Atlétika, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
atlétika XXVIII. ÉVF. 1. SZÁM A MAGYAR ATLÉTIKAI SZÖVETSÉG LAPJA 1984.JAIMUAR Szerkesztő: KRALOVEC FERENC Szerkesztőbizottság: Farkas Pál, Kalovits István, Képessy József, Lévai György, dr. Nyulászi János Kiadja a Sportpropaganda Vállalat — Felelős kiadó: Léwald György mb.igazgató — Készült a Sportpropaganda V. sokszorosító üzemében 1143 Budapest, Dózsa György út 3. — Mb. műszaki vezető: Tihanyi Sándor — Az előállítás ideje: 1984. január ATLÉTÁK TESTÖSSZETÉTELE A testösszetétel, az emberi test egészén belül az egyes összetevők -pl. szövetek, ásványi anyagok - elemzését, arányaik megállapítását jelenti. Az elemzéshez két egymáshoz kapcsolódó, indirekt módszer alakult ki. 1. A két összetevőre épülő szisztéma a teljes tömeget sovány, zsírnélküli tömegre és zsírra osztja. 2. A négy komponenses szisztéma pedig a sovány tömeget osztja tovább. Ezen belül a sejtközti folyadékot, a sejteket és az ásványi anyagokat határolja el. Mindkét szisztéma kapcsolatba hozható a sportteljesítményben igen fontos szerepet játszó energiaellátással. A mozgás létrehozásában a sovány tömeg vesz részt, a zsir nem. Energiát azonban ez utóbbi is fogyaszt. Belátható tehát, hogy a mértéken felüli zsír kedvezőtlen a teljesítmény szempontjából. A zsir azonban részt vesz a szervezet belső egyensúlyának megtartásában vagy pl. energiatartalékként szolgál. Ezért túlzott redukciója káros is lehet. Kétféle testzsírt különböztetünk meg. A tartalék vagy "raktár" zsírt és az eszenciát is zsírt. A tartalék zsír nagyobbrészt a bőr alatt és a testüregekben halmozódik föl, és több tényező befolyásolja /pl. a táplálkozás, az életmód, a fizikai aktivitás, az egészség. Ezek megváltozása, Brozek szavaival élve, "drámaian" módosíthatja a tartalékzsír mennyiségét. Az eszenciális zsír viszont normális része a szervezetnek és kevésbé változékony. A sejtközti állományban, az idegrostok környékén vagy pl. a nőknél az emlőben halmozódik föl. Meg kell még különböztetnünk a sovány és a zsírmentes tömeget. A teljes testtömegből a tartalékzsírt levonva kapjuk a sovány tömeget. Ha a sovány tömeget még az eszenciális zsírral is csökkentjük, akkor a zsírmentes tömeghez jutunk. A testösszetétel direkt mérése csak hullák analízisével lehetséges. Az élő szervezetben csak közvetett után becsülhető, amelyhez a sűrűségmérés, a teljes testvíz meghatározás és a testkálium - - meghatározás módszere áll rendelkezésre. A sportgyakorlatban a sűrűségmérésen alapuló módszer terjedt el két formában. Számítható vízalatti tömegmérés útján és a bőrredőméretek felhasználásával, regressziós egyenletekkel. A sűrűség ismeretében a testzsír arányát Brozek alábbi összefüggése adja: F % 1 ^4,57/D - 4,142]- 100. A sportolók testösszetételére vonatkozó irodalmi adatokat Wilmore, amerikai kutató foglalta össze. Ennek alapján a férfi sportolók átlagos testzsírja 12 %, a nőké 19 %, amelyhez a férfiak esetében 1,0723, a nők esetében 1,0549 g/ml testsűrűség tartozik. A hazai sportolók testösszetételéről az 1. és a 2. táblázatban foglaltuk össze az adatokat, sportági bontásban. A férfiak esetében a legnagyobb sűrűséget a közép- és hosszútávfutóknál, a legkisebbet a nehézatlétáknál /akik között a kalapácsvetők is szerepelnek/ találjuk. 1,08-nál nagyobb sűrűség és ebből következően kevés testzsír az állóképességi jellegű sportág versenyzőit és a magasugrókat jellemzi. Tanulmányozva a testzsír és a sűrűség összefüggését a testtömeggel, megfigyelhetjük, hogy a férfiaknál az összefüggés laza. Általában érvényesül a kevesebb tömeg, kevesebb zsír és fordítva, összefüggés. Egy adott tömeghez azonban tartozhat különböző zsír és sűrűség. Pl. a 75 kg körüli tömeghez egyaránt tartozik 7-8 %, ill. 10-11 % testzsír. Ennek oka a sportágak közötti differencia. A relatív testzsírt tehát egy adott tömegen belül a sportág jellege befolyásolja.