Athenaeum, 1842/2. félév

1842-11-03 / 54. szám

429 430 „Legalább is két mérföldny­ire hazulról“. Foly­tasd az úr. ,„Annyira bizonyosan“­, erősité Péter. „Emeljétek hát fel a’ szekeret“, parancsold Tyukody. Ez megtörtént, saját magos segedelme is hozzá járulván , mire a’ lovakat kifogván , meg­kötözött első lábakkal legelni bocsáták. Tyukody Márton pedig a’szekérbe feküdt, ’s rövid tűnődés után sok szenvedésétől elnyomatva álomba merült, szitkozódva, hogy házától olly messze és szabad ég alatt kell az éjét eltölteni. Cselédei ott teleped­tek le , hol legjobbnak találták. A’ hosszú éj végre lassan vonni kezdé sötét szárnyait az égről, a’ hideg levegőhöz, ’s rósz fűhöz nem szokott lovak sűrűen tü­sszögtek; itt ott kakasszó hangzott, mi felébreszté Tyukodyt, ki alig birá mozgatni a’ hidegtől ’s rósz fekvéstől dermedt tagjait. „Nézzetek körül, hol vagyunk, már hajnal­uk, falu mellett kell lennünk, mert kakasszót hal­lok“, szóla cselédeinek, ’s ezek fölfedezésekre in­dultak; de Dudás kiszökött a’ szekérből, ugatva egy eddig nem látott fal előtt megállót. Tyuko­dy a’ kedvencz agár után meresztő szemeit, Pé­ter pedig felé ment, ’s csodálkozva kezdé vizs­gálni a’ falat, mint régi ismerőst szoktunk, ki­nek neve eszünkbe nem jut. Már jó darabig álla ott, midőn a' fal’ túlsó oldalán egy fő emelkedek fel, ’s a’ bámulás’ hangján megszólnia. „Péter, mit csinálnak itt kentek?’ ,t­e kend mit csinál itt, János?“ kérdé fele­let gyanánt ’s bámulva Péter. „Mit csinálok — viszontá a’ fő — furcsa kérdés; kutya-ugatásra jöttem kinézni, ki lap­pang a’ kert alatt“. ,Hat rend itthon van?­ „Hogy kérdezhet illyen zöldeket, hol lennék másutt?“ csodálkozék János. ,Jaj ebugattát, nagyságos uram, saját ker­tünk alatt háltunk!‘ Kiálta fel Peter, ’s ura ne­hezen felvánszorogván a’ szekérből, nagy boszu­­ságára meggyőződött, mikép saját kerte alá té­vedve, a’ hideg éjszakát, lakától alig kétszáz lépés­nyire a szabadban tölté. Nehogy elárultatván gúny’ tárgyává tegye magát, cselédeit szidni sem mer­te, hanem hallgatást parancsolván nekik, haza haj­tatott , hol az alatt nagy dolgok történtek. Tyu­kodyt pedig igen bánta, hogy az alkotmány’meg­mentése elhatározásának mindjárt első éjszakáján annyira pórul járt. Szalkay Jáláté. Hazámban. Arany kalászszal ékes rónaság, Mellynek fölötte lengő délibáb Enyelgve űz tündérjátékokat, Ismersz-e még? Oh ismerd meg fiad’! Rég volt, igaz, midőn a’jegenyék’ Árnyékain utolszor pih­enék , Fejem fölött mig őszi jégen áll’. Vándor daruld’v betűje szállt. ’S midőn az ősi háznak küszöbén, Kezet szorítva, búcsút mondtam én, ’S a’ jó anyának áldó végszavát A’ szellők már régen széthordozák. Azóta hosszú évsor született, És hosszú évsor veszte életet, ’S a’ változó szerencse’ szekerén A’ nagy világot összejártam én. A’ nagy világ az életiskola, Holott konyáimból sok elfolya, Mert olly rögös , mert olly kemény az út, Az ember annyi sivatagra jut. Ezt én tudom — mikép nem tudja más — Kit ürömével a’ tapasztalás Sótét pohárból annyiszor kínált, Hogy ittam volna inkább a’ halált. De most a’ bút, a’ hosszú kínokat, Mellyektöl e’ szív olly gyakran dagadt, És minden szenvedés’ emlékzetét Egy szent öröm’ könyvre mossa szét. Mert a’ hol enyhe bölcsőd’ lágy ölén Az álom első mézét szítam én, Vidám napod mosolyg ismét reám, Hű gyermekedre, édes szép hazám ! Petőf­i Sándor. «Alb­A. S magyar játékszini krónika. Octob. 14. Tündér lak. Eredeti víg opera 2 felv. lila Egressy Benj. Zenéje Szerdahelyitől. Octob. 15. Házasság XV. Lajos alatt. Vigj. 5 felv. Dumastól. Ford. Egressy Benj. a’ m­. acad. költs. Octob. 16. Először: A’nagyidei czigányok. Néprege 3 felv. Irta Szigligeti. Zenéje Szerdahe­lyitől. Octob. 17. Saint Georges lovag. Szinj. 5 felv. Mellesville és de Beauvoir után francziából Csep­­regi Lajos. Octob. 18. Báj­ital. Vig opera 2 felv. Irta Ro­mani. Zenéje Donizettitől. Octob. 19. Veszedelmes nagynéne. Vigj. 4 felv. Egy felvonást! előjátékkal Albinitól. Ford. Szig­ligeti, a’m. acad. költs. Octob. 20. Dávid. Ered. szinj. 3 felv. Sziglige­titől. Octob. 21. Először: Oscar, vagy megcsaltam né­­met. Vigj. 3 felv. lilák Seribe és Duveyrier. Ford. Egressy Benj. Octob. 22. A­­­v a j­á r­ó. Nagy opera 2 felv. Irta Romani, ford. Deáky F. Sámuel. Zenéje Bellinitől. — Markoticsni­a, mint vendég Amina’ szerepében. Octob. 23. Garabonczás diák. Bohózat 3 szakaszb. Munkácsy Jánostól. Octob. 24. Gróf Benyovszk­y. Szinj. 5 felv. Kotzebuetól, ford. Láng Ádám. — Megyeri hosszas betegsége u­tán m­a lépett fel ismét először a kozákok hetmanja’ szerepében. . Octob. 25. Bérszünettel Carl Henriette javára. Eskü. Nagy opera 4 felv. Irta Rossi Kajetán, ford. Jakab Ist. Zenéje Mercadantetól. — Opera volt, ven­

Next