Athenaeum, 1843/2. kötet

1843-11-15 / 9. füzet

T­Á­R­C­Z­A. N­é­p­b­­e­g­y. Minden változó és múlandó az életben. Csak rövid ideig tart az if­júság’ tavasza és a’ szépség’ rózsái elhervadnak. Szerelem , melly örök állandóságról lelkesülten álmodik, gyakran még sebesebben eltűnik, mint a’ barátság , mellynek hűsége és áll­hatatossága olly ritka. A’ gazdagság’ kincseit gyakran látjuk birtokosától eltűnni ’s a’ szerencse egész világon mint szeszélyes istennő ismeretes. Ama’ tünedékeny javak közé, mely­­lyekre az emberek még is olly kevé­­lyek , tartozik a’ néphegy is. Ez leg­inkább szereti a’ változást és nem so­káig marad kegyeltjei mellett. Ő a’ maga idegenségei, vagy vonzalmai iránt soha sincsen tiszta öntudattal, hanem a’ divatot hagyja magán ural­kodni , szenvedélyektől indittatik, és az önzés kormányozza. Ő legö­­römestebb a’ széles országúton jár, és a’ tömeg’ zaját ’s ábrándjait köve­ti. Nem elvek, hanem szeszély sze­rint cselekszik és színeit igen gyak­ran változtatja. Épen olly hamar kész kedvenczét megkoszorúzni, mint leg­kisebb alkalomra megkövezni. A’ tör­ténetkönyvek’ minden lapjain találunk példákat ezen ingatagságra ’s ámbár az emberiség évezredekkel korosabb lett, ezen tekintetben még mindig gyermekkorát éli. Nézzétek ama’ köl­tőt, ki erővel és lelkesedéssel for­gatja kora’ kedvencz eszméiért tolla’ fegyverét; nézzétek mint fogadtatik mindenütt diadallal, mint készíttet­nek tiszteletére lakomák, mint ürít­­tetnek üdvözletére kelyhek , ’s mint vannak vele telve minden hírlapok. Egyszerre valami meggondolatlansá­­ságot követ el, vagy a’ hatalmasok­kal összeütközik , ’s ím megváltozik a’ jelenet, elidegenednek tőle és rá­galmazzák a’ volt kedvenczet. A’po­hár­­ köszöntések gúnybeszédekké változnak, kő kőre hányatik rá, sza­badság vagy haza’ árulójának nevez­tetik és a’ legbecstelenitőbb módon bánnak vele. Nézzétek ott ama’ mű­vészt! Kevés nappal előbb elragad­tatással hallgatták hangjait és csodá­lattal szemléltetett arczképe, sokan nem átallották magokat egész az őr­jöngésig kitüntetni megtisztelésében, győzedelmi kapukat épitenek számá­ra, fáklyás zenékkel köszöntetett és emberiség’ jóltevőjének nevezteték. De csak hamar változik a’ vélemény.

Next