Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-05-01 / 5. szám

Pakson első a biztonság Nemzetközi együttműködés eredménye Ünnepélyesen átadták a Karbantartó Gyakorló Központot A világ minden részéről érkeztek vendégek április 29-én a Karbantartó Gyakorló Központ ünnepélyes átadására. A ren­dezvényen megjelent Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, Jihui Qian, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezérigazgató-helyettese, valamint a NAÜ és az Európai Unió több képviselője. Az ünnepség megnyitó be­szédét Szabó József vezérigaz­gató tartotta meg, kiemelve, hogy egy fontos, új létesítmén­­nyel gazdagodott az erőmű. Ez­után a termelési eredményeket, a biztonságos üzemeltetést és a személyzet folyamatos tovább­képzésének jelentőségét hangsú­lyozta a vezérigazgató. — Az atomerőmű vezetése olyan oktatási tevékenységet kí­ván megvalósítani - emelte ki Szabó József -, ami kielégíti a vonatkozó hatósági előírásokat, az atomerőmű önálló gazdasági szervezeteinek igényeit, folya­matosan fejlődik tartalmi és formai vonatkozásokban, ru­galmasan követi a technológiai és­­ szervezeti változtatásokat, ami feldolgozza az üzemviteli, a karbantartási tapasztalatokat, a hazai és nemzetközi ajánlásokat, információkat, és gondoskodik a megszerzett ismeretek szinten­­tartásáról is. A továbbiakban elhangzott: az 1990-es évek elején a világ­ban tendenciaszerűen mutatko­zott, hogy az atomerőművek karbantartását végző személyzet képzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A NAÜ is világ­szerte komoly erőfeszítéseket tett, hogy a karbantartók képzé­sét tagországaiban az üzemelte­tőkhöz hasonló komolysággal kezeljék. A Paksi Atomerőmű kezdeményezését felkarolva a NAÜ - más számára is köve­tendő példaként - egy Karban­tartó Gyakorló Központ létesíté­sét és a személyzetképzés átfogó fejlesztését megcélzó projektet indított 1994-ben „Az üzemvi­teli biztonság fejlesztése, az ok­tatási rendszer átalakítása révén a Paksi Atomerőműben” elne­vezéssel. Az Oktatási Modell Projekt három fő célkitűzést tartalmaz: 1. / Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) létrehozása, 2. / a személyzet képzettségé­nek és kompetenciájának fej­lesztése, az oktatási anyagok egy nemzetközileg elfogadott metodológia szerinti átdolgo­zása, a SAT (szisztematikus képzési rendszer) bevezetése mind az üzemviteli, mind a kar­bantartó munkakörökben, 3.­ a biztonsági kultúra általá­nos fejlesztése a Paksi Atom­erőműben. 1997. április 29-én az első célkitűzés megvalósult, elké­szült és fogadókész a KGYK. A beruházás értéke összesen 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát a Paksi Atomerőmű, 30 százalékát pedig a NAÜ, il­letve e szervezeten keresztül az USA, Spanyolország és Japán kormánya, valamint az Európai Közösség finanszírozta. (Folytatás a 2. oldalon.) A világon egyedülálló létesítmény szalagját Fazakas Sza­bolcs és Jihui Qian vágta át A TETT-ek mezejére léptek Együttműködési szerződés a Bátaapáti körzetében tevékenykedő tájékoztató-ellenőrző társulás és a Paksi Atomerőmű Rt. között Hat település, Bátaapáti, Bá­­taszék, Cikó, Feked, Mórágy és Mőcsény önkormányzata együttműködési megállapo­dást írt alá a Paksi Atom­erőmű Részvénytársasággal a kis- és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladéktároló to­­vábbkutatási munkáival kap­csolatos tájékoztatási tevé­kenységről. A települések vál­lalták, hogy tájékoztatják la­kosságukat a továbbkutatási munkák folyamatáról, illetve tájékoztatják az erőművet az érintett lakosság véleményé­ről, kérdéseiről. Az atom­erőmű pedig az új atomtör­vényben megfogalmazott le­hetőségek szerint támogatja a településeket ebben a mun­kában. A hat település, illetve az őket támogató, további mintegy kéttucatnyi dél-tol­nai település ezzel a döntéssel példaadó módon a konstruk­tív párbeszédet és a békés együttélést választva megmu­tatta, miként lehet egy orszá­gos gond megoldásában a he­lyi erőknek részt vállalniuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Bátaapáti, 1997. április 30. Márton János műszaki vezér­igazgató-helyettes és Krachun Szilárd, Bátaapáti polgár­­mestere aláírják a szerződést Szirénapróba - havonta A BM Tolna Megyei Polgári Védelmi Parancsnoksága 1997 májustól havi gyakorisággal fogja a paksi atomerőmű 30 kilo­méteres körzetében a polgári védelmi célú szirénák működési próbáját megtartani. Ezentúl minden hónap első hétfőjén 13.00 órakor egy rövidített megszólaltatású, hat másodperces időtar­talmú „morgató” jelet adnak a szirénák. Szeptemberben a szo­kásos teljes megszólalás lesz, katasztrófariadó és riadó elmúlt jelekkel, az előző évekhez hasonlóan. A szirénák megszólalása a jelzett időpontokban a rendszer próbája lesz, a lakosságnak semmiféle intézkedést nem kell tenni. Nuleárisbaleset-elhárítási gyakorlat A tűzoltók, a mentősök is rendszeresen tartanak gyakor­latokat, pedig ők nap, mint