Athenaeum, 1841/2. félév
1841-08-29 / 26. szám
413 416 kis papillákra, a’ Közleményeknek pedig, mellyekre úgy sem ügyel senki, hagyna békét. A’ polémia is ritkái az Athenaeumban, mit sokan nem szeretnek. Ama’ rövid tárczai polémiák a’ múlt félévben rövidség- és csipességök által érdekesek voltak. *) Elmomlám a’ miket hallék. Kinek nem tetszenek , czáfolja meg ’s nehezteljen érték, ’s páránsüljön nekik, kik igy és nem máskép vélekednek. Én csak közlője vagyok ez észrevételeknek. Mi már az én véleményemet illeti : azt hiszem, hogy a’ Pesti Hírlap nem azért van valamennyi lapjaink közt legnagyobb kedvességben, mert csak ő közöl érdekes dolgokat, hanem először mert politicai lap, és másodszor legügyesebben tud szólni a’ nagy közönséghez és harmadszor, mi talán előszörnek is beillenék , szerkesztőjét talentum és egy véletlen martyrság népszerűvé tették. Ő olvasóihoz vagy úgy beszél, mint orvos, melly enyhítő irt tapaszt az égető sebre, vagy úgy mint egy maga erejében bizakodó gladiator, kardját csillogtatva nagy hegykén : „általatok és veletek ha akarjátok, nélkületek és ellenetek ha kell“; vagy mint az éji őr: „Tűzre vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok!“ vagy pedig mint Pythia a'háromlábú székről, jövendőket mondva : „adjatok , míg lehet, mig tőletek függ.“ Szóval a’ nagy közönség legközelebb és legkézzelfoghatóbb érdekeiről szól, nagy szónoki erővel inkább szenvedélyeket rázva , mint meggyőzve és tanítva ’s az ily ilyennek a’ sokaság mindig nagy kedvelője szokott lenni. Tehát a’ mit ad : politica és értekezés a’ mindennapi kenyérről ’s a’ hogyan alja : kebelizgató, ragyogó szónoklat ’s e’ tekintetben egyik lapszerkesztőnk sem mérkőzhetik vele, e’ felett önálló, eredeti értekezéseiben úgy, mint correspondentiáiban. Szóval , ő most a’ nap’ hőse, ’s ez oka rendkívüli népszerűségének, ’s annak, hogy fél év alatt 3.500 előfizetőt bírt maga körül összegyűjteni, így lesz-e ez mindig, igy lesz-e csak két év múlva, azért nem mernék jót állani, mert tudom azt is, hogy a’ melly láng hamar lobban, hamar is alszik , de a’ szerkesztő minden esetre olly ember, kinek tapintata van abban, mit szeret a’ jelen kor ’s ő mindig fogja magát alkalmazni tudni az időhöz. Hogy tehát a’ Pesti Hírlap politicai lapjaink fölébe emelkedett, annak, parányi véleményem szerint , az ügyesebb szerkesztés oka, hogy pedig más lapjaink a’ politicaiak mellett nem virágzanak, úgy mint érdemlenék, ennek az oka, mert napjainkban nem kell semmi, csak politica, vagy ezen kívül tán még regény, melly utóbbit azonban nem merném olly bátran állítani, mint az elsőt, mert Kuthy’ novellái, hallom, nem kelnek olly jól , mint szerzőjük képzelte , pedig Kuthy’ írásának a’ szépirodalomban az bélyege, mi Kossuthénak a’ politicai mezőn , mindketten szenvedélyizgató szónokok, Kuthy a’ túlságig és a’ legüresebb dagályig. Politicán kivül semmi szilárdabb dolog nem kell, tudomány legkevésbbé. Légyn bármi gyönyörű, mi tanulságos, mi becses czikk, ha tárgya nem politica vagy evvel rokon, az nem olvastatok Ez ugyan egyrészt örvendetes, mert annak bizonyítványa, hogy országos dolgainkra van legnagyobb figyelmünk , de más részről szomorú, mert hová lesznek a’ szorosabb értelemben vett tudományok ? hová a' művészetek, ha irántok semmi részvét nincs? He maga a’ politica is hová fog fajulni? Levegői theoriákból, üres declamatiókból és alap nélküli terv-kovácslásokból álland. Olly politica, melly nem a’ tudományokból szívja éltető nedveit, mellynek nevezetesen nem jogtudomány, philosophia, historia alapjai, szerencsétlen zagyvalék; ha azt akarjátok, hogy politicai pályán ragyogjatok, előbb a’ tudományokban kell jártasaknak lennetek. Pártolnotok kell az olly lapokat, mellyekböl tudományt