Athenaeum, 1841/2. félév
1841-12-07 / 69. szám
Jksodik félév. Tartalom : Növényország Délamerikában. Vége [Molitórisz Adolf. — Sírnál ( Tompa Mihály). — Egy kép alá (IP...............). — Férfiak’ remeke. Anekdota (Garády). — Tár ez a: Kisfaludy-Társaság (Tóth Lőrincz). ■■ ÖTÖDIK ÉV vai ---------------Pesten, december 5. Ibn. 69. szám. Növény ország Detamerikában. (Vége.) Ha a’ tropicus erdőkből világos tájékokra lépünk ki, a’ növény tenyésztés szintolly csodateljes és fölséges; mert ott is, hol világosság vagy nyílt helyek jőnek elő, tropicus természet az, mi munkál. A’ berkek és cserjék mind, a’ bujaság és erő’ ugyanazon bélyegét viselik; ’s mintha a’ földalap szűk volna, növények növényekre halmozvák, úgy hogy ezek’ ezrei egymásba fonódnak. Ki nem sajnálná fáradságát azon pip, pothos és más növényeket , mikkel egyetlen egy fehér ákást födezik, elültetni, annak nagy darab földre volna szüksége. Száz lábnyira nyúlik egyik fa a’másikhoz áltál, ’s az ember ott is, hol az őserdő eltűnt, lugasok alatt jár. A’ tavak, folyók és tengerek’ partjai nyíllevelü vízi növényekkel takarvák , ’s hol napsugárok a’földet érik, ezerféle liliomok és nedvnövények csíráznak fel. Különös dísznövény a’ roppant bambusz fű, melly függő nádleveleivel 30 és több lábnyira föl a’ jégbe nő ’s útakat és ösvényeket bekerít. Sőt maga a’ légpárákat sovárogva magába szívó meztelen köalap, tápnedveit a’ tüskés kaktusznak adogatja. E’ csodálatosan alakúit szépvirágú lények , hűsítő gyümölcseikkel, különösen Amerikának sajátai. Nagy tanórokokat képeznek , ’s kaktusz-tana *) név alatt erősségekül szolgálnak. Több mint száz faj bujálkodik itt összevissza,majd mint indiai figebokor vagy nopál, vagy mint óriási fény fa, mellynek vastartósságú és nehézségű romolhatatlan fája el nem kopható küszöbökre használtatik. Most a’ Savanákba lépünk ki, miután a’ termékeny völgyekben a’ rétföldek után, miilyenek’ látásához szokánk , hiába nézegetőnk. Ott csak bujálkodó vízinövényeket találánk, széles levelű heliconiákat, magasra felsarjadó liliomokat, lángoló virágaikkal, buja cserjéket, a’ legelő barom’, ’s egyszersmind bátorságos rejtekhely a leső jaguár’ számára; hanem a’ Savanák’ vagy Llanos’ sivatagain hiába keressük az éjszaki rétek’tarka szőnyegeit; ’s az 50 millió szarvas- és patamarha, nem a’ Pleasury-ground’ vagy angol park’ puha gyepén legel; hanem kyllingia, paspallum,liliom ’s a’ gyönge tápláló mimóza harasztokban, miket első nyári zivatarok a’ száraz poros földalapból embernagyságra növesztettek. Meddig a’szem csak lát, hullámzik e’ sik’ fűtengere, csak itt ott láthatni egyes pálmákat vagy capparalesek *) E’ kaktuszfaj’ tenyérnél nagyobb, hosszúkás kerek ízei, hüvelyknyi hosszú, igen hegyes árforma falánkokkal rakottak, mellyek legkisebb érintésre a’ kézbe akadván, alkalmatlan viszketést okoznak. ’S mivel sok lábnyi magasságra nő ezen kaktusz, némelly indiai szigeteken a’ városok vele erüsítvék. 09