Athenaeum, 1842/1. félév

1842-05-05 / 54. szám

852 miképen lehet tizedes töreket közönséges törekké adott nevezővel változtatni. Például 0,68 hatodrészekre változtassanak ’s ő azt találja, hogy 408 0,68-at. Minthogy pedig a’ számláló még tizedes törek, mind a’ számlálót mind a’ nevezőt 100-zal sokszorozza,’s úgy találja, hogy 0,68, azaz hat századrész nem pedig hatodrész. 600 ~ Amphora coepit Institut currente rota, cur urceus exit ? így jár mindenki, a’ ki általában megfejthetlen feladatot tűz ki magának. 8. A’ leendő bölcsészek’ számára írt elemi mértanban minden elmés mesterfogásokat kerülni kell, mellyek mind a’ felsőbb mértanhoz tartoznak. Egy olly mesterfogás’ alkalmazásához,vagy csak értéséhez is nagy szabadsága a’ léleknek ’s olly ügyesség a’ mathematicai viszonyokkali élésben kívántatik, a’ minőt az elemi tanulónál feltenni nem lehet. Ezen ügyességet azonban úgy szerzendi meg magának, ha lépésről lépésre a’ szoros ámbár hosszabb úton vezettetik az igazsághoz.A’ mesterfogás mindig a’ czélhoz vezető útnak megkurtítása, mi a’ táj’ területének pontos ismeretét megkívánja. A’ felsőbb mértan csak abban különbözik az elemi mértannél, hogy mindenféle mesterfogások által csodálatra méltó rövid úton jut eredményekhez, mellyeket az utóbbi csak igen nagy kerüléseken képes elérni. Bíráló tehát nem gondolja, hogy mind a’ két tudomány’tanjai összevegyíthetők, sőt határozottan kívánja , hogy az elemek mindenek felett a’ szokott szigorú módon átdolgoztassanak, hogy a’ tanuló azon föld’ területének pontos ismeretét nyerje, melly földön aztán kényelmesen mozoghasson. Ezen véleményét bátran fejezi ki bíráló , ámbár tudja, hogy az által egy nagy ’s tiszteletet igénylő tekintély ellen lép fel, t. i. a’néhai bécsi cs. kir. csillagász-torony’ igazgatója Littrow’ tekintélye ellen, ki azon igyekezett, hogy az alsóbb és felsőbb mértan közli határt eltávoztassa; kinek érdemeit azonban bíráló, mint több évi tanítványa, teljesen méltányolni tanulá. Ezen okból nem helyeselheti bíráló azon módszert, miszerint a’ 212. és 218. lapon a’ számtani és tértani sorzatok' öszvegeinek képletei találtatának fel. 9. A’ leendő bölcsészek’ számára készített mértanban a’ gyakorlati számvetési módszerek talán feleslegesek, mint példáúl Rézius’ szabálya , az olasz practica, ’s a’ sok más kereskedői módszerek. Sokkal czélszerűbb lett volna a’ lánczszabálynak bővebb előadása , melly a’ természettanban olly gyakori alkalmazást talál; továbbá a’ határozatlan egyenletek’ alaposabb kidolgozása,hol a’ láncztörek’ alkalmazása nincsen megfejtve ; nem különben a’ sokféle elmozdítási módszerek’ terjedelmesebb fejtegetése, mik közöl az, mellyet substitutio által történni mondunk, egy szóval sem említtetik, holott mégis a’ 117. 3 és 4-ik számában alkalmazva van. A’ tiszta gyakorlati módszerek közöt tán a’ kurtított sokszorozás előadalhatott volna, mellynek nagy fontossága van az arányszámok’ láncztörekek általi kiszámításában. 10. Lehetetlen, hogy valamelly tudomány’ történeti kifejlésében gyönyört találjon az, ki azt nem ismeri. Azért is véleményem szerint, helytelenség a’ mértan’ történetét a’ munkának elejére állítani, holott ezen történetnek sokkal alkalmatosb helyt lehetett volna a’ munka’ végén engedni. Hasonlóképen helytelennek tartom a’ mértan’ újabb íróinak jegyzékét előre bocsátani, mellynek hasznát által nem láthatom. Mert a’ mértani ugyanazon időben több szerző szerint tanúlni lehetetlen. Illőbb lett volna tehát a’ tudomány befejezése után nemcsak megnevezni azon szerzőket, hanem munkáiknak tartalmát és módszereit is rajzolni, mi nem csekély hasznára lehetne a’ haladni kívánó tanulónak. Más szerzőt és más módszert választana az, ki a’ felsőbb természettanra vagy csillagászatra, mást ki a’ gyakorlati mértanokra készül. Minthogy pedig valamennyi mértani könyvet megnevezni nem lehet, inkább a’ távolabbakat és ismeretlenebbeket, mint a’ közelebbeket és jelesebbeket kell vala elhallgatni. Csodálkozva olvasá bk, sok idegen és részint nem igen ismeretes neveket, midőn Salamus’ munkáját, a’ legjobb austriai elemi mértani, nem lelé a’ jegyzékben. Ezen könyv csakugyan hamarább kerülhet a’ magyar ifjúság’ kezéhez , mint sok más felhozott könyvek, és ki azt Tanbner úr’jegyzékében nem találja, azt gondolhatja talán, hogy a’ könyv semmi figyelemre nem méltó. 11. Mártanunk, ámbár szép betűkkel nyomtatva , mégis typographiai tekintetben, nagyon el vala hanyagolva. Ez ugyan nem szerző’hibája, de sajnálható, hogy illy hiány van munkájában. Számlálhatóan az értelmet felforgató nyomtatási hiba; a’ hatványjegyekben mindenütt a’ legnagyobb zavar találtatik; a’lánczserekek több