Athenaeum, 1843/2. kötet
1843-10-15 / 7. füzet
TÁRCZA. t eszrevételele Warga János* Természettana' bírálatára. (Vége.) 56. §. Hogy őszszel és tavaszszal érzünk melegebbet estvefelé, a’ napsugároknak egyenesen álló testünkre függélyes’ esése miatt, és nem nyárban, sem reggel, oka az, mert nyárban a’ függélyeshez közelítőleg esnek délben a’ napsugárok , és igy olly nagy hevet fejtenek ki, hogy ehhez aránylag a’ kérdéses estvefelét meleg elenyészik; ellenben őszszel, és tavaszszal, még elég dülősen esvén délben is a’ napsugár, nem fejthet ki annyi meleget, hogy mellette a’ függélyes irányú estveki meleg elenyésznek. Látja királó , mi sajátságos fogalom-zavarba, esett, midőn szerzőt sajátságos gondolattal akarja gúnyolni. Ezen §-ban a’ lég’ összenyomulásából származott hő körüli gizmálkodásokra nincs mit mondani, csak azt, hogy ha a’ kénsavany és viz vegyület nem szerkezeti állapot-változás , tessék bírálónak a’ kénsavanyos vizet, viz helyet meginni. 57. §. Biráló azt mondja, hogy szerző a’ hónak saját meleget tulajdonít. Hol mondja ezt szerző? Mutattassék ki. Látja biráló, itt a’ fogalom-zavari hiba, és a’ piszmálkodási félbűu mellett, egy nagyobb bűnbe esik, nem mond t.i. igazat. Az 59. §-ban felhozott okot pedig, mi a’ felsőbb természettanból tudjuk, jelesül, hogy a’ viz 3°nál legtömörebb ’s l°-nál is tömöttebb mint 0°-nál. — Azt is tudjuk mi, biráló úr, hogy ezen szép tapasztalatot Stampfertől tanulta, de ez messze ok ; illy könyvben mint a’ kérdéses, mindig a’ legközelebbit kell felhozni, sőt oktatásbani elvünk szerint másban is a’közelebbről kell lépni a’ távolira; igy a’ jég-úszásnak közelebbi oka csakugyan az lesz, hogy annak likacsaiból hideg által a’ jég kihajtatván , jegedék-képezés által is térfogata nagyobbá). A’ 60. §-ban megkötött meleg’ világositása túlzó piszmálkodás. A’ 61. §-ban, hogy a’ vissza tartóztatott párák a’ forrást nem mozdítják elő, bírálónak igaza van , valamint lehet igaza a’ jégdara’ képezéséről adott tanának is. — A’ 70. §-ból fölhozottakra nézve utasítjuk bírálót egy olly fürdő -