Athenaeum, 1842/1. félév

1842-01-20 / 9. szám

teljesedni nem lát, mind hiúság, józan életbölcseséggel meg nem egyeztethető. Becsületes, öt melegen szerető, de munkával elhalmozott ’s nője mellett örökké nem nyögdelhető , férje által elhanyagoltaivá, mellőzve, nem szeretve hiszi magát Eugenia; azt képzeli, hogy ő nincs megértve,s ezért ábrándjai között idegennek véli magát férje’ hajlékában. Megelégületlen és bús , szenved és sóhajt ’s vágyak ébrednek benne szív után, melly az övével rokon legyen, melly őt értse. ’S ime a’ sors jelen van ’s egy ifjú férfit hoz elébe, Lamberg festészt, ki házi barátként házaknál lakik. E’ festész , fiatal, ábrándozó, tele túlzó képzelgés , tele hiú epedezéssel. A’ két rokon természet hamar megleli és megérti egymást. A’ nyögdelő művésznek siikerűl a’ nő’ szívét magához hódítani, ’s a’viszony annyira megyen, hogy Lamberg szökési tervvel kínálja Eugéniát. Van azonban a’ háznak egy nemzője (Cantal kereskedő) Eugenia’ bátyja ’s nevelője. Ez korán észrevéve a’tilos viszonyt, őrszemekkel kiséri az andalgó fesztészt, igyekszik azt mindenkép józan útra tériteni. Közben a’férj is (Hamelin) sejteni kezdi nője’ hajlamát; feltámad benne a’dühös féltékenység, a’ dolgok bonyolódni kezdenek , ’s midőn már azt hinnők, egy véres catastroph fogja feloldani a’ csomót, mert a’ férj és festész között végre szóba jött a’ dolog ’s ők párviadalra hívták egymást.Cantal a’ legegyszerűbb módon elhárítja a’ háznép fölül a’ zivatart. Felvilágosítja a’ festészt Hamelin’ irántai becsületes barátsága’s jelleme felől’s az megszégyenülten távozik; felvilágosítja a’nőt, férjének becse iránt, meggyőzi őt tények’elősorolásával, mi kincset bír benne. A’ nő visszatér az erkölcs’ útjára honnan már már eltévedt vala, ’s elutasítja a’ fesztészt határozottan. Elútasító szavait, és férje iránti vonzalmának nyilatkozatát, mit Lamberg’jelenlétében tesz, kihallgatván a’férj, kiengesztelődik, a’ házas pár tökéletesen kibékül, 's a’ csomó a’ nézőre nézve igen kielégítőleg, igen megnyugtatólag foszlik le ’s azon nem megvetendő tanulsággal , hogy ábrándok után esengeni czéltalan, e’földön soha nem teljesedhető dolog, mert a’ váló élet megczáfolja a’ képzelgést; hogy a’ nő a’ férjnek ne galambturbékolásában keresse boldogságát, hanem szeresse őt esze, munkássága és szilárd becsületességeért. — A’ mű igen egyszerűen van dolgozva ’s jól esik az embernek zajosabb , nagyszerű művek után illy házi kis világba betekinteni , mellyet a’ költő olly életvaló hűséggel tud élőnkbe ábrázolni. Jól esik kivált Cantal kereskedő’ józan, egészséges életbölcseségeit hallgatni. E’ Cantal kereskedő igen eredeti, igen szerencsés kézzel ábrázolt alak, mellyet Szentpétery olly ügyesen tud vissza adni, mintha szándékosan számára írta volna a’ költő. Illy szerepekben neki nagy ereje van’s nem hiszem, hogy volna magyar színész, ki vele e’ nemben mérkőzhetnék. Láborfalvi Róza szinte sok ügyességgel adá a’ regényes Eugéniát, mind szerelmében, mind aggódásaiban. Fáncsy (Hamelin), Telepi (Ferencz) Erkelné (Louise) jól tölték be helyeiket. Lászlónak Lamberg nem szerepe. Ő komoly érzékeny szerepekben könnyen hamis patkósba esik, miként ma is , és hamis declamatióra téved. Szebekléhi. Líiteraturai mozgalmaié. — Budán, a’ m. kir. egyetem’ bet. megjelent: 1. Nemzeti Könyvtár. Kiadja a’ Kisfaludy-Társaság. XIX. század: Kisfaludy Károly’ minden munkái egy kötetben, második füzet, tartalma: Stibor vajda, dráma 4 felv., A'kérők, vígj. 3 felv. és A’ pártütők, vígj. 3 felv- Ára 40 kr. ép. Sajtó alatt van az első füzet’ második kiadása, ’s a’ harmadik füzet, mellyben a’ költő első időszakabeli többi darabjai, u m. Szécsi Mária, dráma, A’gyilkos, vigj., Kemény Simon, szomorúj. Janus Pannonius v. Barátság és nagylelkűség, drámai költemény, és Irene, szomorújáték, foglaltatnak. — 2. A’ telkipásztorság’ tudománya. Irta Szilasy János, theol. Dr. és prof. m. tud. társ. rend. tagja stb. Első kötet: Bevezetés, és a’ pásztori tanitás’ általános tudománya. 