 *) Mutatványul illy czimű munkából: ,értekezések és beszédek a’ nőnevelés’dolgában.“