Atlétikai Híradó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2. / A növekedés. Ismeretes, hogy a születéstől kezdve a gyermek fejlődése bonyolult változásokon meg keresztül, mely külső formájában is megnyil­vánul. A test arányaiban eltolódás jön lét­re. Az újszülött testhosszának 20 %-a a fej hossza, míg felnőttnél 12-13 %-a. Ismerjük a kamaszkorú, hosszú kezű, hosszú lábszárú és lábfejű, esetlen mozgású rá-16 éveseket. A szervezeten belül is nagy különbségek tapasztalhatók. Az újszülött testsúlyának 64 %-a víz és 2 %-a ásványi só, míg felnőtt­nél 60 % víz és 7 % az ásványi só, a fehér­jék és zsírok mellett á­llás és más­­különböző korban/ a mellkas tágulásának, a mell körtér­fogatának adata és maga a testmagasság is. A lányok 11-12 éves korban a fentiekben túlha­ladják az ugyanilyen korú fiukat /mely a ko­rábbi nemi éréssel ka­pcsolatos/, akik 14-13 éves korban behozzák hátrányukat, majd túl­szárnyalják a lányokat. 3.­­ Az izomzat fejlődése. bár az újszülöttnél valamennyi izmunk meg­található, csak súlyuk, nagyságuk, működésük kémiai összetételük különbözik a felnőttétől Mozgató berendezésünk súlya 8-18 év között másfélszeresére nő. Rohamos gyarapodása az ivararca végén következik be. A serdülés ko­rában a láb-, a kar-, és hátizomzat nagyot fejlődik és javul a mozgások gazdaságossága,­­ pontossága.­ Az izomerő maximális növekedése mintegy esztendővel később következik be, mint a testsúly és mellkastérfogat maximális növekedése. Tehát a test külső fejlettsége megelőzi belső fejlettségét!­­ Az izomerő fejlődésével párhuzamban az izmok több fehér­jét, zsírokat és egyéb anyagokat tartalmaz­nak. Megnő az inak tömege, ezért rugalmasabb hajlékonyabb lesz az izomzat, de kevésbé moz­gékony. A két ereje 26 éves korig, a támasztó erő /gerincizmok, váll és láb ereje­ 36 éves ko­rig fejlődik, ezután megáll, majd visszafej­lődésnek indul. Úttörő és serdülő korban az izomzat fára­dékonyabb, de bővebb oxigén ellátottsága mi­att hamarább le kipiheni magát. A fentiekből következtethetünk arra, hogy a gyakorlatok végeztetésénél nem szabad egy­­f­­ormán elbírálni a 14-16, vagy a 18 éveseket A munka mennyiségi, minőségi adagolása egyes korosztályoknál és ezen belül különböző fej­lettséget elért személyeknél káros, de hasz­nos is lehet. Gyakran hozhat kiemelkedő ered­ményességet is és felesleges sérülést, káro­sodást a szervezetben. Hasznos - az izomzat egyenetlen fejlődése miatt - a fejlődésben elmaradt izom fejlesz­tése, mert az atléta mozgását így harmoniku­­sabbé, gördülékenyebbé tesszük is ügyessé­gük javulását is elősegítjük. 4.­­ Az ivarszervek fejlődése. Az átmeneti kornak három szakaszát külön­böztetjük meg: az ivarérést megelőző időszakot, az ivarérés időszakát és a nemi érettség kezdetét, vagyis az ifjú kort. A három időszakot a szervezet működésének és fejlődésének speciális sajátosságai jel­­lemzik. Az ivarérést megelőző időszakban a hipo­fízis és a pajzsmirigy működése fokozott, mely a növekedést és az anyagcsere folyama­tát erősíti /pl. állandó étvágy/. Az ivarérés időszakában a szervezet a hipofízis és a pajzshormonok útján serkenti az ivarmirigyek működését, fejlődését. Ekkor tapasztalható az alsó végtag, lábszárcsont, kezek fokozott növekedése. A nemi érettség kezdetén az ivarmirigyek hormonjai fékezik a hipofízis működését, ezért csökken a test növekedése, s végül meg is szűnik. Az ivarérés később következik