Athenaeum, 1843/2. kötet
1843-07-15 / 1. füzet
36 Vagy ha van szív, melly e’ kéjben Föllobogva értene, Mért reám e’ jégtekintet? Boldogságnak istene ! Sirt nekem sírt és koporsót Mélyen fekvőt föld alatt, Hol nem élnek erzemények Hol nincs többé gondolat.... PETŐFI SÁNDOR. Tavaszi reg. Bibor habok közöl A’ napfény felmerül, Remegve füveken Hét színes harmat ül. Pacsirta nethezen Röpülve énekel, Lomb közt a’ csattogány Szerelmet esdekel. Balára a’ mező Virágokat fakaszt, ’S mint édes anyjukat Köszöntik a’ tavaszt. A’ hegy-tetőn vagyok, Itt is dal ébredett, Keblemben is tavasz Zöld diszszel éledett. ’S keblemből a’ tavasz Elűz sok felleget, Poros falak között Hallott beszédeket.