Athenaeum, 1841/2. félév

1841-07-08 / 4. szám

Tartalom­­ Lit­era­tura. Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. Vállas Antal (18­­. — A’ fekütő ( Vachott Sándor . — A­ rémszekér. Folytatás | Caal . — Tár ez a: Szíves kérdés Bajzához ’s az Athenaeum’ tisztelt kiadóihoz ( Steinacker Gusztáv ). — Magyar játékszíni krónika (99 és V.). — Literatúrai mozgalmak ( S. F.). «H*m­lik félév. Pest . Julius* La 1841a •ta szám. Lliteratura. Egy felállítandó magyar központi műegyetemről. Irta Vállas Antal. Pesten, Hartleben K. A. könyvkereskedésében. MDCCCXLI. 100 I­n8r. — Ára borítékban fűzve 30 kr pengő pénzben. Háromfelé oszlik korunkban a’ nyilvános tanítás körül a’ vélemény. A’ humanisták' fele­­kezete a’ classical literaturát és az ezen alapu­ló kiképzést tűzi ki fő czélúl. Nincs szerinte szi­lárd miveltség, mint az, melly alakját a’ régi nyelvektől, anyagát pedig­ a’ régiek’ történetei­ből és philosophiájából veszi. E’ mellett nap­jainkban leginkább Thiersch harczol, azzal a’ különbséggel, hogy ő e’ tanok mellett, alaki képző tehetsége miatt, a mathematicának is en­ged helyet. A’ realisták’ felekezete ellenben a’ classical literaturát ki akarja küszöbölni, mint idegen és csupán történeti elemet. Az alaki ki­képzés , véleménye szerint, a’ honi és újabb nyelvek’, úgy a’ mathematica’ emlőin eszközöl­hető; anyagot nyújthatnak pedig, bő anyagot, a’ természettudományok. E’ felekezet’ emberei, kik között Aragót is látjuk küzdeni, a’ kor’ a­­nyagi szükségeire hivatkoznak és arra, hogy a’ régiek , nevezetesen a’ görögök, nem valamelly idegen, kivált holt literaturán gyakorolták el­méjüket. Seneca is mondja , hogy nem annyira Homert kell feszegetni, mint azokat, qnae Ho­merum fecere sapientem. A’harmadik felekezet, mintegy kiengesztelvén, de egyszersmind el is választván egymástól a’ két irányt, a’ huma­­nisticus tanúlmányokat főleg, habár nem kire­­kesztőleg, azoknak ajánlja, kik tudósabb neve­lésben akarnak részesülni; a’ realismust pedig azoknak , kiknek idővel az ipar’ világában, köz­vetlenül vagy közvetve, kell mozogniok. ’S ne­vezetes tünemény az, hogy mi alatt a’ humanis­ták , ügyök mellett, minél hathatósabban szó­lottak, nöttön nőtt a’reál- és műiskolák’ száma. Hazánkban e’ meghasonlást nem vehetni észre. Minek oka tán abban keresendő , hogy honi intézeteink sem a’ humanista, sem a’ rea­lista’ kivonatait, úgy mint szerkesztve vannak , ki nem elégítik. Hazánkban a’ legelső szó,ez ügyben .Kos­suth által emeltetett, és pedig az utolsó véle­mény’ értelmében. Ezt látszik követni szerző is, mennyit némelly helyekből kivehetni. A’ 15. 1. tudnillik ezeket olvastuk: „Mindenek előtt pedig megjegyzem, hogy én a’ classica literaturát, mellyben első ifjúsá­gomat töltöttem , olly gazdag forrásnak tartom , melly­ből az igazi tudós, a’ törvényhozó, a’sta­tus ember tapasztalásokat meríthet, miilyenek­kel az újabb történetek és literaturák nem igen bővelkednek. A’ köz és házi viszonyok’ egysze­rűsége ’s természetes volta, de kivált ama’ köz szabadság, melly Róma és Görögország’ száza­ 4

Next