Athenaeum, 1841/2. félév
1841-07-08 / 4. szám
Tartalom Literatura. Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. Vállas Antal (18. — A’ fekütő ( Vachott Sándor . — A rémszekér. Folytatás | Caal . — Tár ez a: Szíves kérdés Bajzához ’s az Athenaeum’ tisztelt kiadóihoz ( Steinacker Gusztáv ). — Magyar játékszíni krónika (99 és V.). — Literatúrai mozgalmak ( S. F.). «H*mlik félév. Pest . Julius* La 1841a •ta szám. Lliteratura. Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. Irta Vállas Antal. Pesten, Hartleben K. A. könyvkereskedésében. MDCCCXLI. 100 In8r. — Ára borítékban fűzve 30 kr pengő pénzben. Háromfelé oszlik korunkban a’ nyilvános tanítás körül a’ vélemény. A’ humanisták' felekezete a’ classical literaturát és az ezen alapuló kiképzést tűzi ki fő czélúl. Nincs szerinte szilárd miveltség, mint az, melly alakját a’ régi nyelvektől, anyagát pedig a’ régiek’ történeteiből és philosophiájából veszi. E’ mellett napjainkban leginkább Thiersch harczol, azzal a’ különbséggel, hogy ő e’ tanok mellett, alaki képző tehetsége miatt, a mathematicának is enged helyet. A’ realisták’ felekezete ellenben a’ classical literaturát ki akarja küszöbölni, mint idegen és csupán történeti elemet. Az alaki kiképzés , véleménye szerint, a’ honi és újabb nyelvek’, úgy a’ mathematica’ emlőin eszközölhető; anyagot nyújthatnak pedig, bő anyagot, a’ természettudományok. E’ felekezet’ emberei, kik között Aragót is látjuk küzdeni, a’ kor’ anyagi szükségeire hivatkoznak és arra, hogy a’ régiek , nevezetesen a’ görögök, nem valamelly idegen, kivált holt literaturán gyakorolták elméjüket. Seneca is mondja , hogy nem annyira Homert kell feszegetni, mint azokat, qnae Homerum fecere sapientem. A’harmadik felekezet, mintegy kiengesztelvén, de egyszersmind el is választván egymástól a’ két irányt, a’ humanisticus tanúlmányokat főleg, habár nem kirekesztőleg, azoknak ajánlja, kik tudósabb nevelésben akarnak részesülni; a’ realismust pedig azoknak , kiknek idővel az ipar’ világában, közvetlenül vagy közvetve, kell mozogniok. ’S nevezetes tünemény az, hogy mi alatt a’ humanisták , ügyök mellett, minél hathatósabban szólottak, nöttön nőtt a’reál- és műiskolák’ száma. Hazánkban e’ meghasonlást nem vehetni észre. Minek oka tán abban keresendő , hogy honi intézeteink sem a’ humanista, sem a’ realista’ kivonatait, úgy mint szerkesztve vannak , ki nem elégítik. Hazánkban a’ legelső szó,ez ügyben .Kossuth által emeltetett, és pedig az utolsó vélemény’ értelmében. Ezt látszik követni szerző is, mennyit némelly helyekből kivehetni. A’ 15. 1. tudnillik ezeket olvastuk: „Mindenek előtt pedig megjegyzem, hogy én a’ classica literaturát, mellyben első ifjúságomat töltöttem , olly gazdag forrásnak tartom , mellyből az igazi tudós, a’ törvényhozó, a’status ember tapasztalásokat meríthet, miilyenekkel az újabb történetek és literaturák nem igen bővelkednek. A’ köz és házi viszonyok’ egyszerűsége ’s természetes volta, de kivált ama’ köz szabadság, melly Róma és Görögország’ száza 4