Athenaeum, 1842/1. félév
1842-06-30 / 78. szám
Tartalom ! A’ szeretet ( Ugod ). — Embergyűlelő ( Vidtor Emil). — Lipta. Tündérrege (L.... ny. ). — Tér ez a: Literatúrai mozgalmak (L. F.). — Egyveleg (— yz— ) — Mutató. — Első félév. t’est , Junius* .10. 1842. Sz. «iára. a -r w s j-j u . A' szeretet. Mellyik világi bölcs határozta meg valaha kielégítőleg a’ szeretet’ eszméjét? Azok, kik leghelyesben írtak róla meghatározás helyett leírását adák. És ezen leírás is mi messze maradt magának a’ tárgynak alatta és mögötte. Annyi bizonyos, ha a’ szeretetet valódilag képzelni akarjuk, szükség két lényt felvennünk, szeretettet és szeretőt. A’ szeretettet csak jónak gondolhatjuk ’s egyszersmind miként Plato fölteszi, szépnek is. Csak ott, hol a’ szép és jó mint egy és ugyanez jelentkezik, leszen a’ tárgy szeretetre méltó. Valódi szeretet csak szép és jó lelkek közt lehetséges. ,,A’ jó széppel egyesülve, így hangzik Plato’ arany mondata. A’ legfenségesb, mi a’ szeretetről mondatott, e’ szó: »Isten a’ szeretet!“ és a’ legvalóbb nemleges vonása a’ szeretet’ képének az, mit szent Terézia a’ pokolról mond, hogy t. i. a’ pokol azon hely, honnan a’ szeretet ki van zárva. A’ legtisztább és tökéletesb tanítás a’ szereteiről Krisztus’ evangéliuma, valamint az ő élete és halála annak legfenségesebb képe. A’ szeretetben, mond ő , benn foglaltatnak minden törvények és minden próféták, minden, mit embernek tenni és remélnie kell. Mi ilyennek kell lenni a’ szeretetnek embertársaink iránt, ő a’ legtalálóbb és mindenki előtt világos vonásokban mutatja meg a’ könyörülő Samaritanusnál;mint kell istent mindenek felett szeretni saját példájával , ki az igazságért önmagát áldozta fel, és elleneiért, kik őt feláldozák, imádkozott, mert elvakulásokban nem tudák mit cselekedtek. A’ valódi szeretet mindenkor egyenesen czéljához siet, a’ fő dologhoz; neki minden más semmi. Előtte sok dolgoknak , mellyeket azok, kik a’ valódi szeretettel ismeretlenek, nagy becsüeknek tartatnak, nincs becse; ő megveti azokat; azok neki semmit sem adnak ’s ő nem veheti hasznokat. Azért a’ valódi szeretet igen egyszerű; kevésre van szüksége ; az megszabadít minden kívánság, irígykedés és féltékenységtől más dolgokra nézve saját tárgyán kívül. Ő csak egy jót ismer, csak egyet, mi valódilag szeretetre méltó : istent, melly minden tökélyeket egyesít ’s az embert, ki minden tökélyekre hivatva van. Minden egyéb csak annyiban becses előtte, mennyiben tükrét, viszsugarát és képét adja az egyedül szeretetreméltónak, vagy eszközül szolgál annak lényét feltüntetni. Miért hajol a’ szeretet, főleg a’ szép felé? Csak rokonsága miatt a’jóval. A’ finom vizsgáló észre fogja venni, hogy minden szépnek, mennyiben az szép, valami jó szolgál alapúl. A’ szép egyszersmind physiognomiája a’ jónak, a’ mennyiben magából mindent kizár, mi a’szem- 78