nap éles helyzetben dolgoz­nak. Szakemberek szerint an­nak a valószínűsége, hogy egy atomerőműbaleset követ­kezzen be, annyira kicsi, hogy számokkal nehéz lenne itt az újság hasábjain kifejezni. Az OECD Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NEA) mégis úgy döntött, hogy az atomerőművek nem­zetközi együttműködését erő­sítendő, a nukleáris baleset­­elhárításban résztvevő szer­vezetek szakembereit, vala­mint a tájékoztatási vonalon dolgozókat is tréningezni kell. Amikor ugyanis sok sze­replő együttműködésére van szükség, különösen fontos, hogy begyakorlottan menje­nek a dolgok. Ezért imitált baleseti körülmények között próbálták ki, kinek mit kell tennie, ha valahol nukleáris baleset történik. Tavaly novemberben a svájci leibstadt­i, idén április 16-án pedig a finnországi lo­viisai atomerőmű feltételezett balesete szerepelt a gyakor­latban. A nemzetközi gyakor­laton 22 ország, valamint számos nemzetközi szervezet vett részt. Hazánkban a nuk­leárisbaleset-elhárítási kor­mánybizottság szervei az Or­szágos Atomenergia Hivatal­lal együttműködve készítették elő a gyakorlatot. A szakemberek azt vizsgál­ták, milyen védelmi intézkedé­sekre kerülhet sor egy nukleáris vészhelyzetben? A lakossági tá­jékoztató csoport folyamatosan adta ki a sajtóközleményeket, amint új információ érkezett a feltételezett balesetről. A sajtó képviselői kérdésekkel bom­bázták a polgári védelem, a me­teorológiai szolgálat, az egész­ségügyi minisztérium jelenlévő képviselőit, a nap végén meg­tartott sajtótájékoztatón újra több, mint egy órán át záporoz­tak a kérdések. A szakemberek a gyakorlat befejeztével rövid értékelést tartottak, a végső záróértékelést azonban hosszabb elemző munka után adják majd ki. „Biztonságos üzemeltetésért” Hagyományteremtő szán­dékkal idén másodszor ren­dezték meg a „Biztonságos Üzemeltetésért Díj” díjki­osztó ünnepségét. Hasonló rendezvényre először 1995- ben került sor azzal a céllal, hogy a munkavállalókat ilyen módon is ösztönözzék a biztonsági kultúra színvona­lának fejlesztésére, önkép­zésre, az általános munkahe­lyi fegyelem további növelé­sére. A PA Rt. vezetése az 1995-96-os üzemeltetési cik­lus során a következő felté­telrendszert határozta meg a díj kiosztásához: - A Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) 1 fo­kozatú, vagy annál nagyobb esemény kevesebb mint egy­szer lehet.­­ Automatikus I. fokozatú reaktorvédelmi működés száma legfeljebb egy lehet. A feltételeket a III.—IV.­­blokki személyzet maradékta­lanul teljesítette, ezért az 1996. május 1-én megrende­zett ünnepségen ők vehették át a megérdemelt díjakat. Megyei tűzoltónap Pakson Flórián napi zászlóadományozás Bőhm Péter ezüst díszérmet kapott Különlegesen fontos nap lett 1997. május 3-a a paksi hivatásos tűzoltóság életében. Herczeg József polgármester csapatzászlót adományozott a művelődési központban megrendezett Flórián napi ünnepségen a lánglovagoknak. Az atomerőmű tűzoltósá­gának parancsnoka, Bőhm Péter pedig a Tolna Megyei Tűzol­tószövetség által 1996-ban alapított ezüst díszérmet vehette át munkája elismeréséül. Az ember ősidők óta küzdött a veszélyes tűz ellen. Sok évnek kellett eltelni, még több szenve­dést átélni, amíg a mai védelem kialakult, amíg az ösztönös vé­dekezéstől a piros tűzoltóautóig eljutottunk. Paks mezővárosát is pusztították a tüzek. Az 1869. február 20-án kitört tűzvészben 133 ház, egy kápolna és sok melléképület semmisült meg. Minden bizonnyal ez az eset adta a végső ösztönzést arra, hogy a céhekre bízott védelmet modernebb szervezet, a tűzoltó egyesület váltsa fel. Mádi Ko­vács János földbirtokos vette kezébe az ügyet, kül- és belföldi példák nyomán létrehozták az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Alapszabályukat a Magyar Kirá­lyi Belügyminisztérium 1874. február 11-én hagyta jóvá. Mű­ködtek 106 éven át. Megértek szép időket és gonosz tetteket, háborúkat és örömteli napokat. Vonultak a szomszédos telepü­lésekre is tüzet oltani. Tették ezt minden fizetség nélkül, ember­baráti szeretetből. Az atom­erőmű biztonsága azonban megkövetelte, hogy a védelmet hivatásos szervezet vegye át. Ta­lán elférhettek volna az 1981- ben átvett új laktanya épületében az önkéntesek is, de az akkori politika mást követelt és 1982- ben végleg megszűntek létezni. Emléküket azonban ma is őrzik, amit a zászlójuk is bizonyít. Nem kis gondot jelentett a hiva­tásos szervezet létszámának fel­töltése, az emberek kiképzése, a felszerelések beszerzése, a lak­tanya építése és közben az erő­teljes ütemben épülő atomerőmű védelme. (Folytatás a 4. oldalon.) Választás után László Pál ismét a Felügyelő­ Bizottság tagja A Felügyelő Bizottság 1997 áprilisi választása alkalmával - az 1839 leadott szavazatból 1341 szavazattal - az erőmű dolgozói ismételten megválasztották László Pált, a bizottság munkavál­lalói tagjának. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next