Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1900. 9. kötet (Budapest, 1900)
4. szám - Szlávik Mátyás, Dr.: - Vierkandt: Naturvölker und Kulturvölker. Leipzig, Duncker & Humblot 1899. 497 p.
636 IRODALOM. jük el, ha természetismeretünk alapfogalmainak és postulátumainak igaz jelentésével tisztába jövünk, azokat e végből újra meg újra átvizsgáljuk s az inductiv kutatás eredményeinek megfelelően módosítjuk vagy bővítjük. Ha figyelemmel vagyunk az ismeret objectiv és subjectiv elemeire s a subjectiv ismeret hiányait és hibáit az objectiv ismeret segélyével mind teljesebb mértékben kiküszöbölni igyekszünk. Ez a lényeges tartalma a Volkmann-féle mechanika bennünket közelebbről érdeklő részeinek. Hogy ismertetésem teljes legyen, ki kellene még terjeszkednem a IV—VI. részekben foglaltakra, amelyekben a Newtoni mechanika alkalmazásait találjuk jellemző és a physika szempontjából fontos esetekre, ha az e részekben tárgyalt kérdések természete megengedné a rövid, áttekinthető ismertetést. Azonban e nélkül is teljesen ezért értem, ha sikerült Volkmann művének az ismerettan és természetphilosophia szempontjából egyaránt érdekes tartalmát a lényegesekben bemutatnom; ha sikerült az olvasót meggyőznöm arról, hogy Volkmann műve megérdemli az elolvasást, meg a komoly tanulmányozást, meg különösen azt, hogy a philosophiai és szaktudományi szempontoknak egyaránt figyelembe vételében és méltatásában úgy a philosophusok, mint a természettudósok körében minél több követőre találjon. Dr. Horváth József: * Vierkandt, Naturvölker und Kulturvölker. Ein Beitrag zur Socialpsychologie. Leipzig, (Duncker & Humblot) 1899. 497 lap. Ára 14-40 márka. A régebbi és újabbi népek és nemzetek kulturhistóriai életének socialpsychologiai megfigyeléséről és osztályozásáról van szó e kiváló műben. Mint az előszó mondja „prolegomenák az ő fejtegetései egy socialpsychologiának további rendszeres fölépítéséhez", és úgy, mint napjainkban Stein L. „századunk alkonyán" becses „adalékokat" nyújtott egyjövendő kulturphilosophiához". Szerzőnk a philosophusnak élesen megfigyelő és kritikailag bonczolgató módszere szemüvegén nézi a néprajzi tényeket, a melyeket aztán összefüggő alakban psychologiailag feldolgozva s általános fogalmak és typusok alá foglalva gyakorlatilag is alkalmaz a modern európai kultura jelenségeire. Éles fogalomszerű gondolkodás s az emberi életjelenségeket, mint termés