1842. nov. XIII és 371 I. velínen ; előfizetési ára az egész, három kötetet tevő munkának öszep. Bevezetésében szerző a’ pásztori hivatalról, a’ lelkipásztorról ’s a’ lelkipásztorság’ tudományáról általában értekezik. Az utóbbit három részre osztja, u. m. pásztori tanítástudományra, pászt. szertartástudományra és pászt. mivelettudományra (pragmatologia past. ). Az első részt az első kötetben tárgyalja, négy szakaszban adván elő a’ pásztori tanítás’ anyagát, annak belső és külső alakját,s azon tulajdonokat, mellyek a’ lelkipásztornak, mint a’ religioi igazságok tanítójának szükségesek. E’ munka’ megindulásával az utósó akadály is elhárult, melly a’ lelkipásztorságnak , mint az egyetemes hittudomány’ gyakorlati foglalatjának,’s melly által ez az élettel összefügg ’s erre hat, magyar nyelven előadását gátlotta. Tudva van mindenektől ,kik ismerik , becsült szerző’ tudományos képessége, alapossága , ’s felvilágosodottsága; ’s azért nem kételkedünk, hogy a’ szak’ emberei olly tudományosnak, alaposnak, kimerítőnek fogják találni munkáját, a’ milly érdekesnek találjuk mi, mint nem szak’ emberei; ’s a’ milly világos és folyamatos az előadás, a’ milly szép,tiszta és correct a’ magyarság. — 3. A’ Tudománytár’ decemberi füzete illy tartalommal: Az újabb polgárisodás’ elemei, Guizot ut. Lukács Móricztól; a’ hidegvízgyógyászat' története , D. Horváth Józseftől; A’ Frangepánok, Kállay Ferencztől; A’ görbe körvonal v. körűlet’ kiegyenesítése és kiszámításának új módja Zengedy Istvántól; Okleveles toldalék Luczenbacher Jánostól . Tárgymutató. A’ literatúrai rész folytatja a’ literatura társasági állása és jelentése’ nyomozását a’ jelenkor’ népeinél; a’ Criticai Szemlében Guizot két nevezetes munkája, az európai polgárisodás’ általános története, ’s különösen Francziaországé, van ismertetve, ’s Döllinger munkája a’ mahomedanismusról. Az 1840-diki magyar bibliographia becses hozzáadás. A’ Tudomány tár’ utósó füzeteivel jelentek meg a’ 31agyar Academiai Értesítő czímű új lap’ első számai is, amellyekröl legközelebb többet és bővebben. Pesten, Länderer és Heckenast sajtói alól, az utóbbinak költségén, megjelent: Emlény. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. 31DCCCXLII. 81. 248 l. Kossuth Lajos’ arczképével, Barabás után Mahlknechttel’s öt más aczélmetszettel, selyembe kötve 4 st cp. A’ prosai rész három beszélyt hoz, Beöthy Zsigmond, Császár Ferencz és Kazinczy Gábortól, ’s két vígjátékot, Gaaltól: Jaj nekem! czímíűt egy felv. ’s Kovács Páltól: Blüvészet’ hatalma czíműt három felvonásban. A’ versek Adorján, Badacsonyi, Beöthy, Császár, Eötvös József b., Garay, Kunoss, Lisznyay, Blauisz , Pájer , Sujánszky, Szemere Miklós , Tárkányi Béla és Vackott Sándortól vannak, számra öszvesen húszan öt. A’ vidékről érkezett: 1. A’ romai literatura’ történeteinek alaprajza, Baehr’ rendszerén. A’ tanuló ifjúság’ számára készíté Csorna Mihály, a’ sárosp. főiskolában szónoklat’ prof. stb. Második füzet, melly a’ prósairást foglalja magában. S. Patak, nyomt. Nádaskay András. 1811. 81. 154 l. fűzve ára?*). — 2. Vallásra való bévezetés, és a’ * Urak! miért nem teszik könyveik’ árát mindig a’ borítékra , vagy czímlap’ aljára ? Ez által mind a’ közönségnek kedveznének , mellyet bizonyos vidéki könyvkalmárok kevesbbé csalhatnának, néha 40—50 percenttel is többet követelvén könyveikért, mint méltányosan szabad; mind magoknak, nem csak azért, mert munkáik’ drágábban adása azok’ keretét is szükségképen nyomja, hanem mert gyakran elhatározná magát egy is más is valamelly könyv’ megvételére, ha, midőn azt valahol forgatván , egyszersmind az árát is bizonyossággal tudná ; mind végre a’ könyvésznek (bibliographusnak) kinek tisztéhez tartozik valamelly könyv’ leírásakor bolti árát is feljegyezni De hát azt kívánjuk, hogy minden könyv miatt levelezzen, vagy egy egy sétát tegyen az ember a’ városon. Mi ezt gyakran teszszük , ’s gyakran hiába!