Athenaeum, 1841/2. félév
1841-10-07 / 43. szám
676 dolla, tanácsosabb volna így szólania: (lásd 261. lap) „Utopia emberek közt nincs, és nem irdalom, de munka a’ közgazdagság’ talpköve; és azért az, ki egyes esetek miatt egész hatóságokat törekedik gyanúsakká tenni, ’s kivált olly időben, hol a’ hatóságok nem roszabbulnak,hanem javulnak , s ki egyes fösvények miatt minden birtokost igyekszik gyűlölet’ színében festeni , és kivált olly időben, hol a’ birtokosok nemcsak szabadabb pályákat nyitnak keresetre a’ birtoktalanok’ számára, mint önmaguknak volt, sőt némileg a’ kész vagyont készek velök osztani; az , ki igy cselekszik , bármilly becsületes ember, bármilly nagy talentum volna is egyébiránt ’s bármilly szépeket, nagyokat ’s bizonyosokat ígérne is a’ sokaságnak, az nem jó tanácsadó , az nem vezet jó útra.“ — ’S hozzá veti a’ 262. lapon: „Miből az foly, hogy ott, hol illy szilárd alappal bír a’ közvélemény, ott mindent elmondhat bár a’ legnagyobb auctoritás is kártéllen, mint példáúl Brittaniában; hol ellenben épen nem létezik közvélemény, vagy az, melly létezik, hyperbolán , hypothesisen és fallaciákon alapul, mint Magyarországban, ott megint sokat teljességgel el nem mondhatni .kártétel nélkül* ’s kivált ollyasok nem mondhatnak el sokat .kártétel* sőt mindent veszélybe hozás nélkül, kikre mint oraculumra tekint az Ítélni nem tudó, és az inkább szívének engedő mint eszét fárasztani szerető sokaság.“ ’Sim a’ kulcs, a’ Pesti Hírlap’állásunkhoz szabott becsének méltánylására. Mindez olly rábeszélőleg adatik elő, hogy kénytelenek vagyunk hitelt adni állításának, ha egy pár csekélységet kifelejtünk. ’S ha Kossuth elvállalja azon magas tisztet, mellyet gr. Sz. ráruház , azon terhes felelőséget, mellyre annál fogva idézi, ha nem lesz elég szerény magát kisebbnek tartani, mint Sz. állítja, úgy valóban nehéz lesz a’vádak alól kibírnia: egyfelől, hogy a’ kezére bízott drága időt illy aprólékos bibelödésekkel vesztegeti el, másfélül, hogy a szavára vakon induló tömeg végtére csakugyan a’ oazdagok’ zsebeinek esik, hogy többet adakozzanak ; leczibálja a’ szivetlen gazdát ’s a’ gondatlan, hiába fizetett lisztviselőséget szétkergeti. — De ha Kossuth, mint hihető, korán sem rója olly nagyra tehetségét és befolyását, mint az követeltetik , a’ legtermészetesebben így fog mentekezni. Uraim, én a’ legjobb lélekkel azt hittem ’s hiszem, hogy mind czéljaim jók, mind az eszközök, mellyeket azok’ elérésére választottam. Az volt hitem és meggyőződésem, hogy mindenek előtt egy ellenőrködő hírlapra van szükség, ollyanra, hol mindennemű ’s kivált magunk körebeli ’s így egyedül magunk által szüntethető visszaélések felfedeztessenek, ’s aluszékony honfiaink a’ közvélemény’ erejével részvétre ösztönöztessenek, embertelen zsarolók visszaijesztessenek. Azt hittem, hogy kell embernek lenni, ki a’ bölcsőjében és sírjában egyaránt elhagyatottakért fölemelje szavát, ki a’ botozás’ nemes mesterséges kínfaggatások’ helyes, törvényes volta felöl kétkedését előadja, ki figyelmeztessen a’ nemzeti veszélyre , ha a’ vesztegetés közöttünk olly szemtelenül gyakoroltatik, ámbár tudom, hogy bizonyos neme a’ szegény köz nemesség’ táplálásának, melly e’ nélkül jogait gyakorolni nem volna képes, nem rovatkatik meg a’ megvesztegetés’ bélyegző nevével. Szóval: tettem mit legjobbnak hivék ’s nem kívánhatjátok, hogy azt tettem légyen , mit ti véltek legjobbnak, legczélravezetőbbnek. Hanem, ti bölcsebbek, józanabbak,értelemből értelemhez, nem érzelemből érzelemhez szólni szeretek, most rajtatok a’ sor, hogyha hírlapom nem felel meg várakozástoknak, ha az egyfelől nem egyéb mint tervnélküli kapkodások, idővesztő dilettantismus, pályatéte, másfelől vérsűrítő, vérrontó, forradalom-készitő lapdacs, ám álljatok fel, ha már tanácsaitokkal segíteni, elvből vagy szívből idegenek vagytok— hírlappal hírlapom ellen, kísérjétek vezérczikkeimet villámhárító jegyzéseitekkel, használjatok ellene értelmi súlyt, vagy akár szenvedélyi vihart, vagy gúny’ fullánkjait, de egyszersmind adjatok valami magas terv szerinti elődolgozatokat országgyűléseinkre, vagy legalább újságtok’ szelleme áradjon ki valamelly biztos , jól számolt tervből, mellyel annyira dicsekvek, mellyel annyira követelők vagytok. Hadd lássuk, hány zsákkal telik. Győzzetek meg kor- és tervszerű dolgozataitokkal ’s én örülni, sőt ennél többet, követni is foglak , mennyire csak erőmtől telhetik, mert ha valahol, itt bizonyosan nem áll azon nézet, hogy a’ bíráló nem tartozik a’ gáncsolt helyett jobb művel előállani. Ha rosz vezér vagyok, csak egy szegény irgalmas barát: legyetek ti a’ vezér, én sebeket kötözök; ha terv nélkül ’s érzelmekhez szólok csupán, csináljatok ti tervet ’s szóljatok az értelemhez. De ne kívánjatok tőlem lehetetlent, ne azt, hogy mielőtt tudnám, mit, mikor ’s ho-