Athenaeum, 1843/2. kötet

1843-07-15 / 1. füzet

37 Keblemben a’ tavasz ’S a’ zengő csattogány, Elmondja m­ért eped ’S keserg a’ hű leány. Keblemben a’ tavaszt Pacsirta hirdető, Magasba felragadt Szabad kékség közé, ’S ott a’ kék távolon, Hová dalolva csalt, Hazát, szerelmet és Szabadságot sugall. SAMARJAY KÁROLY: M e i­ t s é­g­ „ Ártatlanságod’ elhiszem Kétkednem nincsen ok; s­e ifjú és sötét szoba.. Ez kissé mégis sok! “ ,Hidd, jó anyácskám. . esküszöm.* Csókjától tiszta szám. Ő hallgatott, én hangosan, Booz Dickenst olvasom. * LAURA GUSZTÁV.

Next