lehet meríteni, illyenek nálunk a’ Budapesti szemle, Tudománytár ’stb. A’ politicán és regényen kivül talán még a’ bohózat is kedves volna. Ha valaki folyóiratot kezdene, mellynek fő czélja tréfa és bohóskodás, gondolom, kapnák olvasóink, még talán az elménez polémiának is volna publicuma — hogy a' nem elméneznek és alaptalannak, melly rágalom-eczetébe van mártva, nincs, bizonyítja a’ Rajzolatok, Szemlélő, Természet' bukása — de tudományos értekezésekkel és általában szilárdabb, férfiasabb dolgokkal ne jöjetek, ez legfölebb egykét tudósnak kell , a’ nagy közönség, mint valami szent ereklyét tisztelettel, de olvasattam!], üveg alá teszi. Ott van a’ tartalmas és érdekes Budapesti Szemle, kérdjétek meg, el tud-e belőle adni kiadója 300 példányt? ’S hoz-e neki hasznot? ’S mi hasznot nem hoz, lehet ollyasmit szerkeszteni íróknak és kiadni kereskedőnek ? Ott a’ Tudománytár ’s hány előfizetőt számlál ? Nem említek folyóiratokat, mellyek silányság miatt buktak meg, de említek ollyakat, mellyeknek belső becse ellen nem lehet kifogás, ’s íme részint bukni kezdenek , részint lengenek a’ nagy részvétlenségben. A politicai lapok után még az Athenaeumnak szokott legtöbb előfizetője lenni, a’ mi igen természetes, mert tudományos és mulattató, férfiaknak és nőknek van szerkesztve — ’s igy nagy kört foglal el — ’s gondolnátok, hogy e’középszerű részvétet is, melly iránta van, értekezéseinek, bírálatinak köszöni? Teljességgel nem. Tudok sokakat, kik benne a’ Tárczán kívül egyebet nem olvasnak, másokat, kik még ezen fölül a’ novellákat és verseket figyelemmel kisérik , de az értekezéseket és bírálatokat néha hetekig sem nézik meg; pedig az Athenaeumnak talán csak mégis ezekböl áll fő becse. Ilyen a’ szellem mai olvasóinkban, ’s meddig illyen, addig ne igérjünk állandóságot semminek, a’mi soliditas, politicán kívül, ha még olly becses volna is az. A’ Múlt és Jelenről ’s társáról azt hiszem , hogy ennek nem politicai része adja meg az érdeket — ebben fölűl van haladva a’ magyar politicai lapok által, ’s ez részben hajszálnyival sem emelkedett az Erdélyi Híradó’ fölébe — hanem értekezései, mellyek a’ tudós szerkesztő’ tollából folynak. Ezen értekezések becsesek , de solidusabbak , hogysem könnyű politicai eledelekhez szokott gyomrunk megbízná,’s íme ezért csökken iránta a’ részvét. Én nem szerkesztőjének, hanem a’ körülményeknek fogom főleg tulajdonítani, ha bukni fog ’s vigasztalja magát evvel. Meddig olvasásunknak nem szellemi mivelődés, még pedig alapos, nem ismeretek’ gyűjtése rugója, meddig vele csak időt akarunk ölni, legfölebb hírvágyunkat, kiváncsiságinkat kielégíteni , meddig kölcsön olvasunk ’s nem vagyunk áthatva azon meggyőződéstől, hogy egy kis kézi könyvtárral bírni és egy politikai, egy tudományos vagy szépliteraturai lapot járatni minden míveltséget igénylőnek illő, hasznos, sőt szükséges, addig nem lesz belőlünk értelmileg semmi. Állítsatok bár minden megyében egy egy tudós társaságot, legyenek bár milly alapos tudománya Íróitok, mind csak siketeknek fognak szónoklani és az egész literatura leszen csak kiáltó szó a’ pusztában. Ezt hiszem én, egyébiránt adja isten, hogy véleményem hibás legyen. Döme. *'! Minthogy a’ többi lapokat illető gáncsokra sem tettünk ellenészrevételeket , igazságosnak látjuk , a’ minket illetőket is szó nélkül bocsátani a’ közönség’ ítélete alá. A' szerk. K ö n g é s x cz. A' könyvek közt a’ zsebkönyvek, a’ temetések közt a’ gyermektemetések piperéztetnek fel leginkább. Hihetőleg azért, mert zsebkönyvek és gyermekek még ártatlan korukban meghalnak ’s rövid életűket legalább szempillantatra feltűnővé akarják tenni a’ szemnek. —u- Kiadók: Schedel és Vörösmarty. Szerkesztő: Bajza. — Nyomalik Budán a’ m. k. egyetemnél-