be a szabad téren dolgozóknál, mint az ülő foglalkozást végzőknél, akiknek altestükben nagyobb a vér­ellátottság, /pl. tanulóknál, tisztviselők­nél, cipészeknél, stb./. Az ivarérés korai hírnöke fiúknál a pu­hább és fényesebb haj is. A két nemnél elsődlegesebb a kifejlődés a lányok javára, mely 11-12 éves korban kez­dődik, míg a fiuknál 1-2 évvel később, így a lányoknál 16-17, fiuknál 18-20 éves korban fejeződik be. A belső ivarszervek fejlődését megelőzve kifejlődnek a külsők, majd a másodlagos nemi jelleg is /szőrzet, stb./. A test fejlődésével párhuzamban lelki te­rületen is a szervezet nagyarányú kiforrat­lansága tapasztalható, köntös feladat szá­munkra, hogy tudakozódjunk versenyzőinktől, kit mennyire és milyen formában világosítot­tak fel szülei szervezetük fejlődésének be­­következő szakaszairól, a várható események­ről. Az éjszakai pelláció, vagy a menstruá­ció megindulása nehogy szégyenletes beteg­ség érzetét keltse bennük, mellyel nem mer­nek a szülőhöz, vagy orvoshoz fordulni, s a félelem idegrendszerben zavarokat okozzon. Fontos felhívnunk sportolóink figyelmét a kiegyensúlyozott életmód szükségességére, mely a pihenés, az étkezés, a rendszeres napi elfoglaltság, sőt a székelés és viselés pon­tosságára is terjedjen ki, melynek elhanya­golása lányoknál ném elferdülés okozója le­het.Sportoló lányaink figyelmét szükséges fel­hívni arra, hogy a menstruáció ideje alatt megerőltető munkát végezni helytelen. Erre edzőink se ügyeljenek. Ellenben könnyű gim­nasztika, ám­ozgatás, később egészen könnyű edzés fokozatos bevezetése ajánlatos. Igen gyakran megszünteti a menstruációs panaszo­kat ez a módszer. És a szülik álszeméremből, vagy nemtörő­dömségből nem adnék kellő felvilágosítást a fiataloknak, beszélgetés formájában mi ne ha­nyagoljuk el ennek megtételét. 3.­ A belső szervek fejlődése: a.7 37iV, vérkeringés: a szervezet oxigén felvételét biztosítja. Minél fiatalabb a gyer­mek, annál több amigén szállításéra alkalmas­­a vére, mivel keringése gyorsabb. Később a pulzusszám csökkenése tapasztalható. A szív súlya és a vérnyomás állandóan emelkedik. A gyermek szívére és vérkeringésére jel­lemző, hogy a szív izomzata nem eléggé fej­­­­lett, érfalai lazák. A szív és érrendszer beidegzése agykéreg­ tevékenység fejlettlen­­sége miatt még nem tökéletes. A serdülőknél a szív fejlődése hol e test fejlődése előtt áll, hogy azzal párhuzamban, más esetekben pedig elmarad attól. Éppen emiatt van nagy jelentősége a rend­szeresem, tudományos megalapozottsággal vég­zett sporttevékenységnek, mely a szivet és a keringési rendszert óvatos fokozatosság­gal terheli, s ezzel elősegíti izomzatának egészséges megerősödését /sportserv/. Túl­erő­ztatás, hirtelen megterhelés szivtégulást eredményezhet, mely bizonyos fokig gyógyít­ható pihenéseiét, de ha nem veszik időben ész­re, a kosara tartós tágulásához és billentyű­­elégtelenséghez vezet. Ezek az élete végéig kísérik az illetőt. Hogy jelentősége van a sportorvosi vizs­gálatnak. Ha a sportorvos eltiltja a verseny­zőt a munkától, ne mi edzők legyünk, akik utána járnak a tilalom feloldásának. Ellen­kezőleg, mi tartassuk be a sportolóval az edzési, versenyzési tilalmat, a sportorvos QitA8lta8Art » Itt említem meg, a nyáron tapasztalt, fő­leg edzések utáni túlzott vízfogyasztás szük­ségtelanságét ás helytelenségét, mely a gya­kori tüdőgyulladás megszerzése mellett, az - 2 -

Next