Atlétika, 1945. november-1946. január (1-9. szám)
1945-11-01 / 1. szám
i k. szán. ( ++++++++++++++++++++“ I ! +-Rúdugrás, 1945 november 1.;; Atlétikánk ujáértéséért. Am oly védtelenül fontos újjáépítésnek a magyar sport terén is végig kell mennie. A közelmúlt véres eseményei és testet-lelket őrlő fáradalmai alapjaiban ingatták meg a sport épületét .Különösen érezhető ez az atlétikában, ahol pihent idegek, jól táplált teatén hosszú hónapok rendszeres készülése szükséges a jó eredmények eléréséhez. Mindezeket a feltételeket napjainkban többé - kevésbbé teljesen nélkülöznünk kell. Amint ebből önként következik a magyar atlétika képviselőinek olyan lehetőségeket kell keresniök,amelyekkel ezek a hátrányos körülmények a minimálisra csökkenthetők. Az újjáépítés egyik legelsőrendű feladatának látszik, hogy az atlétatársadalom tudomására hozzuk és velük megvitassuk azokat a problémákat, amelyeknek megoldása - a jelen körülmények figyelembevételével - a múlt eredményeinek elérését elősegítik és megvetik a további fejlődés alapját. Ez a lehetőség a kondíció javításának csekély reménye mellett, az atlétika edzésmódszereinek és a mozgások technikájának gazdaságosabbá tételében jelentkezik. Ezért fogadtuk örömmel, amikor a Toldi Miklós S.E. előbb saját kiváló atlétáinak majd más egyesületek reprezentánsainak résztvételével egy szakelőadás sorozatot kezdett. Különös köszönetünket kell kifejeznünk - az Atléták nevében - az egyesület vezetőjének Balogh Lajosnak, akinek versenyzői múltja és amerikaias szemszög szakfelfogása, az irányításon keresztül igen magas nívót eredményezett. Az előadók hosszú évek során szerzett egyéni tapasztalatai és eredményei, mind hozzájárultak ennek a magas szintnek a fenntartásához. Ilyen előzmények után jutottunk arra az elhatározásra,hogy ezt az értékes munkát nem hagyjuk elmerülni a feledés homályába, hanem fokozottabb mértékben népszerűsítjük .Gondoltunk itt elsősorban a vidékre, amely még virágzássá idején is csak kis atlétaszigetekkel rendelkezett és gondoltunk minden atlétika iránt érdeklődő sporttár- SzTNKRA, amikor etetővé akarjuk tenni, hogy mind szakanyagban, mind eleven élményekben időnkárnt elmélyülhessenek, így sikerült áldozatkész sporttársak segítségével - lehetővé tenni, hogy hetenkint egyszer, sokszorosítva,"ATLÉTIKA" cíen kiadhassuk az előadások anyagát. Ezúton is kérünk mindenkit,támogassa ezt a munkánkat, hogy ezzel is megkezdhessük az újjáépítést. Tudjuk még sok a tennivaló - az óriási vérveszteséget, a hiányos táplálkozást, az idegek nyugalmát, az elpusztult felszerelést és a primitívségig lecsökkenő atlétikai kultúrát máról-holnapra pótolni nem lehet. megis hisszük, hogy a magyar atlétagárda, amely a nultoan V2y cégraszóló eredményekre volt képes, ha akar, képes lesz erre a jövőbee is. Mi meg fogunk elégedni azzal a jóleső tudattal, hogy az első téglasor lerakásánál ma segédkeztünk. Teremócia munkához egyesületi különbség nélkül kérjük mindenkit mindig részben azáltal,, hogy az előadásokat forgamorsan látogatják - hiszen az élő szó hatása sokkal nagyobb mint a holt betűé- részben pedig azáltal, hogy minél többet nyerjenek meg az "ATLÉTIKA" hívei táborának. - * d Horváth Sándor G. és Subert Zoltán